Annak ellenére, hogy Bola Tinubu elnök beavatkozása és a múlt szerdán közvetített békemegállapodás, a Lagosi Állami Közgyűlés Házának vezetési válsága továbbra sem oldott meg, súlyosbítva az állami törvényhozók és az állam politikai érdekeltjei között.
A válság 2025 januárjában kezdődött, amikor Mudashiru Obasa elnököt 40 törvényhozó közül 35 -ből vádolták, akik pénzügyi rossz irányításban, autoritarizmusban és hivatali visszaélésben vádolták őt.
Obasa elutasítását egykori helyettes, Mojisola Meranda új elnöknek választotta, aki politikai felfordulást váltott ki a Közgyűlésen és az All Progressive Congress (APC) Lagosban.
Obasa, aki évek óta beszélt, az Obasa, a politikai lojalisták két frakcióra oszlik – az Obasa -t és a Merandát támogató politikai lojalistákkal szemben egy erősen polarizált helyzethez vezetett.
A hatalmi küzdelem zavart és zavart vezetett, és az egész államban befolyásos figurákat vonzott be. A zavar közepette Tinubu elnök belépett, és létrehozott egy nagy teljesítményű békebizottságot, amelyben politikai nehézsúlyúak voltak, köztük Bisi Akande főnök és Aremo Olusegun Osoba. Ennek a bizottságnak a feladata volt, hogy a válság megoldását közvetítse.
A tárgyalások után békemegállapodást kötöttek, ahol Meranda lemondott hangszóróként, és Obasa -t visszaállították a pozícióba.
A Béke Megállapodás azonban nem sikerült tartós határozatot nyújtani, mivel állítólag egyetértettek abban, hogy Obasa ideiglenesen szolgál majd, és 48 órán belül lemond, hogy előkészítse az utat a Lagos West új hangszórójának, összhangban a 34 elégedetlen törvényhozók igényeivel.
Miután Obasát újraválasztották, megcáfolta a várakozásokat és megtagadta a lemondást, amelyet sok törvényhozó a korábbi megállapodás árulásának tartott.
A közgyűlés folyamatos feszültsége határozatlan időre ment, és kevés előrelépés volt a politikai holtpont megoldásában. A konfliktus összetételével új vita merült fel az N5 milliárd értékű járművek vásárlásával kapcsolatban a törvényhozók számára.
A vita azon állítások körül, amelyek szerint Meranda, aki röviden beszélt, jóváhagyta a 39 jármű, köztük a Toyota Prado SUV -k és a Landcruisers vásárlását, annak ellenére, hogy Obasa 2024 decemberében korábban jóváhagyta az N7 milliárd N7 milliárd N7 milliárdot.
Obasa, aki eredetileg a Dubai járműveinek beszerzését tervezte, azt állítja, hogy a helyi beszállítókkal folytatott döntés meghozatala nélkül született. Segítői azt állították, hogy a járműveket a Közgyűlés számláinak pénzeszközei felhasználásával vásárolták meg.
A Meranda támogatói megvédték a vásárlást, kijelentve, hogy ez költségmegtakarító intézkedés. Elmondása szerint N2 milliárd dollárt takarított meg a járművek helyi megszerzésével, ahelyett, hogy Obasa tervezte őket. Azt is állítják, hogy Meranda döntése összhangban volt a Közgyűlés igényeivel és prioritásaival.
Obasa azonban továbbra is dühös, kijelentve, hogy a tranzakció jogosulatlan és megkérdőjelezi annak legitimitását. Ez a járművásárlással kapcsolatos vita a folyamatban lévő vezetési csata fókuszpontjává vált, amikor Obasa jogi lépéseket tett a Meranda és más közgyűlés tagjai ellen a vád és a járművek vita miatt.
Eközben néhány lagos-alapú őslakos csoport, például a Renasance Patriots Alapítvány, határozottan kritizálta az Obasa-ként való visszaállítási döntést.
Ezek a csoportok azt állítják, hogy Obasa visszatérése aláássa Lagos népének demokratikus akaratát, különös tekintettel az olyan megosztásokból, mint az EPE, Badagry, Ikeja, Lagos és Ikorodu, akik támogatták a Merandát. Úgy vélik, hogy a külső figurák, például Akande és Osoba beavatkozása – akik a békemegállapodást közvetítették – káros volt a lagosziak törekvéseire, és a demokratikus alapelvek árulásának felel meg.
Ezek a csoportok felszólították Obasa lemondását, és azt állították, hogy vezetése, amelyet a Közgyűlésen kívüli politikai erők támogatnak, a demokratikus értékek támadása.
Egy másik csoport, az új Lagos -i Agenda, aggodalmát fejezte ki az Obasa végleges visszahelyezésére irányuló potenciális jogi stratégiával kapcsolatban. A csoport azt állítja, hogy Obasa már ítéletet hozott együttérző jogi erők segítségével, hogy érvénytelenítse az őt eltávolító vádolási eljárást.
Követeléseik szerint a Közgyűlés tagjai azt hitték, hogy Obasa lemond, ám ehelyett a jogrendszert használta az ügyének előmozdításához. A csoport azt állítja, hogy a bírósági határozat várhatóan jóváhagyja Obasa helyzetét, és megfordítja a vádját, lehetővé téve számára, hogy folytatódjon, miközben Meranda hátrafelé marad.
Ahogy a válság elmélyül, Babajide Sanwo-olu kormányzó, Lagos, nagyrészt csendes maradt, annak ellenére, hogy a politikai folyamat fontos szereplője. A nyilvános kommentárok hiánya hozzáadta a helyzetet körülvevő bizonytalanságot, a kritikusok megkérdőjelezik, hogy aktívan foglalkozik -e a válsággal, vagy politikai okokból passzív marad -e.
Különböző jelentések szerint az újságírók ismételten megkíséreltek Sanwo-Olu véleményét az ügyben, de még nem tett végleges nyilatkozatokat.
A Tinubu elnök vezetésével a tárgyalások legutóbbi fordulójának célja a Közgyűlés feszültségeinek megnyugtatása volt. A Tinubu és a hamis törvényhozók közötti Abuja két órás találkozója verbális megállapodást eredményezett, az elnök sürgette a törvényhozókat, hogy temetjék el különbségeiket és együtt dolgozzanak az állam érdekében.
A találkozóhoz közeli források azt mutatták, hogy Tinubu meghökkenti Obasa -t magatartása miatt, és figyelmeztette, hogy ne idegesítse kollégáit. Az elnök azt is elrendelte Obasa -nak, hogy vonja vissza a Meranda ellen nyújtott jogi vádakat, és tartózkodjon a további jogi eszkalációtól.
Tinubu állítólag világossá tette, hogy Obasa jövője, mint a hangszóró, veszélyben van, hacsak nem dolgozott a kérdés megoldásán.
Ezen erőfeszítések ellenére kevés jelzés volt arra, hogy a Közgyűlés válsága hamarosan véget ér. Az Obasa folyamatos dacolása és a két frakció közötti növekvő megosztás miatt a Lagos Állami Közgyűlés politikai jövője továbbra is bizonytalan.
