A Magánvállalkozások Előmozdításának Központja (CPPE) aggodalmának adott hangot a közelmúltbeli elnök kegyelmi előjogával kapcsolatban, figyelmeztetve, hogy a súlyos gazdasági és bűnügyi bűncselekményekért elítélt személyek kegyelmének kiterjesztése alááshatja Nigéria gazdaságát és a befektetői bizalmat.
A szervezet felszólította a szövetségi kormányt, hogy sürgősen vizsgálja felül a kedvezményezettek listáját.
Felvilágosításuk a bejelentés miatti közfelháborodásra adott válasz, amelyben korrupcióért, pénzügyi bűncselekményekért, gyilkosságért, kábítószer-kereskedelemért és illegális bányászatért elítélt személyeket is elítéltek, ami aggályokat vet fel a kormányzás hitelessége, az intézményi integritás és a befektetői bizalom miatt.
Október 10-én Bola Ahmed Tinubu elnök gyakorolta alkotmányos kegyelmi előjogát, és kegyelmet adott egy 175 fős csoportnak.
A kedvezményezettek között voltak jelenlegi és korábbi elítéltek is, például Mamman Jiya Vatsa vezérőrnagy, Ken Saro-Wiwa and the Ogoni Nine, Maryam Sanda és Sir Herbert Macaulay. A kegyelmet különböző szempontok alapján javasolták, beleértve a lelkiismeret-furdalást, a jó magaviseletet, az életkort és az egészségügyi megfontolásokat.
A CPPE elismerését fejezte ki a Legfőbb Ügyésznek, amiért tisztázta, hogy az elnöki kegyelemjog kedvezményezettjeinek nemrég közzétett listája nem végleges. A politikai agytröszt szerint ez azt mutatja, hogy az adminisztráció mennyire fogékony és érzékeny a közhangulatokra, ami kritikus demokratikus érték.
A CPPE kiemelte, hogy az e kategóriákba tartozó elkövetők kegyelmének megadása súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár:
A szervezet arra figyelmeztetett, hogy az ilyen engedékenység zavaró és kontraproduktív jelzéseket küldhet egy olyan időszakban, amikor Nigéria befektetések vonzására és gazdaságának diverzifikálására törekszik.
Az ő követeléseiket
A CPPE sürgette a szövetségi kormányt, hogy:
„Sürgősen felül kell vizsgálni és ésszerűsíteni az irgalmasság kiváltságában részesülők listáját.”
„Meg kell erősíteni Nigéria zéró toleranciáját a korrupció, a kábítószer-kereskedelem, az illegális bányászat és a pénzügyi bűncselekmények terén.”
„Őrizze meg az intézményi integritást, és biztosítsa, hogy az igazságosság soha ne sérüljön kényelmi vagy politikai célszerűség miatt.”
„Erősíteni kell az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot a vezetői kegyelem gyakorlása során a közbizalom és a befektetői bizalom megőrzése érdekében” – állították.
A CPPE szerint a pénzügyi és gazdasági bűncselekményekkel szembeni engedékenység erodálja az elrettentést, gyengíti a végrehajtást, és toleranciát jelez a helytelen magatartással szemben, végső soron aláássa a törvények tiszteletét és a kormányzás hitelességét.
Megjegyezték, hogy Nigéria versenyképes és megbecsült gazdaságra vonatkozó célja erős intézményeken és kormányzáson múlik. A gazdasági és pénzügyi bűncselekmények gyenge végrehajtása aláássa a befektetői bizalmat, a társadalmi stabilitást és az ország gazdasági reformtörekvéseit.
