A szövetségi kormány helytelenítette az országban, különösen az északnyugati régióban tapasztalható fokozódó humanitárius válságot.
A humanitárius ügyekért és a szegénység csökkentéséért felelős miniszter, Nentawe Yilwatda professzor azt mondta, hogy North West aggodalomra ad okot a kormány számára.
A Naija News jelentése szerint Yilwatda ezt pénteken az ENSZ főtitkár-helyettese, Amina Mohammed udvariassági látogatása során nyilatkozta.
Hangsúlyozta, hogy az északi régió humanitárius válsága az ország más részeire is hatással van.
„Aggódunk az országszerte tapasztalható humanitárius kihívások miatt, különösen az északnyugaton. Az északnyugat jelenleg aggodalomra ad okot Nigéria és a kormány számára.
„A humanitárius választerv egyelőre Bornóra, Adamawára és Yobe-ra összpontosít, de aggodalomra ad okot, hogy több humanitárius tevékenységünk van az ország más részein is, és a globális és nemzeti kitekintés az ország érdekeit szolgálja majd. nemzet és mi.
„Katsinában jelenleg több a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ember, mint Borno és Yobe állam együttvéve. És ha megnézzük, mi történik az olyan államokban, mint Sokoto, Zamfara, Benue és Plateau, csalódást okoz számunkra, hogy figyelmet kell fordítanunk ezekre a helyekre.
„Vannak olyan területeink, mint a Niger folyó partja, ahol az embereket árvíz sújtotta, a partok és Bayelsa állam szinte minden közösségét érinti. Tehát ezek humanitárius válságok, és reagálni kell” – mondta.
A kormány erőfeszítései
A humanitárius miniszter felfedte, hogy a kormány bizonyos politikákat vezetett be a válság kezelésében.
Kiemelte a minisztérium azon tervét, hogy az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek táboraiban részt vevő áldozatokat mezőgazdasági tevékenységekbe vonja be az ország élelmezésbiztonságának és az áldozatok pénzügyi felhatalmazásának biztosítása érdekében.
„Azon dolgozunk, hogy tartós megoldásokat kínáljunk minden humanitárius kihívásra országszerte, különösen a belső menekültek számára. Megállapodást írtunk alá a Földművelésügyi Minisztériummal és a NALDA-val, hogy földet és műtrágyát biztosítsunk az országon belüli kényszerlakóknak.
„Idén 10 000 hektáron fogunk művelni. 10 000 hektár földet bocsátunk az országon belüli kényszerlakók rendelkezésére, és minden inputot megadunk a támogatásukhoz.
„Hektáronként két főt biztosítunk, ami azt jelenti, hogy 10 ezer hektáron több mint 20 ezer háztartást támogatunk vele. Háztartásonként átlagosan öt fővel nagyjából 100 000 embert támogatunk az IDP-táborokban annak érdekében, hogy kikerüljenek a szegénységből, és legyen megélhetésük.
„Tehát a betakarítás 70 százalékát készpénznek adjuk nekik, és adjuk nekik a készpénzt, 30 százalékát pedig élelmiszer-komponensként” – magyarázta.
Az ENSZ-szel való partnerség fontossága
Yilwatda professzor hangsúlyozta, hogy az ENSZ-szel való partnerség segít garantálni az országban uralkodó humanitárius válság tartós megoldását.
Elmondása szerint a minisztérium kétmillió ember foglalkoztatását célozza meg.
„Ez a partnerség biztosítaná, hogy tartós megoldásokat adjunk embereinknek, minél több embert kimozdítsunk a szegénységből, csökkentsük a fiatalok munkanélküliségét, és biztonságosabb közösségeket biztosítsunk. Biztosítani szeretnénk, hogy minden kiszolgáltatott csoport ne maradjon le azért, amit csinálunk, és az ENSZ támogatásáról és partnerségéről biztosított bennünket.
„Az idei cél változó, mert minisztériumként az a célom, hogy idén 2 millió munkahelyet teremtsek. És az én szolgálatomon kívül vannak más minisztériumok is, amelyek célokat kaptak. Tehát 2 millió munkahely létrehozásán dolgozom” – tette hozzá.
Egyetlen ország sem képes egyedül kezelni a humanitárius válságot
Az ENSZ főtitkár-helyettese a maga részéről azt mondta, egyetlen ország sem képes egyedül kezelni a humanitárius válságot az adományozók támogatása nélkül.
Mohammed asszony megjegyezte, hogy Nigéria humanitárius problémái között az éghajlati válság is olyan tényező, amellyel foglalkozni kell.
A volt környezetvédelmi miniszter elismerését fejezte ki a szövetségi kormánynak a válság kezelésében tett erőfeszítéseiért. Biztosította az ENSZ támogatását és segítségét a kormányprogramokhoz.
„Nigériának sok kihívással kell szembenéznie a humanitárius válsággal kapcsolatban. Az éghajlat új az előttünk álló kihívásokhoz. Hatalmas befektetésekre van szükség az országban, hogy meg tudjuk valósítani azokat az átmeneteket, amelyek ellenállóbbá tesznek bennünket. Manapság intenzívebb éghajlati válságokat élünk meg árvízzel és hőséggel. Ezért azon dolgozunk, hogy előrelátó elemzést készítsünk, megelőzzük a további válságokat, és a gazdaság más ágazatait is biztosítsuk annak holisztikusságáról.
„A humanitárius kihívások gyorsabban nőnek, mint a befektetések, nem csak Nigériában, hanem mindenhol. Kevés az a forrás, amely ma az adományozóktól érkezett a válságokba. A válságok sokak. Így párhuzamosan kell dolgoznunk, hogy megkeressük, hogyan lehet megelőzni őket.
„Tehát a gazdasági programok fontosak. Csak vegyük észre, hogy Afrikában sok olyan teher nehezedik ránk, amelyek kívül esnek azon, amit egy kormány elbír. Ennek sok köze van az adóssághoz és a piacokhoz való hozzáféréshez, hogy olyan ütemben növekszünk gazdaságunk, amellyel megtérülést tudunk hozni az olyan minisztériumoknak, mint a humanitárius ügyek befektetése” – szögezte le.
