Az 1999. évi alkotmány áttekintésével foglalkozó Szenátus Bizottság nyilvános meghallgatásokat tart a javasolt alkotmánymódosításokról július 4 és július 5. között az ország mind a hat geopolitikai zónájában.
A bizottság elnöke és a szenátus elnökhelyettese, Barau Jibrin szenátor ezt nyilvánosságra hozta a vasárnap Abuja Abuja, a média és a nyilvánosság kérdezőjével kapcsolatos különleges tanácsadója, Ismail Mudashir nyilatkozatában.
Barau elmondta, hogy a nyilvános meghallgatások egyidejűleg tartanak Lagosban (délnyugati), Enugu (délkelet), Ikot Ekpene-ben (Dél-dél, Jos (észak-középső) Maiduguri (északkelet) és Kano (északnyugat).
Elmondása szerint a zónás nyilvános meghallgatásokat összehívják, hogy összegyűjtsék a polgárok hozzájárulását az ország alkotmányának javasolt módosításaira.
Hirdetés
Azt mondta, hogy a nyilvános meghallgatások megvizsgálják a kritikus nemzeti kérdéseket, ideértve az önkormányzati autonómiát, a választási és igazságügyi reformokat, az állami létrehozást, az állami rendõrséget és az inkluzív kormányzást.
Barau szerint az egyik törvényjavaslat azt javasolta, hogy a helyi önkormányzati tanácsokat kormányzati szintként hozzák létre, hogy garantálják demokratikus létezésüket és hivatali idejüket.
Hirdetés
Azt mondta, hogy ez az ország összes 774 helyi önkormányzati tanácsának megújult teljes autonómiájának része volt.
Barau elmondta, hogy az önkormányzati reformok második törvényjavaslata egy független nemzeti önkormányzati választási bizottság (NALGEC) létrehozására törekedett az önkormányzati választások szervezésére, magatartására és felügyeletére.
Hirdetés
„A zónális nyilvános meghallgatások során figyelembe kell venni az állami rendõrség és az Állami Biztonsági Tanács létrehozására irányuló biztonsági és rendõrség két törvényjavaslatát a belső biztonsági politikák szubnacionális szintű koordinálására.
“A fiskális reformok területén hat törvényjavaslatot fognak figyelembe venni, ideértve azt is, hogy felhatalmazzák a bevételi mozgósítást, az elosztást és a fiskális bizottságot, hogy érvényesítsék az elhatárolások átutalásának betartását és a szövetségi számlából való bevételi kifizetést” – mondta.
A törvényhozó továbbá kijelentette, hogy az Alkotmány rendelkezéseinek megváltoztatására irányuló költségvetési reformokról szóló törvényjavaslat, amelynek célja az, hogy meghatározzák az állam elnökét vagy kormányzóját, az előirányzati törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés vagy a Közgyűlés házai előtt tárgyalják a tárgyaláson.
„A bizottság egy törvényjavaslatot is megfontol, amely további helyeket biztosít a nők számára a nemzeti és állami gyűlés házaiban.
“Az Alkotmány megváltoztatására irányuló törvény törvényjavaslatát a hagyományos uralkodók nemzeti tanácsának, a hagyományos uralkodók állami tanácsának és a hagyományos uralkodók helyi önkormányzati tanácsának létrehozására is figyelembe veszik” – mondta.
Barau elmondta, hogy megvitatni kell az 1999. évi alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot, amely lehetővé teszi a független jelölést a választások minden szintjén.
“Ez csak a diaszpóra -szavazásról szóló törvényjavaslat, amelyet a nigériaiak külföldön történő beterjesztésére vettek fel.
„A tárgyalás több mint 20 törvényjavaslatot fog fontolóra venni, amelynek célja az ország igazságszolgáltatásának átalakítása, ideértve az ítélet beadásának ütemterveit és a választási bíróságok számára kibővített joghatóságot.
“Javaslatokat tettek arra, hogy olyan tételeket, mint a munkaerő és a szállítás kizárólagos jogalkotási listájáig átadják az olyan tételeket, mint a munka és a szállítás” – tette hozzá.
A szenátor elmondta, hogy a bizottság 31 állami létrehozásra vonatkozó javaslatot is megvitat, mindegyik öt kéréssel a délnyugati, a dél-déli és az észak-középső geo-politikai zónákból.
Elmondása szerint a bizottság hét kérést kapott északkeleti részéről, hat északnyugatról és három délkeletről az állami létrehozás céljából.
Hirdetés
