A Világbank komoly aggodalmát fejezte ki a nigériai romló szegénységi válság miatt, kiderítve, hogy a vidéki nigériaiak körülbelül 75,5% -a él a szegénységi küszöb alatt. Ez az intézmény 2025. áprilisi szegénységének és a nigériai tőke -ismertetőnek megfelelően.
A jelentés kiemeli a növekvő gazdasági különbségeket, mivel a vidéki területek az infláció, a bizonytalanság és a helyi gazdaságok stagnálása miatt rejlik. Míg a városi lakosok 41,3% -át szegénynek minősítik, a szegénységi szint a vidéken szignifikánsan súlyosabb.
A nigériai Nemzeti Statisztikai Iroda (NBS) adatainak felhasználásával a bank kijelentette, hogy a 2018/19 -től a nigériaiak 30,9% -a napi 2,15 dollárnál kevesebbet élt. Az északi régiók 46,5% -kal is elérték a szegénységi rátát, szemben a déli 13,5% -kal, és tovább hangsúlyozták a mély regionális egyenlőtlenségeket.
A Világbank azt is megemlítette, hogy a 0–14 éves gyermekek 72,5% -os szegénységi rátával szembesülnek, és a szegénységi szint erősen korrelál az oktatással. Például, a formális oktatás nélküli egyének csaknem 80% -os szegénységi arányt szenvednek, míg a felsőoktatási oktatásban szenvedők sokkal jobbak, 25,4% -kal.
Hirdetés
Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés továbbra is korlátozott. A nigériaiak közel 40% -ánál nincs áram, 45% -uk nem rendelkezik alapvető szennyvízkezeléssel, és több mint 32% -uk nincs hozzáférés a tiszta vízhez. Az oktatáshoz való hozzáférés szintén korlátozott, mivel a felnőttek 17,6% -a nem fejezi be az általános iskolát, és a háztartások 9% -át iskolán kívüli gyermekekkel rendelkezik.
A bank figyelmeztette, hogy az ország gazdasági növekedése nem tudta lépést tartani a népesség növekedésével. A közelmúltbeli reformok ellenére a magas infláció továbbra is rontja a jövedelmet, különösen a városi területeken, ahol a munkahelyteremtés továbbra is lassú.
Hirdetés
Válaszul a Világbank sürgős reformokat kért a kiszolgáltatott csoportok megóvására az inflációtól, a produktív befektetések révén ösztönözze a foglalkoztatást, és kezelje a szisztematikus akadályokat, például a gyenge intézményeket és a politikai következetlenségeket.
Eközben az Afrikai Fejlesztési Bank (AFDB) elnöke, Akinwumi Adesina kritizálta Nigéria gazdasági stagnálását, mondván, hogy a nigériaiak ma rosszabb helyzetben vannak, mint az 1960 -as függetlenségben. Megemlítette az egy főre jutó jövedelem csökkenését és kedvezőtlenül összehasonlította Nigéria gazdasági pályáját Dél -Korea alakjával.
Hirdetés
A nigériai elnökség azonban elutasította Adesina észrevételeit, amikor Bayo Onanuga elnöki szóvivője vitatta figuráit és politikai elfogultsággal vádolta őt. Onanuga azzal érvelt, hogy az egy főre jutó GDP nem tükrözi teljes mértékben az infrastruktúra, a technológiához való hozzáférés, az egészségügyi ellátás és az oktatás javulását a függetlenség óta.
A civil társadalom vezetõi szintén mérlegeltek. Az Actionaid Nigéria a tartós szegénységet a kormány korrupciója és a rossz politikai döntések miatt vádolta, különösen a közelmúltbeli gazdasági reformokat, amelyek sok nigériai körülményt súlyosbították. Garba Sheka közgazdász visszhangozta a Világbank aggodalmait, figyelmeztetve, hogy a növekvő szegénység alááshatja a nemzeti stabilitást, ha nem sürgősen foglalkozik.
