Trump elnök arra törekszik, hogy előmozdítsa az amerikai energiát a kereskedelmi tárgyalásai során, de a megállapodásokról szóló bejelentések eddig világossá váltak, és a tényleges eredmények nagyrészt rejtélyesek.
A közelmúltban a Trump adminisztráció és az Európai Unió bejelentette egy olyan kereskedelmi megállapodást, amely szerint az EU 2028 -ig „750 milliárd dollárt az Egyesült Államok energiájában” vásárol.
Egy EU weboldala azt mondta, hogy az üzlet „magában foglalja azt a szándékot, hogy több amerikai folyékony földgázt (LNG), olaj- és nukleáris üzemanyagokat, valamint élvonalbeli technológiákat és beruházásokat szerezzen be a következő három évben”.
Szerdán az adminisztráció újabb megállapodást jelentett be Dél -Koreával, amely magában foglalta „100 milliárd dolláros LNG vagy más energiatermékek vásárlását” Trump a közösségi médiában.
A legfrissebb megállapodások a múlt hónapban Japánnal kötöttek. Ez az üzlet 550 milliárd dollárt tett ki az amerikai iparágakba történő japán befektetésekben, ideértve az energiainfrastruktúrát és a termelést, a félvezetőket és a bányászatot.
A Reuters hétfőn számolt be arról, hogy az adminisztráció szintén kötött kereskedelmi megállapodást Malajziával, amely egy olyan megállapodást is magában foglal, amely szerint a Petroliam Nasional Berhad állami energiavállalat évente 3,4 milliárd dollárt vásárol.
Noha úgy tűnik, hogy ezekben az ügyletekben az energiára összpontosít, sokukban nem egyértelmű, hogy pontosan milyen energiát vásárolnak, milyen mennyiségekben szállítják, vagy ki vásárolja meg.
“Nagyon sok nyitott kérdés van” – mondta Aaron Bartnick, aki a Biden Fehér Ház gazdasági biztonsági tisztviselőjeként szolgált.
Clara Gillispie, a külkapcsolatok Tanácsának éghajlati és energiájának vezető munkatársa azt mondta: “Még mindig nem tudunk arról, hogy néznek ki ezek az ügyletek, ideértve azt is, hogy mennyire ambiciózusak ezek.”
Azt mondta, hogy a kérdés egy része az, hogy nem világos, hogy mi is számít „energiának”.
“Az energiatermékekre való hivatkozások néhány részletében szerepel. Egyesek szerint az Egyesült Államok LNG -ből származó energia -exportot gyakran egy szuggesztív, de nem feltétlenül minden befogadó lista részeként hivatkoznak.”
Bartnick, aki ma a Columbia Egyetem globális energiapolitikai központjának munkatársa, elmondta, hogy az ügyletek várhatóan több amerikai energia vásárlását eredményezik, „ha a vázolt feltételeket végrehajtják”.
De ez egy nagy, ha.
“Nagyon érdekel, hogy ezek a külföldi kormányok hogyan működnek együtt a saját országuk magánvállalataival, hogy összehangolják ezeket a beruházásokat” – mondta.
Az Egyesült Államok oldalán is a magánvállalatok, nem pedig az állam által vezetett döntéseket hoznak, és sok esetben, ha az ügyletek gazdaságiak lennének, akkor lehetséges, hogy már meghozták volna a kereskedelmi megállapodást vagy anélkül.
Gillispie azonban megjegyezte, hogy „vannak olyan dolgok, amelyeket a kormányok megtehetnek annak érdekében, hogy pozitívabban befolyásolják az amerikai energiaellátás versenyképességét a saját piacukon”.
“Például láthatja, hogy a kormányok megvizsgálják bizonyos behozatali adók vagy egyéb díjak lemondását, amelyeket az energiaimport ellen lehet kivetni, amely az Egyesült Államok ügyében lemondott” – mondta.
Az Olympe Mattei-D’Ornano, a BNEF európai gázelemzője a The Hill-szel megosztott nyilatkozatában kijelentette, hogy különösen az EU-megállapodás nehéz lehet elérni.
“Az USA-ból származó összes energiabimport tavaly kevesebb, mint 80 milliárd dollárt tett ki, szemben a 250 milliárd dollárral, amelyet megígértek. Az ígéret nem jogilag kötelező érvényű, hanem az EU oldaláról gesztust ösztönözhet arra, hogy ösztönzőket/iránymutatásokat nyújtson az EU vásárlói szerződéseinek növelése érdekében az amerikai LNG-projektekkel”-mondta Mattei-D’ornano.
Megállapította, hogy a vásárlások legalább egy része egyébként is megtörtént, „figyelembe véve az utóbbi években Oroszországtól való elfordulást”.
Az Egyesült Államok energiaiparának azonban támogatta a Trump adminisztráció erőfeszítéseit.
„Üdvözöljük Trump elnök bejelentését az új kereskedelmi keretekről, amelyek bővítik az új exportpiaci lehetőségeket és támogatják az amerikai energiafejlesztést” – mondta Rob Jennings, az American Petroleum Institute, a fő olaj- és gázlánc -szervezet földgázpiacának alelnöke, a Hill nyilatkozatában.
Jennings ugyanakkor gyorsabb infrastruktúra -kialakítást is felszólított az Egyesült Államokban, mondván: „Még többet tudunk biztosítani a szövetségeseink számára, több infrastruktúrával.”
