Észak-Korea kedden közölte, hogy legújabb, hiperszonikus, közepes hatótávolságú rakétakísérlete egy új, középtávú hiperszonikus rakéta volt, amelyet távoli célpontok lecsapására terveztek a csendes-óceáni térségben, miközben Kim Dzsongun vezető megígérte, hogy tovább bővíti nukleáris fegyverek gyűjteményét a rivális nemzetek ellen.
Az észak-koreai állami médiajelentés egy nappal azután jelent meg, hogy a dél-koreai hadsereg bejelentette, hogy észlelte, hogy Észak-Korea rakétát indított el, amely 1100 kilométert repült, mielőtt leszállt a Koreai-félsziget és Japán közötti vizeken. A fegyvertesztek kemény évet zártak a fegyvertesztek terén a hetekkel Donald Trump visszatérése előtt végrehajtott kilövés.
Észak-Korea tavaly több olyan fegyverrendszert is bemutatott, amelyek képesek megcélozni szomszédait és az Egyesült Államokat, beleértve a szilárd tüzelésű interkontinentális ballisztikus rakétákat is, és aggodalomra ad okot, hogy katonai képességei tovább fejlődhetnek az Oroszországból érkező technológiatranszferek révén, mivel a két ország egyetért háború Ukrajnában.
Észak-Korea az elmúlt években különféle közepes hatótávolságú rakétákat tesztelt, amelyek tökéletesítése esetén elérhetik az Egyesült Államok csendes-óceáni katonai csomópontját, Guamot. Az elmúlt hónapokban Észak-Korea tesztelte ezeket a rakétákat állítólagos hiperszonikus robbanófejekkel kombinálva, hogy javítsa a túlélésüket.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, akit 2024. augusztus 4-én, az ország hadseregével egy meg nem nevezett helyen tartott ünnepélyes rendezvényen mutattak be, állítólag felügyelte a hétfői rakétakilövést. (KCNA/Reuters)
Észak-Korea 2021 óta tesztel különféle hiperszonikus fegyvereket, amelyeket úgy terveztek, hogy több mint ötszörös hangsebességgel repüljenek. Az ilyen fegyverek sebességének és manőverezési képességének célja, hogy ellenálljon a regionális rakétavédelmi rendszereknek. Az azonban nem világos, hogy ezek a rakéták következetesen olyan sebességgel repülnek-e, mint ahogy az észak állítja.
Az északi állami média szerint Kim felügyelte a hétfői kilövést, és a fegyver 1500 kilométert tett meg, amely során két különböző, 99,8 kilométeres és 42,5 kilométeres csúcsot ért el, és a hangsebesség 12-szeresét érte el, mielőtt pontosan eltalált volna egy tengeri célt. .
Lee Sung Joon, a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített szóvivője elmondta, hogy a dél-koreai hadsereg úgy véli, hogy Észak-Korea eltúlozza a rendszer képességeit, mondván, a rakéta kisebb távolságot fed le, és nincs második csúcs.
Lee szerint a kísérlet valószínűleg egy másik hiperszonikus, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétakísérlet folytatása volt tavaly áprilisban, és azt mondta, hogy nehéz lenne ilyen rendszereket használni egy viszonylag kis területen, mint például a Koreai-félszigeten. Azt mondta, a dél-koreai és az amerikai hadsereg folytatja a rakéta elemzését.
Az indítás a Blinken látogatása nyomán érkezik
A hivatalos Koreai Központi Hírügynökség szerint Kim a rakétát döntő eredménynek nevezte azon céljai terén, hogy megerősítse Észak nukleáris elrettentését egy olyan arzenál felépítésével, amelyre „senki sem tud válaszolni”.
„A hiperszonikus rakétarendszer megbízhatóan tartalmazni fog minden olyan riválist a csendes-óceáni térségben, amely hatással lehet államunk biztonságára” – idézte az ügynökség Kimet.
NÉZD MEG l Észak-Korea és Oroszország együttműködése a nyugati hadsereget érinti:
Putyin észak-koreai látogatása nyugaton aggodalmat kelt
Vlagyimir Putyin orosz elnök ritka látogatásra érkezik Észak-Koreába, és találkozik Kim Dzsong Un vezetővel, ami nyugaton aggodalmat váltott ki a két ország közötti katonai együttműködés miatt.
Kim megismételte, hogy nukleáris nyomásának az volt a célja, hogy szembeszálljon „az ellenséges erők által államunkkal szemben jelentett különböző biztonsági fenyegetésekkel”, de a KCNA nem említett Washington, Szöul vagy Tokió közvetlen kritikáját.
A kilövésre akkor került sor, amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter Szöulba látogatott, hogy dél-koreai szövetségesekkel tárgyaljon az észak-koreai nukleáris fenyegetésről és egyéb kérdésekről.
Blinken Cso Tae-jul dél-koreai külügyminiszterrel tartott hétfői sajtótájékoztatón elítélte Észak-Korea kilövését, amely megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának az északi fegyverprogramokkal szembeni határozatait. Megismételte aggodalmát az Észak-Korea és Oroszország közötti erősödő felállás miatt Moszkva Ukrajna elleni háborújában. A Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködést „kétirányú utcaként” jellemezte, és kijelentette, hogy Oroszország katonai felszerelést és kiképzést biztosít északnak, és „meg kívánja osztani az űr- és műholdas technológiát”.
Amerikai, ukrán és dél-koreai értékelések szerint Észak-Korea több mint 10 000 katonát és hagyományos fegyverrendszert küldött Moszkva háborús hadjáratának támogatására. Aggodalomra ad okot, hogy Oroszország cserébe fejlett fegyvertechnológiát ad át Észak-Koreának, ami potenciálisan fokozhatja Kim nukleáris fegyveres hadserege által jelentett fenyegetést.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter balról és Cso Tae-yul dél-koreai külügyminiszter, jobbra mutatják be közös sajtótájékoztatón hétfőn Szöulban. (Chung Sung-Jun/Getty Images)
Egy év végi politikai konferencián Kim Dzsongun megfogadta, hogy a „legkeményebb” USA-ellenes politikát hajtja végre, és bírálta a Biden-kormányzat erőfeszítéseit a Szöullal és Tokióval való biztonsági együttműködés megerősítésére, amelyet „nukleáris katonai blokknak nevez agresszió.”
Az észak-koreai állami média nem részletezte Kim politikai terveit, és nem említett konkrét megjegyzéseket Trumppal kapcsolatban.
Első elnöki ciklusa alatt Trump és Kim harcias fenyegetések sorozatát váltotta ki az észak-koreai fegyverkísérletek után, majd háromszor személyesen találkoztak olyan megbeszéléseken, amelyek a jelek szerint nem változtattak érdemben az országok viszonyán.
Még azután sem, hogy Trump visszatér a Fehér Házba, valószínűtlen lehet a diplomácia gyors újrakezdése Észak-Koreával. Kim megerősített pozíciója – amely a kibővített nukleáris arzenáljára, az Oroszországgal való szövetség elmélyítésére és az Egyesült Államok nemzetközi szankcióinak gyengülésére épül – új kihívások elé állítja a nukleáris patthelyzet megoldását – vélik szakértők.
