A szenátus kedden jóváhagyta Bola Tinubu elnök hitelkérését, amely meghaladja a 21 milliárd dollárt.
A kölcsön része a kormány átfogó külső hitelfelvételi tervének a 2025–2026 -os pénzügyi évekre.
A szenátorok a jóváhagyáshoz vezetett vita során azt állították, hogy a pénzeszközöket a legfontosabb ágazatok nemzeti fejlesztési projektjeire szánják.
Többek között prioritási területként sorolták be többek között az infrastruktúra, a biztonság, a mezőgazdaság és az emberi tőke fejlesztése.
A jóváhagyás a helyi és külföldi adósságokkal foglalkozó bizottság jelentésének elfogadását követte. A bizottság elnöke, Aliyu Wamakko szenátor bemutatta a jelentést.
A bizottság kifogásolta, hogy a jelentés néhány hétig elkészült, de azt több ünnepnapok miatt nem lehetett bemutatni.
Hozzátette, hogy az ünnepek is lehetetlenné tették a vonatkozó dokumentumok beszerzését az adósságkezelési hivataltól (DMO) rekordidőben.
Az újonnan jóváhagyott kölcsönök összetevői tartalmaztak 21,19 milliárd dollárt közvetlen külföldi kölcsönökben, 4 milliárd euró (euró), ¥ 1 milliárd (japán jen), 65 millió dolláros támogatás, további belföldi kölcsönfelvétel állami kötvények révén, összesen körülbelül 75 milliárd ₦.
A jóváhagyás magában foglalta a körülbelül 2 milliárd dolláros tőkeszerelést egy deviza által denominált eszközön keresztül a hazai piacon.
A fejlesztésről beszélve, az előirányzati bizottság elnöke, Olamilekan Solomon Adeola szenátor elmondta, hogy a jóváhagyás nagyrészt eljárási.
Elmondása szerint a legtöbb tétel már beépült a középtávú kiadási keretbe (MTEF) és a Szenátus által korábban elfogadott 2025-es költségvetésbe.
“A hitelfelvétel már be van ágyazva a 2025 -ös előirányzati törvénybe. Ezzel a jóváhagyással most minden bevételi forrásunk van, beleértve a kölcsönöket is a költségvetés teljes finanszírozására” – mondta Adeola.
A hitelfelvételi terv védelme közben a szenátus bizottsági elnöke, Sani Musa elmondta, hogy ez egy hatéves kifizetési időszakot fedez.
Megtisztította, hogy nem csak a 2025 -es pénzügyi év, hangsúlyozva, hogy Nigéria nem mulasztotta el a meglévő hitelkötelezettségeit.
“Nincs olyan gazdaság, amely hitelfelvétel nélkül növekszik. Amit csinálunk, összhangban áll a globális bevált gyakorlatokkal” – tette hozzá Musa szenátor.
A bankbizottság elnöke, Tokunbo Abiru szenátor biztosította, hogy a kölcsönök mind a fiskális felelősségvállalási törvénynek, mind az adósságkezelési törvénynek teljesítik.
Hozzátette, hogy az összes alapot tőke- és emberi fejlesztési projektekre szánták.
“Ezek a kölcsönök hosszú távú, engedményesek és kedvező visszafizetési feltételekkel járnak. Néhányuknak 20 és 35 év közötti tenorok vannak”-jegyezte meg Abiru.
Néhány más szenátor, elsősorban az ellenzéki pártok, azonban aggodalmát fejezte ki az átláthatóság és az elszámoltathatóság miatt a kölcsönökben.
Az egyik ellenzéki törvényhozó, Abdul Ningi, kérdéseket vetett fel a hitelfelvételek, ideértve azok részleteit is.
“Pontosan el kell mondanunk a választópolgárainknak, hogy mennyit kölcsönöznek a nevükben, és milyen célból” – mondta Ningi.
Miközben néhány héttel ezelőtt bemutatta a kérést, Tinubu elnök felsorolta a kritikus nemzeti infrastruktúrát, mivel a hitelfelvételi területeket elkövetik.
Néhány kritikus ágazatként felsorolta a vasútokat, az erőműveket, a digitális csatlakozást, a biztonsági műveleteket, a mezőgazdasági és a lakhatási projekteket.
