A sokotói egyházmegye katolikus püspöke, Matthew Hassan Kukah tiszteletes nemzeti beszélgetést kavart, miután kijelentette, hogy a Nigériát aggasztó banditák, emberrablók és erőszakos szélsőségesek ugyanannak a társadalomnak a termékei, amelyet most terrorizálnak.
Kukah püspök ezt a megjegyzést tette 2025-ös karácsonyi üzenetében, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a gyermekek, az oktatás és az erkölcsi értékek folyamatos elhanyagolása csak elmélyíti Nigéria biztonsági válságát.
Azt mondta, az ország megfizeti az árát a vezetésben, a kormányzásban és a társadalmi felelősségvállalásban eltöltött évek kudarcáért.
Közvetlenül a bizonytalanságról szólva a pap azt mondta, hogy az erőszakért felelős személyek nem a semmiből jöttek.
Szerinte a társadalom maga produkálta őket összeomlott rendszereken és mérgező politikán keresztül.
„Akár banditának, emberrablónak vagy szélsőségesnek nevezzük őket, ők a mi gyermekeink.
A gyerekeink a jövőnk.”
„Öröm és remény a megpróbáltatások idején” című karácsonyi elmélkedésében Kukah elmondta, hogy Nigéria fájdalmas megpróbáltatások előtt áll, beleértve a gyilkosságokat, az emberrablásokat és a félelmet számos közösségben.
Ennek ellenére emlékeztette a keresztényeket, hogy Krisztus születése a reményt jelenti a legsötétebb évszakokban is.
A püspök a Nigériában, különösen az északi régióban tapasztalható bizonytalanságot a régóta fennálló szegénység, az analfabéta, a félrenevelés és az erkölcsi összeomlás eredményeként írta le. Figyelmeztetett arra, hogy ezen kiváltó okok figyelmen kívül hagyása közelebb taszítaná az országot a káoszhoz.
Kukah az oktatásba és az erkölcsi megújulásba való sürgős befektetésre szólított fel az egész nemzetben.
„Vagy fel kell újítanunk, nevelnünk vagy elpusztulnunk.”
Aggodalmának adott hangot a gyermekek szenvedése miatt is, megjegyezve, hogy ők a legrosszabb áldozatai Nigéria széttört rendszerének.
Szerinte sok ártatlan gyerek van kitéve emberrablásnak, bántalmazásnak, kényszermunkának és korai házasságnak, mindezt saját hibájuk nélkül.
Kukah ismételt iskolai emberrablásokra hivatkozott olyan helyeken, mint Chibok, Dapchi, Maga és Papiri. Azt mondta, csak Nigériában közel 2000 gyermeket érintettek ilyen támadások. Hozzátette, hogy hasonló tragédiák történnek világszerte, megemlítve az olyan konfliktusövezeteket, mint a Gáza és Szudán.
Arról, hogy a keresztények hogyan reagáljanak az üldöztetésre és az erőszakra, a püspök határozottan elutasította a bosszút vagy a fegyveres megtorlást. Arra buzdította a hívőket, hogy fegyverek helyett inkább a hitre, imára és erkölcsi magatartásra hagyatkozzatok.
Arra a bibliai pillanatra hivatkozva, amikor Jézus megkérte Pétert, hogy tegye el a kardját, Kukah azt mondta: „Az erőszak nem győzheti le az erőszakot”. Hozzátette: a történelem azt mutatja, hogy a kereszténység ellenálló képességgel, nem pedig erőszakkal élte túl az elnyomást.
A sokotói székhelyű pap arra is felszólította a nigériai vezetőket, hogy vállalják a felelősséget az ország hatalmas erőforrásainak a közjó érdekében történő felhasználásával. Azt mondta, a bizonytalansággal, a szegénységgel és a rossz kormányzással őszintén szembe kell nézni, ha a nemzet előre akar lépni.
A zord valóság ellenére Kukah arra buzdította a nigériaiakat, hogy ne adják fel a reményt. A karácsonyt emlékeztetőként jellemezte, hogy a fény mindig legyőzi a sötétséget.
„Krisztus, Emmanuel születésével Isten velünk van” – mondta, hozzátéve, hogy a karácsony fénye „egy olyan világosság, amelyet a sötétség nem tud legyőzni”.
Arra szólította fel a nigériaiakat, hogy utasítsák el a megosztottságot, a gyűlöletet és a keserűséget. Szerinte az országnak együtt kell gyógyulnia, erőt merítve a közös fájdalomból és a kollektív reményből.
„Együtt temettük el halottainkat, együtt gyászoltunk.
Össze kell tartanunk a sötétben, hogy együtt üdvözölhessük a világosságot.”
Kukah elismerte a kormány és a biztonsági szervek erőfeszítéseit az elmúlt esetekben elrabolt iskolások szabadon bocsátásában. Az ismételt emberrablásokat „egy megpróbáltatás túl sok”-nak nevezte, és imádkozott, hogy az ilyen esetek végre véget érjenek.
Záró üzenetében a püspök arra buzdította a keresztényeket, hogy mindennapi életükben tükrözzék Krisztus jellemét, hangsúlyozva, hogy a karácsony túlmutat az ünneplésen.
„A karácsonyt nem ünnepként vagy dátumként ünnepeljük a naptárunkban.
Hivatásként ünnepeljük, hogy a világ lássa és megtapasztalhassa Jézus arcát a szeretet, a béke és a megbékélés életén keresztül.”
Befejezésül boldog karácsonyt kívánt a nigériaiaknak, és arra biztatta a polgárokat, hogy ne adják fel a reményt, még a nemzet sok kihívása közepette sem.
