Finnország azt állítja, hogy több mint két tucat súlyos hiányosságot talált a lefoglalt Eagle S hajó fedélzetén, amely orosz olajat szállított, és azzal vádolják, hogy december 25-én szándékosan vonszolta a horgonyt a Balti-tengeren, és megrongált egy víz alatti elektromos vezetéket és négy távközlési kábelt. .
Kedden a finn rendőrség közölte, hogy előkerült egy horgonyt a tengerfenékből, amelyet az Eagle S útvonala mentén találtak. A finn tisztviselők úgy vélik, hogy a víz alatti kábelek, amelyek Finnország és Észtország között futnak, acéllal és több réteg védőszigeteléssel vannak megerősítve, erős külső erő szakította szét.
A hajó az Egyesült Arab Emírségekben székelő Caravella LLC FZ cég tulajdonában van, és a legénység nyolc tagjával jelenleg folyik a nyomozás.
A gyanú szerint az orosz „árnyékflotta” része, amelyet Moszkva az orosz olajjal szembeni szankciók megkerülésére használ, a finn hatóságok bűnügyi nyomozás keretében lefoglalták. Az ország tömegközlekedési ügynöksége most azt mondja, hogy a hajót tilos újra üzemelni, amíg 32 problémát nem javítanak ki.
„Legalább nem fog sokáig hajózni. És ez már önmagában is okos lépés” – mondta Edward Hunter Christie, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének tudományos főmunkatársa a CBC Newsnak.
Egy legénység dolgozik az Eagle S tartályhajó feltételezett horgonyának közelében, a HMS Belos fedélzetén, Porkkalannieminél, Finnországban. A horgony a Finn-öbölből került elő, és feltételezhetően a 2024. december 25-én történt kábelszakadással függ össze. (Reuters)
Az Eagle S-t érintő incidens alig több mint egy hónapon belül a harmadik olyan eset, amikor a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájában megsérült. Az egyik tengeri kockázati szakértő szerint egy veszélyes precedensre utal, amelyet előre jelezhetett az orosz kötődésű hajók gyanús viselkedésének megugrása a térségben.
3 szabotázsgyanús eset
A 170 kilométeres Estlink 2 vezeték javítása várhatóan hét hónapig tart, és Észtországban a tél folyamán emelkedhet az áram ára. Az ország járőrhajót küldött, hogy segítsen megvédeni az Estlink1-et, amely a másik, a Finn-öbölbe tartó víz alatti energiakapcsolat.
A gyanús szabotázs közepette a NATO megígérte, hogy fokozza jelenlétét a térségben, az Egyesült Királyság pedig új riasztórendszert aktivált, amely mesterséges intelligencia segítségével követi nyomon és figyelmezteti a potenciális tengeri fenyegetéseket.
A finn határőrség által közzétett képen az Eagle S tanker feltételezett horgonya látható a finnországi Porkkalanniemi partján a tengerfenéken. (Reuters)
Hunter Christie elmondta, hogy amikor 2020 előtt a NATO-nál dolgozott, viták folytak arról, hogy a víz alatti infrastruktúra célponttá válhat, de a megbeszélések elméletiek voltak.
Azt mondja, hogy Oroszország 2022-es Ukrajna inváziója megváltoztatta ezt.
„Nem hiszem, hogy sok komoly ember kételkedne abban, hogy ezt az orosz állam rendelte el” – mondta Hunter Christie. „A hivatalos nyilatkozatok talán kissé óvatosabbak. De úgy gondolom, hogy zárt ajtók mögött senkinek nincs kétsége az incidens természetét illetően.”
Moszkva szerint az Eagle S lefoglalása nem Oroszország dolga. Alekszandr Kazakov orosz képviselő azonban december 27-én egy állami médiaműsorban azt mondta, hogy „Oroszország célja a Balti-tenger felszabadítása”.
Bár konkrétan nem mondta ki, hogy Oroszország áll a kábelek megrongálása mögött, azt mondta a programnak, hogy ez válasz volt Ukrajna és nyugati szövetségesei intézkedéseire.
„A Balti-tengeren kialakult helyzet eszkalációjába provokáljuk őket… hogy legyen mire reagálnunk.”
Hunter Christie úgy véli, hogy a Cook-szigetek alatt lobogó hajó finnországi leállítása erős üzenetet küld Oroszországnak, mert ez azt jelenti, hogy eggyel kevesebb hajója van az olaj szállítására.
„Hirtelen egy olcsó kaszkadőrnek tűnő dolog, amely viszonylag olcsó módszerrel sok kárt és sok megfélemlítést okoz a két országnak, sokkal drágább ajánlattá válhat.”
Novemberi események
Öt héttel a karácsonyi incidens előtt két tenger alatti optikai kábel megsérült a Balti-tengerben.
