A Világbank figyelmeztette, hogy Nigériában és 38 más gazdaságban gyorsan növekszik a szélsőséges szegénység, amelyet a konfliktusok és az instabilitás befolyásol, az éhség romlását és a fejlesztési célok távolabbi elérését.
A bank ezt a pénteken közzétett nyilatkozatban ismertette, melynek címe: „A szélsőséges szegénység gyorsan növekszik a konfliktusok, instabilitás által sújtott gazdaságokban” című, a törékeny és a konfliktus által sújtott államok covid utáni értékelése alapján.
Nigéria a 39 gazdaság között szerepel, amelyet a bank törékeny és konfliktus által sújtott helyzetekben besorol, egy olyan csoportban, amelybe beletartozik az Afganisztán, Szudán, Szíria, Jemen, Haiti, Kongói Demokratikus Köztársaság és Venezuel.
“Ezek az országok magukban foglalják mind az aktív konfliktusokat, mind a mély instabilitással szembeni személyeket” – nyilatkozta a nyilatkozat.
Nigéria esetében az északnyugati banditry és az emberrablások bizonytalanságát, valamint az északkeleti hosszabb lázadást a törékenység fő mozgatórugóinak nevezik.
A bank megállapításai szerint ezekben a törékeny államokban a gazdasági feltételek továbbra is romlanak a pandémia óta, még akkor is, ha más fejlődő gazdaságok felépülnek.
„2020 óta az egy főre jutó GDP -jük átlagosan 1,8 százalékkal csökkent évente, miközben más fejlődő gazdaságokban 2,9 % -kal bővült.
„Ebben az évben 421 millió ember küzd napi kevesebb, mint 3 dollárért a konfliktusok vagy instabilitás által sújtott gazdaságokban – több mint a világ többi részében.
“Ez a szám várhatóan 2030 -ra 435 millióra, vagyis a világ szélsőséges szegényeinek közel 60 % -ára növekszik” – mondta a jelentés.
A bank hangsúlyozta, hogy míg a globális fókusz az utóbbi években nagyrészt Ukrajnára és a Közel -Keletre irányult, Afrika viseli a válságot.
„Az elmúlt három évben a világ figyelme az Ukrajna és a Közel -Kelet konfliktusaira fordult, és ez a hangsúly most fokozódott.
„Ennek ellenére a konfliktusban és instabilitástól szenvedő emberek több mint 70 % -a afrikai.
„Kezeletlen, ezek a feltételek krónikussá válnak. A konfliktus vagy instabilitás előtt álló országok fele ma legalább 15 éve volt ilyen körülmények között” – jegyezte meg a nyilatkozat.
“Az ilyen léptékben a szenvedés elkerülhetetlenül fertőző” – mondta a Világbank Csoport vezető közgazdásza, az Indermit Gill.
A tanulmány kiemeli azt is, hogy a szélsőséges szegénység megszüntetésének globális célja miért maradt elérhető.
“Most a világ olyan területeire koncentrálódik, ahol a legnehezebb az előrehaladást elérni” – mondta a bank.
A konfliktusokkal vagy instabilitással küzdő országokban a szélsőséges szegénységi ráta közel 40 %, szemben a többi fejlődő gazdaság mindössze hat százalékával.
Még ennél is rosszabb, hogy ezekben a törékeny államokban a gazdasági stagnálás megakadályozta a munkahelyteremtést, hogy lépést tartson a népesség növekedésével.
“2022 -ben több mint 270 millió ember volt munkaképes korban ezekben a gazdaságokban, de alig felét alkalmazták” – mondta a jelentés.
„A gazdasági stagnálás – a növekedés, mint a növekedés – volt a gazdaságok normája a konfliktusok és instabilitás által az elmúlt másfél évtizedben” – mondta M. Ayhan Kose, a Világbank Csoport -helyettes helyettese és a kilátások csoportjának igazgatója.
Hangsúlyozta, hogy az előrehaladás továbbra is lehetséges, mondván: „A globális közösségnek nagyobb figyelmet kell fordítania e gazdaságok helyzetére. A növekedés és a fejlődés itt nem lesz könnyű, de meg lehet tenni – és ezt már korábban megtették.
“A célzott politikákkal és az erősebb nemzetközi támogatással a politikai döntéshozók megakadályozhatják a konfliktusokat, erősíthetik a kormányzást, felgyorsíthatják a növekedést és munkahelyeket teremthetnek.”
