India felülvizsgálja az éghajlat -finanszírozási playbook -ot, és kihúzza a Párizsi Megállapodást
India felülvizsgálja az éghajlat -finanszírozási playbookját, miután az Egyesült Államok az év elején kilépett a Párizsi Megállapodásból – mondta egy magas rangú kormánytisztviselő, a magánszektoron kívül más többoldalú és kétoldalú megállapodások más multilaterális és kétoldalú megállapodásainak megismerésére összpontosítva.
A fejlemény abban az időben érkezik, amikor a globális fenntarthatósági és éghajlatváltozási erőfeszítéseket az amerikai január 20 -i döntéssel bontották el, hogy kihúzzák a párizsi éghajlatváltozási megállapodást.
Néhány kulcsfontosságú finanszírozási lehetőség, amelyet a központ vizsgálna, az Indo-German Bilateral Partnership, a Green Climate Fund (GCF), a Globális Környezetvédelmi Intézet (GEF), a multilaterális fejlesztési bankok (MDBS), például az Asian Development Bank (ADB) és a Rekonstrukció és Fejlesztés (IBRD) Nemzetközi Bankja.
Az ilyen intézmények és az indiai pénzügyi szervezetek stratégiai együttműködése elengedhetetlen lenne az éghajlati fellépés finanszírozásához való hozzáférés megkönnyítésében.
“Az Egyesült Államok kihúzásával az EU -n (Európai Unió) a terhek jönnek, és az EU azt akarja, hogy minden fejlődő ország sok ambiciózus éghajlati intézkedést tegyen. India esetében semmi nagy nem jött át multilaterális csatornákon keresztül, de nagyrészt a családi erőforrások révén történik” – nyilatkozta a kormánytisztviselő.
Az Egyesült Államok visszavonása jelentős rést nyitott meg a globális éghajlati fellépésben. A COP29 -en az Egyesült Államok jelentős összeget ígéretet tett az új 300 milliárd dolláros éghajlati finanszírozási célra. A múlt hónapban az Egyesült Államok visszavonult a nemrégiben létrehozott veszteség- és káralap igazgatóságából, amelynek célja az éghajlatváltozási katasztrófák által elpusztított országok pénzügyi támogatása.
A tavaly február óta India 1,16 milliárd dollárt kapott az éghajlati projektekért az Egyesült Nemzetek Keretrendszerének éghajlatváltozási keretrendszerének (UNFCCC) pénzügyi mechanizmusa révén. Ez az összeg magában foglalja a Zöld Klíma Alap 803,9 millió dollárt, 346,52 millió dollárt a globális környezetvédelmi létesítményből (az éghajlatváltozás fókuszos területére) és 16,86 millió dollárt az adaptációs alapból, a Bhupender Yadav környezetvédelmi miniszter által készített írásbeli válasz szerint.
India éghajlati tevékenységeinek nagy részét azonban a hazai források finanszírozták. A kormány 2024-25-es gazdasági felmérési jelentése, amelyet a Parlamentben ez év januárjában nyújtottak be, kijelentette, hogy mivel a fejlődő országokban az éghajlati intézkedések támogatására irányuló globális pénzügyi kötelezettségvállalások hátterét hátráltatják, Indiának prioritást kell élveznie az építési ellenálló képességnek az éghajlat-indukált hátrányok elleni gyors gazdasági növekedés előnyeinek védelme érdekében.
Nem megfelelő finanszírozás
India negyedik kétéves frissítési jelentése, amelyet az UNFCCC -nek 2024 decemberében nyújtottak be, kijelenti, hogy a GCF alapmérete nem volt megfelelő, és nem volt arányos a fejlődő országok követelményeivel. A portfólió jelenlegi mérete körülbelül 16 milliárd dollár, ami a fejlődő nemzetek tényleges követelményének töredéke. Noha a GCF-2-ben a GCF-2-ben a hozzájárulási ígéret növekedett, a méret továbbra is kérdés az éghajlati tevékenységek hatékony végrehajtásában.
Azonban a működési szervezetek, mint például a GCF finanszírozása, az érintett fejlődő ország által magas társfinanszírozást igényel, ami azt jelenti, hogy ezt a társfinanszírozási összetevőt az érintett fejlődő országnak, gyakran állami finanszírozásból kell generálni.
“Arra számítunk, hogy több zöld pénzt gyűjtsünk olyan kétoldalú csatornákon keresztül, mint például az Indo-German Partnership és a Multi-Lateral Csatornák. Nagyrészt tudjuk, hogy a hazai erőforrások mozgósításán keresztül kell forrásokat találnunk”-tette hozzá a tisztviselő.
A kormány a koncessziós finanszírozást is vizsgálja, mivel sok erőforrás kiaknázása és mozgósításának hatalma van, ami azt jelenti, hogy ezeket a pénzt felhasználhatja a kevert pénzügyek méretének növelésére – koncessziós erőforrások felhasználásával egy sokkal nagyobb cica kihasználására. A zöld pénzeszközök mellett a kormány megpróbál néhány alapot létrehozni, különféle pénzeszközök összegyűjtésével.
Az MDB-k esetében a projektek többségét olyan nem ügyetlen piaci kölcsönökből finanszírozzák, amelyek tovább érzékenyek az árfolyamkockázatokra.
Amit Anand, a Carbon Check vezérigazgatója elmondta: “Az Egyesült Államok kihúzása nem befolyásolhatja India zöld finanszírozását. Az Egyesült Államok nem volt része a (korábbi) Kiotó protokollnak. Hasonlóképpen, a multilateralok, mint például a Világbank, nagyrészt az indiai kísérleti projekteknél dolgoztak, ahelyett, hogy nagyszabású projektek vannak, és ha a Szénpiacokon keresztül folytatják a finanszírozást, akkor a már jelen vannak, amelyek már jelen vannak, és a kötetek már jelen vannak, amelyek már jelen vannak a kötetben. Ennek része. A 2012-ben alapított CBOR Check egy delhi székhelyű szervezet, amely szolgáltatásokat kínál harmadik fél általi ellenőrzéshez az üvegházhatású gázok kibocsátására, amelyet a vállalkozások kötelező jelentési követelménye jelent.
India kísérleteit az éghajlatváltozás enyhítésével és az adaptációval történő kezelésére elsősorban a kormányzati költségvetési allokációk finanszírozzák, valamint a piaci mechanizmusok, a fiskális eszközök és a politikai beavatkozások kombinációja.
Például, azzal a céllal, hogy a zöld állami infrastrukturális projektek erőforrásait mozgósítsák, az Indiai Reserve Bank szuverén zöld kötvényeket (SGRB) adott ki. 2024-25 első felében a kormány 10 éves SGRS-t nevelt fel, amelynek értéke ₹ 1,697,40 crore-t. Az RBI szerint az éghajlat -adaptációs intézkedések körülbelül Rs kiadásokat igényelnek. 85,6 trillió 2030 -ra.
