Tinubu Govt megkapja a PDP kormányzói öltönyét, amely megkérdőjelezi a Fubara felfüggesztését, előkészíti a védelmet
A Népi Demokrata Párt (PDP) 11 kormányzója által benyújtott keresetet, amelyben Bola Tinubu elnök hivatalosan megkapta a Rivers állambeli sürgősségi állam nyilatkozatát, a szövetségi kormány hivatalosan megkapta.
A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium egyik forrása, amely névtelenül beszélt az engedély hiánya miatt, szerdán megerősítette, hogy a pert a Szövetség (AGF) és az igazságügyi miniszter, Abubakar Malami ügyvédjének szolgálták.
„A HAGF -et az öltönyben szolgálták fel” – tette közzé a forrás a Punch nyomozására adott válaszként.
Az Adamawa, Enugu, Osun, Oyo, Bauchi, Akwa Ibom, Plateau, Delta, Taraba, Zamfara és Bayelsa államok képviselő 11 PDP kormányzója a Legfelsõbb Bírósághoz fordult, hogy megtámadja a Tinubu elnök által a Rivers államban tett sürgősségi nyilatkozat jogszerűségét.
A Naija News arról számol be, hogy a kormányzók megkérdőjelezik Tinubu elnök alkotmányos hatalmát, hogy felfüggesztsék a megválasztott állami kormányzati struktúrát, köztük Siminalayi Fubara kormányzót, Ngozi Odu kormányzóhelyettes és a Rivers Állami Közgyűlés minden tagját.
A PDP kedden megválasztott kormányzók által benyújtott keresetet SC/CV/329/2025. A PDP kormányzói a Legfelsõbb Bíróságtól határozást kérnek arról, hogy Tinubu elnöknek alkotmányos joga van -e felfüggeszteni vagy beavatkozni egy állami kormányzó és kormányzóhelyettes hivatalain, és helyettesíteni őket egy nem választott jelöltre, mint egyetlen adminisztrátorként a sürgősségi helyzet alatt.
Az állami kormánytisztviselők felfüggesztése mellett az elnök kinevezte az Ibok-Et Ibas nyugdíjas admirálisát az egyetlen adminisztrátorként, aki az állam felügyelete alatt áll a sürgősségi szabály hat hónapos időszakában.
A kormányzók azt is megtámadták az elnök bejelentését más alkotmányos okokról, és arra kérték a Legfelsõbb Bíróságot, hogy határozza meg, hogy az elnök felfüggesztheti -e az állami gyülekezeti házat a sürgősségi állapot kimutatásának ürügyén.
Azt állítják továbbá, hogy a megválasztott állami tisztviselők felfüggesztésének fenyegetése, amint azt az elnök cselekedetei utalják, sérti az alkotmányos föderalizmus alapelveit.
A következő kérdéseket vettek fel a bíróság számára: „Az 1. (2), 5., 5. (2) bekezdés, 176., 180., 188. és 305. szakasz megfelelő felépítése után az elnök törvényesen felfüggesztheti vagy beavatkozhat a 36 állam kormányzójának és a kormányzó helyettes helyettes helyettese, és helyettesítheti őket egy fel nem választott jelöltet.
Azt is döntenek arról, hogy „az első alperes fenyegetése, amely az elnök nevében cselekszik, azt sugallja, hogy a kormányzókat és képviselőiket egy sürgősségi kihirdetés alapján felfüggeszthetik, nem ellentétes az 1999. évi alkotmány 1 (2), 4. (6), 5. (2), 11. (2) és (3) bekezdésének.
Az AGF hivatalának hivatalosan kapott peres eljárások folyamatban vannak a szövetségi kormány jogi válaszára a Legfelsõbb Bíróságon.
