Home Tudomány és technika Idén karácsony estéjén az emberek megpróbálnak magukhoz ölelni egy csillagot

Idén karácsony estéjén az emberek megpróbálnak magukhoz ölelni egy csillagot

30
0

A csillagászok között folyik ez a vita arról, hogy holdunk megérdemel-e egy megfelelő nevet. Végül is ez a Naprendszerünk útja. Más holdaknak is van beceneve, mint például a Phobos és a Deimos, és természetesen nincs „bolygó” nevű bolygó vagy „aszteroida” nevű aszteroida.

Még a kozmikus szomszédságunkon túli világoknak is van neve, bár gyakran nagyon unalmasak. Holdunk névtelenségének azonban van egy ezüst bélése: arra kényszerít bennünket, hogy emlékezzünk arra, hogy ez valóban egy hold.

Ugyanez nem mondható el a napról, amelynek neve miatt könnyen el lehet felejteni, hogy valójában egy felfoghatatlan, perzselő csillag. Idén karácsony estéjén azonban a nap kozmikus természetére emlékeztetünk minket egy ellenálló kis űrhajónak köszönhetően, amely egy látványos űrutazáson indul: a Parker Solar Probe. December 24-én, EDT 6:40-kor ez a kúp alakú felfedező veszélyesen közel repül máshoz, mint a mi ragyogó sárga napunkhoz.

„1969-ben karácsony estéjén embereket szálltunk le a Holdra, 2024-ben pedig egy csillagot fogunk ölelni” – mondta Nour Raouafi, a Parker Solar Probe küldetés projekt tudósa a Space.com-nak.

  1. augusztus 12-én a NASA elindította a Parker Solar Probe-t a Nap felé azzal a reménysel, hogy megfejt egy csomó régóta fennálló naprejtélyt – amelyek közül talán a legmegdöbbentőbb az a tény, hogy csillagunk légköre furcsán melegebb, mint a felszíne. Mi melegíti fel?

Intuitívnak tűnik, nem? Az indulás napján a közönség soraiban volt a néhai Dr. Eugene N. Parker, aki forradalmasította a napfizika megértését, mielőtt a napszonda megkezdte az expedíciót, és valóban Parker nevét adta; ez volt az első alkalom, hogy egy űrhajó névadója jelen volt a felszállásnál.

Aztán 2021. december 14-én az ügynökség bejelentette, hogy a Parker Solar Probe sikeresen behatolt a Nap légkörébe, vagyis a koronába, és mindössze 6,5 millió mérföldre került a csillag felszínétől. Ez önmagában is monumentális volt, de azóta az űrszonda 21 nap körüli keringési pályán keresztül egyre közelebb és közelebb került, kihasználva a Vénusz gravitációját, hogy meghajtsa magát, miközben rekordokat döntött jobbra és balra. Például hivatalosan ez a valaha volt leggyorsabb ember alkotta tárgy, 394 736 mérföld/órás (635 266 kilométer/óra) sebességgel.

Idén december 24-én azonban a Parker Solar Probe befejezi a Naphoz eddigi legközelebbi áthaladását, 6,1 millió kilométeren belülre kerülve az objektum felszínétől, miközben 690 000 km/h-val zoomol. A korábbi rekordok megdőlnek.