… 30% -os tarifákat állít be az Afrika, Algéria, Líbia számára
Az Egyesült Államok a nigériai árukra vonatkozó tarifákat 15 % -ra emelte egy új kereskedelempolitika alapján, amelyet Donald Trump elnök mutattak be.
A pénteken bejelentett új tarifák augusztus 7 -től lépnek hatályba, Nigéria kamatlába 14% -ról 15% -ra ugrva.
A Trump adminisztráció szerint a kiigazítás tükrözi azt a véleményét, miszerint a világ minden tájáról a jelenlegi kereskedelmi feltételek már nem szolgálják Amerika gazdasági és stratégiai érdekeit.
Robert Lighthizer amerikai kereskedelem képviselője szerint a kormány alapvető meghatározó tényezőként alkalmazta a kereskedelmi hiányokat az új tarifák arányának meghatározásakor, azzal érvelve, hogy a leginkább kiegyensúlyozatlan kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező nemzeteket jobban kivetik.
“Nem hagyjuk, hogy az országok részesüljenek a piacunkhoz való hozzáférésből, miközben szemmel nézik a stratégiai aggodalmainkat. Ez a méltányosságról, a viszonosságról és az amerikai munkahelyek védelméről szól”-mondta a CNN-nek.
Más afrikai országok, például Angola, Botswana, Kamerun, Csád, Elefántcsontpart, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyenlítői -Guinea, Lesotho, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mozambik, Namambia, Zambabe és Zimbabwe mind a vámtarifa -értékre alkalmazkodtak.
A kontinens legmagasabb része az Algéria, Líbia és Dél -Afrika, amelyeket 30 % -os tarifával sújtottak.
Sok országban ez jelentős csökkenést jelent a korábbi kölcsönös tarifákhoz képest, amelyek közül néhány akár 40, vagy 50 százalék volt. Például Guyana azt látta, hogy az övék 38 -ról 15 % -ra csökkennek, míg Madagaszkár ráta 47 -ről 15 % -ra csökkent.
Ez a kiigazítás tükrözi Amerika azon kísérletét, hogy kiigazítsa a nemzetek közötti kereskedelmi kamatlábakat, akik bizonyították az együttműködés hajlandóságát velük, míg a problémásnak tekintett országok továbbra is magasabb tarifákkal szembesülnek.
A magasabb tarifákkal rendelkező országok között Szíria, 41 százalékos ráta, amelyet Laosz és Mianmar szorosan követ, 40 %, Svájc 39 %, Irak és Szerbia pedig 35 %.
Ezeket az arányokat a Fehér Ház szerint olyan nemzetekre vezették be, amelyek vagy nem tudtak konstruktív módon bekapcsolódni a kereskedelmi tárgyalásokba, vagy amelyek gazdasági és biztonsági pozíciói az Egyesült Államok érdekeivel szemben voltak.
Kanada, Amerika egyik legfontosabb partnere, az illetékeik hirtelen növekedése volt. Trump aláírta a kanadai behozatalra vonatkozó vámtarifákat 25 -ről 35 % -ra.
Noha Kanada az USA-Mexikó-Kanada Megállapodás (USMCA) alapján szabad kereskedelem védelmét élvezi, az új túra az e szerződés alapján nem tanúsított árukra vonatkozik.
A Fehér Ház megemlítette Kanada „folyamatos tétlenségét” a fentanilcsempészet és az állítólagos kereskedelem megtorlásának megállítása érdekében a túra okaként. Noha Kanada jelenlegi pozíciója a palesztin állam felismerésében, szintén rossz helyen hagyta őket az Egyesült Államok kormányával.
Ezzel szemben Mexikónak 90 napos szünetet tartott a további tarifális túrákról, az amerikai tisztviselők pedig a mexikói hatóságokkal folytatott párbeszédet „nagyon konstruktívnak” írták le.
Délkelet-Ázsiában, Kambodzsában, Vietnamban, Indonéziában, Malajziában és Thaiföldön mind a tarifáikat 19 és 20 százalékra csökkentették a kereskedelmi tárgyalások vagy a tűzszünethez kapcsolódó diplomáciai megértések után.
Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások nem produktívak maradtak, annak ellenére, hogy a kínai és az amerikai tárgyalók között kétnapos találkozó volt.
A két legnagyobb gazdaság fenntartja a kemény vonalú pozíciókat, a személyes találkozó Trump elnök és Xi Jinping kínai vezető között a kereskedelmi háború megoldásának lehetséges lépése.
