Az Egyesült Nemzetek Szervezete aggodalmának adott hangot a nigériai éhínség válsága miatt, figyelmeztetve, hogy polgárok millióit fenyegeti súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalanság a finanszírozási hiányok és a gazdasági hanyatlás közepette.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) szerdán közzétett közös jelentésében azt mondta, hogy a globális éhezés egyre súlyosabb, a konfliktusok és az erőszak több országban súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoz.
A római székhelyű ügynökségek Haitit, Malit, Palesztinát, Dél-Szudánt, Szudánt és Jement határozták meg a leginkább veszélyeztetettnek, „ahol a lakosságot a katasztrofális éhezés közvetlen veszélye fenyegeti”.
Nigéria a „nagyon aggodalomra okot adó országok” között szerepelt, Afganisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Mianmar, Szomália, Szíria, Burkina Faso, Csád, Kenya és a bangladesi rohingya menekültpopuláció mellett.
„Egy teljesen megelőzhető éhínség-katasztrófa küszöbén állunk, amely számos országban kiterjedt éhezéssel fenyeget” – mondta Cindy McCain, a WFP ügyvezető igazgatója. Arra figyelmeztetett, hogy a cselekvés elmulasztása „csak további instabilitást, migrációt és konfliktusokat fog eredményezni”.
A jelentés megjegyzi, hogy a veszélyben lévők megsegítéséhez szükséges 29 milliárd dollárból mindössze 10,5 milliárd dollár érkezett, így a WFP-nek csökkentenie kellett a menekülteknek nyújtott segélyeket, és több országban felfüggesztette az iskolai étkeztetési programokat.
A FAO hozzátette, hogy kritikus finanszírozásra van szükség a mezőgazdasági megélhetés megóvásához vetőmag- és állattenyésztési támogatáson keresztül, „mielőtt az ültetési időszakok elkezdődnének, vagy új megrázkódtatások lépnének fel”.
Eközben a Világbank új adatai borús képet festettek a nigériai szegénységről, és felfedték, hogy több mint 129 millió nigériai – a lakosság mintegy 56 százaléka – jelenleg az országos szegénységi küszöb alatt él.
A Nigériai Fejlesztési Frissítési jelentés szerint a növekvő infláció és a stagnáló gazdasági növekedés súlyosbította a nehézségeket, a 2018-as 40,1 százalékról 2024-re 56 százalékra nőtt.
„Mivel a növekedés túl lassúnak bizonyult ahhoz, hogy meghaladja az inflációt, a szegénység meredeken nőtt” – mondta a Világbank, megjegyezve, hogy az egy főre jutó reál-GDP még nem állt vissza a 2016 előtti szintre.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy „a munkavállalás nem garancia a szegénységből való kilépésre”, mivel sok munkahely nem produktív és nem is kellően jövedelmező.
„A nagy gazdasági bizonytalanság mellett a többszörös sokk elmélyítette és kiterjesztette a szegénységet, a becslések szerint több mint 115 millió nigériai volt szegény 2023-ban” – közölte a Bank, hozzátéve, hogy idén további 14 millió ember zuhant szegénységbe.
A romló helyzetet az inflációnak, az árvizeknek, a bizonytalanságnak, a 2023-as demonetizálási politikának és a gyenge gazdasági növekedésnek tulajdonította.
Noha a szegénység továbbra is nagyrészt vidéki, a jelentés szerint a városi szegénység megugrott – a városlakók 31,3 százaléka szegény, szemben a 2018-as 18 százalékkal.
A Világbank szerint a szövetségi kormány kibővített készpénzátutalási programjai lépést jelentenek a válság enyhítése felé, de figyelmeztetett, hogy sürgősen strukturális reformokra van szükség az árak stabilizálása, a termelékenység növelése és a munkahelyteremtés érdekében.
