Home Vállalkozás Trump fékezi az első napi tarifákat

Trump fékezi az első napi tarifákat

12
0

Trump elnök fékezett azon tervén, hogy hivatalba lépése után széles körű vámokat hozzon létre, lassítva követve és enyhítve az Egyesült Államok kereskedelmi rendszerének változásait, amelyek kampányának központi elemét képezték.

Trump egy feljegyzéssel kezdte második ciklusát, amely arra utasítja a szövetségi ügynökségeket, hogy tanulmányozzák az Egyesült Államok Kínával, Kanadával és Mexikóval fennálló kereskedelmi kapcsolatait, de nem vetett ki új vámokat, amelyek olyan adókat jelentenek, amelyeket a külföldről árukat importáló amerikai magánszemélyekre és cégekre vetnek ki.

A feljegyzés, amelyről először a The Wall Street Journal számolt be, szintén előrelépést kíván elérni Trump 2020-as amerikai-kínai kereskedelmi egyezményében, és előretekint a Kanadával és Mexikóval kötött frissített NAFTA-megállapodás 2026-os felülvizsgálatára. De a megrendelés nem áll fenn az új importadók elrendelésétől.

A feljegyzés összefoglalója szerint az ügynökségek értékelni fogják a frissített NAFTA-megállapodást, és „ajánlásokat tesznek” az Egyesült Államok részvételére vonatkozóan – írja a Journal.

Ez nagyon távol áll attól a kereskedelmi retorikától, amelyet Trump a kampány során használt.

„Január 20-án, az első végrehajtási parancsaim egyikeként aláírok minden szükséges dokumentumot, hogy Mexikónak és Kanadának 25 százalékos vámot szabhassak ki az Egyesült Államokba érkező összes termékre, és annak nevetségesen nyitott határaira” – írta Trump a közösségi oldalon. a választások megnyerése után novemberben.

Trump gyakran megsértette a kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos gondolkodásmódot, azt sugallva, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi doktrínájának átalakítása folyamatban van egy általános vám bevezetésével, amivel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény második világháború utáni létrejötte óta nem próbálkoztak széles körben.

„Bizonyára nehéz 25 éven át a vámokról beszélni, mint negatívumokról, majd valakivel megmagyarázni, hogy teljesen téved” – vitatta Trump a Bloomberg főszerkesztőjét, John Micklethwaitot egy októberi interjú során.

Az elnökök a Kongresszus jóváhagyása nélkül adhatnak ki vámparancsokat, és heves spekulációk folytak arról, hogy Trump egyik napról a másikra megváltoztatja a kereskedelmi rendszert.

A mexikói acélgyártók pénteken közleményt adtak ki, amelyben azt mondták, hogy nem jelentenek veszélyt az amerikai vállalkozásokra.

„A mexikói acélexport nem jelent veszélyt az Egyesült Államokra. Éppen ellenkezőleg, az Egyesült Államok nagymértékben profitál az acélkereskedelmi forgalomból” – mondta a Conacero mexikói acélipari csoport.

Még a Federal Reserve is megjegyezte decemberben, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság elhomályosítja gazdasági előrejelzéseit, mondván, hogy több forgatókönyvet kell kidolgozniuk.

„A kereskedelempolitikai változtatások hatásai nagyobbak lehetnek, mint azt a személyzet feltételezte” – áll a Fed decemberi jegyzőkönyvében.

A bizonytalanságok a külföldi piacokon is megmutatkoztak.

„A külföldi pénzpiaci árazás a vártnál gyengébb külföldi adatközléseket, a külföldi központi bankok további lazítási politikájának várakozásait és az amerikai kereskedelempolitika lehetséges változásait tükrözte” – szögezték le a Fed ülésén résztvevők.

A nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó piacokat és iparági csoportokat megnyugtatta az a döntés, hogy nem vezetnek be azonnal új tarifákat.

A főbb amerikai részvények Dow Jones Industrial Average értéke több mint 300 ponttal emelkedett a délutáni kereskedésben. A technológiailag erős Nasdaq Composite több mint 290, az S&P 500 pedig közel 60 ponttal erősödött.

A kiskereskedelmi ágazat, amely számos termékét olyan országokból szerzi be, ahol lényegesen alacsonyabbak a munkaerőköltségei, mint az Egyesült Államokban, üdvözölte Trump új kereskedelmi megközelítését, mondván, hogy gondoskodni akarnak arról, hogy az „gondosan célzott legyen”.

„Alig várjuk, hogy az elnökkel együtt dolgozhassunk, hogy az ebből eredő politikai változásokat gondosan megcélozzuk, és olyan környezetet teremtsünk, amely vonzza a befektetéseket és megvédi a kritikus iparágakat” – áll az Országos Kiskereskedelmi Szövetség hétfői közleményében.

Az Országos Külkereskedelmi Tanács üzleti érdekképviseleti csoport azt mondta, hogy az amerikai vállalkozások továbbra is hozzá akarnak férni a külpiacokhoz.

„Az amerikai vállalatoknak meg kell őrizniük versenyelőnyüket globális szinten, és hozzá kell jutniuk a nyitott piacokhoz” – áll a csoport hétfői közleményében. „Szeretnénk együttműködni az adminisztrációval a gazdasági stratégiájának részletein, beleértve a kereskedelmi, adó- és tarifapolitikát is.”

Trump keményen kampányolt a vámok ellen, ami lehetővé tette számára, hogy megragadja a globalizált gazdasággal kapcsolatos frusztráció hátterét, és világos és ismétlődő üzeneteket közvetítsen, amelyek valószínűleg megváltoztatták a választásokat.

Trump, aki az importadókat tette első ciklusának gazdaságpolitikájának gerincévé, a „vám” a „legszebb szó a szótárban” nevezte.

A vámok a külföldi termékeket importáló amerikai vállalatok adói. Az importőr haszonkulcsából kiharapó adó hazai ellátási láncra váltással elkerülhető, vagy áremelés formájában a kiskereskedőre hárítható.

Ez utóbbi lehetőség tovább növelte az aggodalmakat, hogy Trump tarifái hozzájárulhatnak a rövid távú inflációhoz, amit az új kongresszus által várt ösztönző adócsökkentések és a bevándorlás visszaszorításából adódó megnövekedett munkaerőköltségek tovább ösztönözhetnek.

De az, hogy Trump nem tett azonnali lépéseket a vámokkal kapcsolatban, valószínűleg jót tesz az áremelések ütemének.

Beiktatási beszédében Trump kijelentette, hogy vissza akarja hozni Amerikába a gyártási munkahelyeket, amelyeket nagyrészt külföldi termelési központokba szerveztek ki, ami sok szavazó számára újabb gazdasági frusztrációt jelent.

A feldolgozóipari munkahelyek az 1970-es évek vége óta hanyatlóban vannak, és a 2000-es években valóban visszaestek egy sor „szabadkereskedelmi” megállapodást követően. Noha a 2010-es években enyhén felpattantak a közelmúltban elért csúcsra, mintegy 13 millió munkahelyre, még nem közelítették meg a történelmi szintet.

A Biden-kormány idején a feldolgozóipari építési beruházások megugrása bizonyos mértékig megfordíthatja ezt a tendenciát. Évente 6 milliárd dollár körül mozgott, majd októberben ez a szám több mint 21 milliárd dollárra nőtt, miután egy jelentős infrastrukturális törvényt, egy klímatechnológiai törvényt és egy, a félvezetőgyártást előmozdító törvényjavaslatot fogadtak el.