Garba Laka (rtd) vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Tanácsadó hivatala alá tartozó Nemzeti Terrorelhárítási Központ (NCTC) koordinátora felfedte, hogy Nigéria biztonsági helyzete romlott a Burkina Fasóban, Nigerben és Maliban történt katonai puccsokat követően.
Laka ezt kedden tette meg, miközben újságírók kérdéseire válaszolt a védelmi tudósítókkal tartott év végi médiabeszélgetésen.
Elmondta, hogy a Száhel-övezet fokozott instabilitást és szélsőséges tevékenységet szenvedett el, a fejlemények pedig szerinte közvetlen negatív következményekkel jártak Nigéria belső biztonságára nézve.
Szavai: „Ezekkel az országokkal szembesülünk ezekkel a fenyegetésekkel, és úgy gondoljuk, hogy békét fogunk látni Nigériában? Nem.
„Bizonyára észrevette, hogy 2023 vége felé a biztonsági helyzet javult, de közvetlenül az ezekben az országokban történt puccsok után a helyzet kezdett romlani, mert ezeknek a terrorista csoportoknak a Száhel övön átnyúló kapcsolatai vannak.”
Laka szerint Nigériának vezető szerepet kell vállalnia Nyugat-Afrikában és a Száhel-övezetben, hogy hatékonyan tudjon szembeszállni a közös biztonsági fenyegetésekkel.
Szerinte a porózus határok és a száheli államok kivonulása a többnemzetiségű közös munkacsoportból tovább nehezítette a kihívást, de a puccsok jelentősen rontották a helyzetet.
„Amíg ezek az országok továbbra is szembesülnek ezzel a fenyegetéssel, Nigéria továbbra is a legsúlyosabb helyzetben lesz. Ha az egész régiót nézzük, Nigéria Nyugat-Afrika leggazdagabb országa, és Nigéria az egyetlen ország, ahol elrabolnak valakit, és 100 millió kifizetést kérnek, és meg is fogják fizetni” – tette hozzá.
Laka szerint a bűnözői csoportok kihasználják Nigéria gazdasági kapacitását a határokon átnyúló műveletek finanszírozására, hangsúlyozva, hogy a biztonsági szervek a feladat összetettsége ellenére fokozzák erőfeszítéseiket.
Elmondta, hogy az emberrablás összetett vállalkozássá fejlődött, amelyben informátorok, segítők és bizonyos esetekben áldozatok vesznek részt, akik saját elrablásaikat szervezik meg.
Az NCTC koordinátora elmondta, hogy több emberrablót is letartóztattak nyomkövetési műveletek révén, bár a részleteket biztonsági okokból elhallgatták.
Az emberrablók nyomon követésének fő akadályaként azonosította az értékesítési pontok üzemeltetőin keresztül történő váltságdíj-fizetéseket, és megjegyezte, hogy az ilyen tranzakciók gyakran elfedik a végső címzetteket.
„Láthatja, hogy egy áldozat átutalást hajtott végre egy terroristának, de amikor felkutatja a fiókot, az egy POS-üzemeltetőhöz tartozik.
„Az emberrablók megadják a POS kezelő számát is, az áldozat átutalja a pénzt, majd az emberrablók beszedik, de dolgozunk ezen, és nem engedünk” – tette hozzá.
Laka elmondta, hogy Nigéria kilépése a Pénzügyi Akció Munkacsoport szürkelistájáról a váltságdíjfizetések összehangolt nyomon követésével és a terrorista alapok visszaszerzésével valósult meg.
„Az NCTC felállított egy közös vizsgálóbizottságot, amely magában foglalta a pénzügyi felügyeletben részt vevő összes biztonsági ügynökséget – az EFCC-t, az NFIU-t és az ICPC-t” – mondta.
„Így tudtuk nyomon követni és visszaszerezni a pénzeszközöket, és letartóztatások is történtek, bár néhány részletet nem hoznak nyilvánosságra, mert kényesek” – tette hozzá.
Azt is felfedte, hogy a szövetségi kormány a közösségi média cégekkel együttműködve számos terroristához és erőszakos szélsőségeshez köthető fiókot bezárt.
„Bekapcsoltuk a TikTok-ot, az Instagramot, a Snapchatet, a Facebookot és az X-et, és elmagyaráztuk bizonyos posztok nemzetbiztonságra gyakorolt hatását, és ők levették őket” – mondta Laka.
„Még azokat a videókat is eltávolítottuk, amelyeken banditák mutatták be zsákmányukat a TikTokon, és ezt nem fogod látni többé” – tette hozzá.
Laka elmondta, hogy a biztonsági ügynökségek alkalmazkodnak a fejlődő terrorista taktikákhoz, és megígérte, hogy az elnök utasítására 2026-ban fokozzák a terrorizmus elleni erőfeszítéseket.
