Az Egyesült Államok Kongresszusának 31 tagja támogatta Donald Trump volt elnök azon döntését, hogy Nigériát „különös aggodalomra okot adó országnak” minősítette az állítólagos vallási üldöztetés miatt.
A képviselők azt mondták, hogy a megjelölés „a remény jele” az országban támadásokkal szembesülő keresztények milliói számára.
Chris Smith, az amerikai képviselőház külügyi afrikai albizottságának elnöke szerint a CPC státuszának visszaállítása „hatékony előrelépés a nigériai kormány felelősségre vonásában a keresztények ellenőrizetlen meggyilkolásában, nemi erőszakában és kínzásában való közreműködéséért”.
Tom Emmer, a ház többségének ostora méltatta Trump vezetését, és azt mondta: „Isten áldja Trump elnököt, amiért kiállt és megvédi a keresztényeket szerte a világon”.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak „végre van egy olyan vezetője, aki nem fél attól, hogy azt tegye, ami helyes”.
Lisa McClain, a GOP elnöke a nigériai helyzetet „erkölcsi felháborodásnak és emberiség elleni bűncselekménynek” minősítette.
Josh Brecheen, Mary Miller és Mark Alford támogatta a szankciókra és a gyilkosságok megállítására irányuló erősebb nemzetközi fellépésre vonatkozó felhívásokat.
Más törvényhozók, köztük Don Bacon, Andy Biggs, Gus Bilirakis és Tim Walberg, sürgették Washingtont, hogy alkalmazzon „minden diplomáciai és stratégiai eszközt” a nigériai keresztények védelmére és az elszámoltathatóság biztosítására.
Szigorúbb szankciókra és határozott fellépésre szólítottak fel a Nigériában elkövetett vallási erőszakért felelős személyek és csoportok ellen.
Szerintük a kijelölést konkrét diplomáciai lépéseknek kell követniük, amelyek célja a kiszolgáltatott közösségek védelme és az elkövetők elszámoltathatósága.
A nemzetközi emberi jogi csoportok, köztük az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága (USCIRF) évek óta aggodalmát fejezték ki a keresztény közösségek ellen Nigéria egyes részein, különösen az északi és középső övezetben elkövetett támadások miatt.
Ezek az aggodalmak a fegyveres csoportoknak, banditáknak és szélsőséges elemeknek tulajdonított, visszatérő erőszakra, valamint a pásztorok és a mezőgazdasági közösségek közötti feszültségekre összpontosultak.
A nigériai hatóságok többször is hangoztatták, hogy az erőszakot nagyrészt bűnözés és erőforrás-konfliktusok, nem pedig vallási indítékok okozzák.







