A szövetségi kormány visszaszorítja a 2026 januárjában életbe lépő új adótörvény elhalasztására irányuló felhívásokat, azzal érvelve, hogy minden késedelem ártana a hétköznapi nigériaiaknak és a tágabb értelemben vett gazdaságnak.
Taiwo Oyedele, aki a Költségpolitikával és Adóreformokkal Foglalkozó Elnöki Bizottság elnöke, egyre erősödő kritikákat fogalmazott meg egy hétfői televíziós interjúban. Az adminisztráció ellenreakciókkal szembesült a törvényhozók által jóváhagyott adótörvények és a Bola Ahmed Tinubu elnök aláírása után nyilvánosságra hozott hivatalos verziók közötti állítólagos következetlenségek miatt.
Oyedele arra figyelmeztetett, hogy a reformok elakasztása olyan rendszert tart fenn, amely aránytalanul megterheli a mindennapi dolgozókat és a kisvállalkozásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a változtatásokkal szembeni ellenállás már jóval azelőtt megvolt, hogy a közelmúltban viták folytak a jogszabály esetleges módosításairól.
Az adóreform főnöke az ellenállás nagy részét a nyilvánosság körében terjedő félrevezető információknak tulajdonította. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtás szüneteltetéséről vagy elhalasztásáról végső soron az Országgyűlés dönt, nem pedig a bizottsága.
„Már mielőtt a változtatásokkal kapcsolatos kérdések felmerültek, különböző csoportok követelték, hogy függesszük fel vagy utasítsuk el teljesen ezeket a reformokat. A legnagyobb kihívásunk a félretájékoztatás elleni küzdelem volt” – magyarázta Oyedele. „Néhányan jó szándékú nigériaiakat toboroztak, hogy ellenezzék a többséget segítő reformokat, elsősorban a félelem terjesztésével.”
A jelenlegi adóstruktúra szerint, amely a reformok késése esetén is érvényben maradna, Oyedele szerint a munkavállalók 98 százaléka túlzott adóztatással szembesül. A kisvállalkozások továbbra is kimaradnak a rendelkezésre álló mentességekből, miközben több adókötelezettséggel is foglalkoznak. A nagyobb cégek megterhelő kisebb adókkal birkóznak meg, az alacsony jövedelműekre és a nehézségekkel küzdő vállalkozásokra pedig továbbra is a minimumadókövetelmények vonatkoznak.
Arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi rendszerbe beágyazott rejtett hozzáadottérték-adók megnövelik a létfontosságú cikkek költségeit, beleértve az élelmiszereket, az orvosi ellátást és az oktatást.
Közvetlenül a változtatási vádakkal kapcsolatban Oyedele egy gyakorlati megközelítést javasolt: ha a vizsgálatok megerősítik, hogy jogosulatlan változtatások történtek, ezeket a konkrét rendelkezéseket egyszerűen azonosítani kell, és ki kell zárni a törvényből. A fennmaradó részt azután a jogalkotók eredeti szándéka szerint lehet végrehajtani, miközben külön foglalkozni kell az esetleges változások mikéntjével és az elszámoltathatósági intézkedésekkel.
Oyedele elárulta, hogy bizottsága már talált olyan területeket az Országgyűlés által jóváhagyott jogszabályokban, amelyek módosításra szorulnak, beleértve a kulcsfogalmak meghatározásának következetlenségét. Példaként említette a „kisvállalkozás” definícióját, amely két új törvény között változik, mint például a szükséges korrekciókra, amelyek a jelenlegi vitáktól függetlenül jogalkotási lépéseket igényelnének.
OLVASSA MÉG:
