Vállalkozás

Pakisztán attól tart, hogy a dzsihádista harcosok fejlődhetnek a határon, ha …: Amit Asim Munir elmondta Donald Trumpnak

Donald Trump amerikai elnökkel folytatott találkozón ezen a héten a pakisztáni hadsereg vezetője állítólag aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a pakisztáni-iráni határon lévő szeparatista és dzsihádista harcosok kihasználhatják az iráni hatalom minden összeomlását.

Az iráni és az anti-pakisztáni ruhák az 560 mérföldes (900 km) hosszú határ mindkét oldalán működnek-jelentette a Reuters.

Az izraeli tisztviselők többször jelezték, hogy az iráni kormány destabilizálására törekszenek, vagy látják, hogy megbukik.

Amellett, hogy aggódik az Iránból származó káosz miatt, Pakisztán aggódik az Izrael által egy másik ország nukleáris létesítményeinek megtámadásának precedensé miatt. A nukleáris fegyveres riválisok, Pakisztán és India májusban négynapos konfliktusban harcoltak.

A Fehér Házban a pakisztáni hadsereg vezetőjével, Asim Munir terepi marsall-nal, Trump azt mondta: „Nem örülnek semmiben”, utalva Pakisztánnak az Izrael-Irán-konfliktusról szóló véleményére.

A pakisztáni katonaság csütörtökön elmondta, hogy a ketten megvitatták Iránt, „mindkét vezető hangsúlyozva a konfliktus megoldásának fontosságát”.

Pakisztán elítélte Izrael Irán elleni támadását, mint a nemzetközi jog megsértését.

“Ez számunkra nagyon komoly kérdés, ami a testvéri országunkban, Iránban történik” – mondta Shafqat Ali Khan, a pakisztáni külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. “Ez megsérti a teljes regionális biztonsági struktúrákat, mélyen befolyásolja ránk.”

A határon lévő militáns csoportok egy része üdvözölte a felfordulást.

Jaish al-Adl (JAA), az etnikai Baluch és a szunnita muszlim kisebbségekből származó iráni dzsihádista csoport, amely Pakisztánból működik, azt mondta, hogy Izrael Iránnal való konfliktusa nagyszerű lehetőség volt.

“Jaish al-Adl kiterjeszti a testvériség és a barátság kezét Irán minden emberére, és felhívja az összes embert, különösen a Balucisztán népét, valamint a fegyveres erőket, hogy csatlakozzanak az ellenállás sorához”-mondta a csoport június 13-i nyilatkozatában.

Ezzel szemben Pakisztán attól tart, hogy a szeparatista militánsok a saját Baluch kisebbségéből, amelyek Iránban székhellyel rendelkeznek, szintén törekszenek a támadások fokozására.

“Félnek a nem zavaró terektől, amelyek termékeny talajt jelentenek a terrorista csoportok számára” – mondta Maleeha Lodhi, a volt pakisztáni washingtoni nagykövet.

Pakisztánban instabil határok vannak a tálibok által működtetett afganisztánnal és az arch-rivális Indiával. Nem akarja újabb ingatag határot hozzáadni az Irán hosszú határán.

Az iráni-pakisztáni határ menti régió az etnikai Baluch, mindkét ország kisebbsége lakik, akik már régóta panaszkodtak a diszkriminációra és elindították a szeparatista mozgalmakat. Pakisztán oldalán a régió egy Balochisztán nevű tartomány, Iránban pedig Sisztán-Baluchisztán.

Mindaddig, amíg Izrael Iránból bombázta, Teherán közelebb nem került Pakisztán Arch-rivális Indiához. Pakisztán és Irán tavaly légi csapásokkal is kereskedtek, és azzal vádolták egymást, hogy a Baluch militánsokat tárolják. Az iráni támadás azonban szövetségeket váltott ki, mivel India nem ítélte el Izrael bombázási kampányát.

Kína azt is elmondta, hogy mélységesen aggódik a balokisztáni biztonsági helyzet miatt, és a terület pekingi több milliárd dolláros infrastruktúra-befektetési programjának középpontjában áll, amely a Gwadar új kínai üzemeltetési kikötőjére összpontosult. A pakisztáni Baluch militáns csoportok korábban a kínai személyzetet és projekteket célozták meg.

A határ iráni oldalán Teherán különböző időpontokban vádolta Pakisztánt, az Öböl-Nemzeteket, Izrael és az Egyesült Államokat az Irán-ellenes Baluch csoportok támogatásában.

Simbal Khan, az iszlámábadi székhelyű elemző azt mondta, hogy a különféle baluch -csoportok „nagyobb Balucisztán” mozgalomba merülhetnek, amely új nemzetet kíván kihozni Pakisztán és Irán Baluch területeiről.

“Mindannyian együtt fognak harcolni, ha ez felrobbant” – mondta Khan.

(A Reuters bemeneteivel)

Back to top button