Az Egyesült Államok Kongresszusa kizárt minden olyan tervet, hogy csapatokat telepítsenek Nigériába, miután az országot kiemelten aggódó országgá (CPC) jelölték meg.
A törvényhozók szerint a döntés nem lépés a katonai beavatkozás felé, hanem diplomáciai lépés, amelynek célja a reformok és az elszámoltathatóság ösztönzése.
Egy kétpárti amerikai kongresszusi küldöttség tagjai ezt világossá tették egy sajtótájékoztatón Abujában, miután Nigériában jártak.
A törvényhozók szerint Washingtonnak nem áll szándékában katonákat küldeni nigériai földre, annak ellenére, hogy egyre nagyobb aggodalmak vannak a bizonytalanság és a vallásszabadság miatt.
A delegációt Bill Huizenga képviselő vezette, és benne volt Michael Baumgartner képviselő, Keith Self és Jefferson Shreve. Kifejtették, hogy míg Nigériának komoly biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie, az Egyesült Államok úgy véli, hogy a megoldásokat együttműködésen, párbeszéden és intézményi reformokon keresztül kell megoldani, nem pedig külföldi csapatokon keresztül.
„Nigériának szüksége van segítségre, de ez nem jelenti azt, hogy amerikai csapatok” – mondta Huizenga. „A CPC-jelölés a cselekvés ösztönzésének eszköze, nem pedig a katonai bevetés előjátéka.”
A törvényhozók szerint a CPC döntését a közösségeket országszerte sújtó tartós erőszak befolyásolta. Aggodalmukat fejezték ki a különböző régiókban végrehajtott támadások miatt, különösen a Közép-övben, ahol a vallás vélhetően szerepet játszik bizonyos konfliktusokban.
Hangsúlyozták, hogy egyetlen vallási csoportot sem szabad erőszaknak vagy félelemnek kitenni. A delegáció szerint az állampolgárok védelme vallási meggyőződéstől függetlenül továbbra is a nigériai kormány feladata.
„Elfogadhatatlan, hogy bárki – muszlim vagy keresztény – ilyen szintű erőszakot éljen át” – mondta az egyik törvényhozó a tájékoztatón.
A delegáció felfedte, hogy a CPC kijelölése már vitákat váltott ki a nigériai kormányon belül. Ezt a reakciót biztatónak írták le, és azt mondták, ez azt mutatja, hogy a lépés eléri célját.
Tisztázták, hogy a kijelölésnek nem célja Nigéria vagy népének megbüntetése. Ehelyett a reformokat, az elszámoltathatóságot és a vallásszabadság erősebb védelmét szorgalmazzák.
A törvényhozók arra is rámutattak, hogy Nigéria biztonsági kihívásai régiónként eltérőek. Megkülönböztették az északkeleti terrorizmust, amely a Boko Haramhoz és más szélsőséges csoportokhoz kötődik, a közösségi vagy vallásilag befolyásolt erőszaktól az olyan államokban, mint a Plateau és Benue.
„Különböző regionális valóságok léteznek” – mondta az egyik képviselő. „Ami működik Borno államban, nem biztos, hogy a Plateauban vagy Benue-ban működik.”
A delegáció szerint Nigéria CPC-státusza nem állandó. Azt mondták, hogy felül fogják vizsgálni az erőszak csökkentésében és a vallásszabadság javításában az egész országban elért egyértelmű előrelépések alapján.
Elutasították azokat az állításokat, amelyek szerint a kijelölés sértheti az Egyesült Államok és Nigéria közötti kapcsolatokat. Ehelyett úgy írták le, mint egy nehéz, de őszinte elköteleződést a partnerek között.
„Az igaz barátok nem mennek el” – mondta Huizenga. „Még akkor is elkötelezettek maradnak, ha a beszélgetés nehéz.”
A katonai bevetés kizárása ellenére a törvényhozók támogatásukat fejezték ki a nem katonai segítségnyújtás iránt. Ez magában foglalja a humanitárius támogatást, a diplomáciai szerepvállalást és a kapacitásépítési erőfeszítéseket. Úgy írták le a megközelítést, hogy „cipőt tesznek a földre, nem csizmát”.
A delegáció közölte, hogy tájékoztatni fogják a washingtoni tisztviselőket Nigéria stratégiai fontosságáról Afrika és a globális stabilitás szempontjából. Arra figyelmeztettek, hogy Afrika legnépesebb országában tapasztalható bizonytalanságnak szélesebb körű regionális és nemzetközi következményei vannak.
A látogatás során a törvényhozók kormányzati tisztviselőkkel, vallási vezetőkkel, civil társadalmi csoportokkal és a magánszektor érintettjeivel találkoztak. Elmondták, hogy a találkozók a két ország közötti hosszú távú partnerséget tükrözik.
Richard Mills, az Egyesült Államok nigériai nagykövete a látogatásról beszédében kiemelte, hogy Washington milyen fontosságot tulajdonít Nigériával való kapcsolatának.
Megjegyezte, hogy a megbeszélések a biztonságra, a demokráciára, a gazdasági növekedésre és azokra a kérdésekre összpontosítottak, amelyek a CPC kijelöléséhez vezettek.
Huizenga azt is elmondta, hogy a CPC-témát évek óta vitatják a Kongresszusban, többek között a Trump-kormány idején is. Kifejtette, hogy a látogatás célja az volt, hogy közvetlen és őszinte beszélgetéseket lehessen folytatni nigériai vezetőkkel.
A látogatásra Nigéria biztonsági és emberi jogi helyzetére irányuló megújult nemzetközi figyelem közepette került sor. Amerikai tisztviselők szerint a folyamatos párbeszéd, az átláthatóság és a reformok Nigéria CPC-státuszának felülvizsgálatához és a jövőben erősebb partnerséghez vezethetnek.