Megsérült egy 218 km hosszú internetkábel Litvánia és a svéd Gotland szigete között november 17-én. Másnap elszakadt a finn fővárost, Helsinkit a németországi Rostock kikötővel összekötő 1200 km hosszú kábel.
Akkoriban egy kínai ömlesztettáru-szállító, a Yi Peng 3 körül támadt a gyanú, amely orosz műtrágyát szállított.
Egy hónapig tartó diplomáciai patthelyzet után Kína engedélyezte német, svéd, finn és dán nyomozóknak, hogy felszálljanak a hajóra. A svéd tisztviselők azonban később azt mondták, hogy Kína nem vette figyelembe a kormány azon kérését, hogy egy ügyész végezhessen előzetes vizsgálatot a fedélzeten.
A Yi Peng 3 kínai ömlesztettáru-szállító hajót 2024. november 20-án látták a Kattegat-tengeren, Grenaa városa közelében, Jütlandban, Dániában. A hajót a gyanú szerint két víz alatti kábelszakadásban vett részt. (Reuters)
A Yi Peng 3, amely hetekig horgonyzott a Kattegat-tengerben Dánia és Svédország nyugati partja között, elhagyta a területet, és december 21-én Egyiptomba utazott.
„Azt hiszem, amit látunk, az oroszok és a kínaiak kezdik használni azt, amit én szürke zónának neveznék” – mondta Ami Daniel, a Windward tengeri hírszerző cég társalapítója és vezérigazgatója. A Windward feltérképezte a víz alatti infrastruktúrát, követi a hajókat, és mesterséges intelligencia segítségével elemzi a hajók viselkedését és értékeli a kockázatokat.
„Úgy gondolom, hogy a kereskedelmi szállítmányozás egy teljesen új világába lépünk be, amelyet ismétlődően arra használnak fel, hogy világszerte többszörösen károsítsák a nemzeti infrastruktúrát.”
Tajvan azt gyanítja, hogy egy kínai legénységgel rendelkező hajó megrongált egy víz alatti kábelt a múlt hétvégén. A hajót birtokló Hongkongban bejegyzett cég igazgatója azt mondta a Reutersnek, hogy erre nincs bizonyíték.
„Macska-egér játék”
Daniel elmondása szerint a novemberi incidenseket megelőzően cége nyomon követte a Balti-tengeren az árnyéktankerek aktivitásának megugrását, amelyek egyre gyakrabban kapcsolták ki adóikat, eltakarták a helyüket, és eltűntek a radarrendszerekből.
A Windward szerint a november 7-i héten 116 hajó sötétedett el, ami 44 százalékos növekedés a térségben vártnál.
Daniel szerint a közvéleménynek „macska-egér” játéknak kell tekintenie a történéseket, ahol egy incidens, majd válasz következik.
Az Egyesült Királyság január 6-án jelentette be, hogy a 10 országból álló Joint Expeditionary Force részeként aktiválja a Nordic Warden névre keresztelt riasztórendszert. A rendszer mesterséges intelligencia segítségével követi nyomon a lehetséges fenyegetéseket 22 területen, köztük a Balti-tengeren, az Északi-tengeren és a La Manche csatornán. Ha potenciális veszély fenyegeti az infrastruktúrát, a szövetségeseket riasztják.
Ami Daniel, a Windward, egy mesterséges intelligencia által vezérelt hírszerző ügynökség londoni vezérigazgatója úgy véli, hogy a közelmúltban a szabotázsgyanús esetek példátlanok, és valószínűleg folytatódni fognak. (Szél felőli)
Helsinki ad otthont a jövő héten a balti-tengeri NATO-vezetők csúcstalálkozójának, de Daniel szerint az infrastruktúra védelmét nagy bonyolító tényező, hogy az hatalmas nemzetközi vizeken halad át – és nem teljesen világos, hogy mely ügynökségek felelősek a védelméért.
Az észt kormány februárig fordul a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez, és sürgeti, hogy frissítse a tengeri törvényt, amely az ország szerint nem foglalkozik a víz alatti károkkal, és nem terjed ki arra, hogy mi történjen, ha egy hajó szándékosan áthúzza a horgonyt a kritikus infrastruktúrán.
Észtország azzal érvel, hogy a törvény korszerűsítése minimálisra csökkentené annak kockázatát, hogy az ilyen típusú ügyeket nemzetközi bíróságokon kell átvinni.
Daniel úgy véli, az európai országokat „100 százalékban váratlanul érte” a balti-tengeri incidensek.
„Szerintem Oroszország és valószínűleg Kína a hely után megy, amit a nyugati demokráciák számára valószínűleg a legnehezebb megvédeni.”
