Az Egyesült Államok komoly erőfeszítéseket kezdett 12 északi kormányzó, magas rangú bíró és prominens hagyományos uralkodó szankcionálására Nigériában az állítólagos vallási üldöztetés és az amerikai törvényhozók által Északon „keresztény népirtásnak” minősített dolog miatt.
A lépés a washingtoni vallásszabadság, valamint a saría és az istenkáromlás törvényeinek működésével kapcsolatos növekvő aggodalmakhoz kötődik több északi államban.
Az amerikai törvényhozók szerint a megcélzott tisztviselők állítólag lehetővé tették vagy figyelmen kívül hagyták a keresztények és más kisebbségi csoportok elleni támadásokat.
A nyomás egy olyan törvényjavaslaton alapul, amely büntető intézkedéseket kíván a vallási intolerancia ösztönzésével vádolt közéleti személyiségekkel szemben.
Ha elfogadják, a szankciók magukban foglalják a vízumtilalmat, az eszközök befagyasztását és az Amerika globális emberi jogi végrehajtási keretrendszere szerinti korlátozásokat.
A fejlemény Donald Trump volt amerikai elnök határozott kijelentéseit követi, aki nemrégiben ragaszkodott ahhoz, hogy keresztények ezreit öltek meg Nigériában.
Trump kijelentette, hogy az amerikai hatóságoknak azonnal cselekedniük kell, és utasította a kongresszusi vezetőket, hogy vizsgálják ki az ügyet. Arra buzdította a törvényhozókat, hogy „késedelem nélkül” vonják felelősségre a felelősöket.
A vita középpontjában a nigériai vallásszabadság elszámoltathatóságáról szóló 2025-ös törvény áll, amelyet Ted Cruz szenátor támogat. A törvényjavaslat Nigériát „különös aggodalomra okot adó országként” bélyegzi, és büntetést követel azon tisztviselőkre, akik állítólag „az istenkáromlásról szóló törvényeket hirdették, léptették életbe vagy fenntartották”.
A jogszabály azon államok ellenőrzésére is törekszik, ahol a saría büntető törvénykönyvek érvényben maradnak.
Az érintett államok közé tartozik Zamfara, Kano, Sokoto, Katsina, Bauchi, Borno, Jigawa, Kebbi, Yobe, Kaduna, Niger és Gombe. A Kwara, Kogi, Plateau, Benue, Nasarawa, Taraba és Adamawa azonban továbbra is a hagyományos világi jogrendszer szerint működik, és a saría csak a személyes státuszra korlátozódik.
A törvényjavaslat bírálói szerint Washington túlságosan leegyszerűsíti az összetett biztonsági kérdéseket.
A nigériai tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy az ország nem üldözi a keresztényeket, és azzal érvelnek, hogy az északi bizonytalanság nagyrészt a terrorizmusból, a banditizmusból és a bűnözői hálózatokból – nem pedig a valláspolitikából – ered.
A hatóságok fenntartják, hogy a saría csak a muszlimokra vonatkozik, és az alkotmánybíróságok szükség esetén hatályon kívül helyezhetik a saría ítéleteit.
A probléma körüli feszültség felerősödött, miután az Egyesült Államok a segélynyújtás leállításával fenyegetőzött, sőt lehetséges katonai beavatkozásra utalt, ha az állítólagos gyilkosságok folytatódnak.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő azt is kijelentette, hogy az amerikai kormány kész „megölni az iszlám terroristákat”, ha Nigéria nem védi meg a keresztény állampolgárokat.
Az elnökség megerősítette, hogy Bola Tinubu elnök hamarosan találkozik Donald Trumppal, hogy foglalkozzon a vádakkal és megerősítse a terrorizmusellenes együttműködést.
A szövetségi kormány tisztviselői szerint a tárgyalások egyértelművé teszik, és biztosítják, hogy az Egyesült Államok pontos információkat kapjon a nigériai erőszakról.
Diplomáciai és biztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szankciók befolyásolhatják az amerikai katonai felszerelésekhez való hozzáférést, a hírszerzési információk megosztását és a külföldi segélyeket.
Azzal is érvelnek, hogy Nigériának foglalkoznia kell a maffiagyilkosságokkal, a vallási feszültségekkel és az istenkáromlással kapcsolatos ügyekben a gyenge büntetőeljárásokkal kapcsolatos régóta fennálló aggodalmakkal.
Néhányan azonban megjegyzik, hogy Nigériában mind a muszlim, mind a keresztény közösségek szélsőséges csoportok brutális támadásait szenvedték el az évek során, különösen az északkeleti, északnyugati és észak-középső régiókban.
Emlékezzünk vissza, hogy 2022 májusában Deborah Samuel sokotói állítólagos istenkáromlás miatti meggyilkolása nemzeti felháborodást és globális reakciókat váltott ki, ami erősebb jogi védelemre és gyorsabb igazságszolgáltatásra szólította fel a vallási erőszak áldozatait.
