Wale Edun pénzügyminiszter azt mondta, hogy az eurókötvény-kibocsátással sikeresen elért 2,35 milliárd dolláros összeg azt jelzi, hogy a jelenlegi politikai ellenszél ellenére a befektetők bíznak a nigériai gazdaságban.
Nigéria jelentős mérföldkövet jelentett a nemzetközi tőkepiacra való visszatérésében, sikeresen 2,35 milliárd dollárt gyűjtött be egy eurókötvény-kibocsátással, amely soha nem látott, 13 milliárd dollár értékű befektetői megrendeléseket vont le, ami az ország történetének legnagyobb ajánlati könyve.
A 477%-os túljelentkezési arányt a Nigéria gazdasági alapjaiba és reformpályáiba vetett, a közelmúlt politikai kihívásai ellenére tanúsított hangzatos bizalomként értékelik.
„Ez a befektetők országunkba és reformprogramunkba vetett folyamatos bizalmának bizonyítéka” – mondta Wale Edun pénzügyminiszter a Szövetségi Végrehajtó Tanács csütörtöki ülésén.
„Elnök úr, a politikai ellenszél, amellyel mindannyian tisztában vagyunk – a piac elhárította ezeket a politikai megfontolásokat, és Nigéria gazdasági alapjaira összpontosított” – tette hozzá.
Edun miniszter a sikert a kormányzat merész gazdasági reformjainak tulajdonította a Megújult Remény Agenda keretében.
„Bár merészek és néha népszerűtlenek, ezek a reformok egy világos célkitűzésben gyökereznek: versenyképes gazdaság felépítése, amely vonzza a befektetéseket, munkahelyeket teremt, és milliókat emel ki a szegénységből” – mondta.
Nigéria makrogazdasági mutatói ezt az előrehaladást tükrözik. 2025 második negyedévében a GDP 4,23 százalékkal nőtt – ez a legmagasabb az elmúlt évtizedben a COVID fellendülésén kívül. Tizenhárom ágazat 7 százalék feletti növekedést könyvelhetett el az előző negyedévi kilenchez képest, az ipari szektor pedig csaknem megduplázta növekedését, 3,72 százalékról 7,45 százalékra.
Az infláció decemberben 18 százalékra mérséklődött, a devizatartalékok meghaladták a 43 milliárd dollárt, a kereskedelmi többlet pedig elérte a 7400 milliárd dollárt. „Ezek a makrogazdasági stabilitás egyértelmű példái” – jegyezte meg Edun.
Kiemelte a fogyasztói költési szokások elmozdulását is: „Polgáraink jelenleg jövedelmük körülbelül felét költik alapvető szükségletekre – élelmiszerre, lakhelyre és ruházatra -, szemben a korábbi csaknem 90%-kal. Ez azt jelzi, hogy az ország a létfenntartásról a termelékenység és a jólét felé halad.”
Edun elmondta, hogy Nigéria eltávolítása a Financial Action Task Force (FATF) szürkelistájáról újabb mérföldkő, ami megerősítette a pénzügyi integritást és a globális bizalmat, hozzátéve, hogy a Világbank és az IMF legutóbbi éves találkozóján a globális vezetők elismeréssel szóltak Nigéria reformfolyamatairól, felülvizsgálták az IMF közel 4%-os növekedési előrejelzését, és javították a hitelminősítéseket.
Edun azonban hangsúlyozta a hazai források mozgósításának sürgősségét az infrastruktúra és a munkahelyekben gazdag növekedés finanszírozására. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk az ön elképzelése mellett, amely szerint 2030-ra 1 billió dolláros gazdaság várható” – mondta az elnöknek.
„De ennek eléréséhez 2027-re évi 7 százalékos növekedésre kell felgyorsítanunk a kibocsátást – nem csak gazdasági célként, hanem a szegénység felszámolásának erkölcsi kényszereként is.”
Mivel az állami beruházások csak a GDP 5%-át teszik ki, az Edun összehangolt erőfeszítéseket szorgalmazott a beruházásra kész projektek kidolgozására olyan ágazatokban, mint az infrastruktúra, a bányászat, az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a digitális innováció és a kék gazdaság. Sürgette a minisztereket és az államok kormányait, hogy működjenek együtt a befektetői elvárásoknak megfelelő projektek összeállításában.
„A mozgósított magánbefektetések mennyisége és minősége a vezetés kulcsfontosságú mérőszáma lesz” – mondta. „Minden Nairát optimalizálni kell, hogy fenntartsa a lendületet és megfeleljen a globális likviditási korlátoknak, ahol kevesebb érkezik a multilaterális intézményektől. Saját erőforrásainkra kell támaszkodnunk.”
Előretekintve Edun felvázolta a reformok következő szakaszát, amelyek célja a befektetések akadályainak felszámolása. Ezek közé tartozik a vámok és importkorlátozások felülvizsgálata a termelékenység ösztönzése érdekében, a szövetségi mérlegek optimalizálása, valamint a költségvetési jelentéstétel és a költségvetés realizmusának javítása.
„Szigorítjuk a kiadási kereteket, és biztosítjuk, hogy a reformból származó nyereség minden nigériai számára elérhető legyen” – zárta szavait.
A DMO szerint Nigéria sikeresen árazott be 2,35 milliárd dollárnyi eurókötvényt, két részletre osztva: egy 1,25 milliárd dollár értékű, 2036-ban lejáró 10 éves kötvény és egy 1,10 milliárd dollár értékű, 2046-ban lejáró 20 éves kötvény.
