(Bloomberg)-Az Ontario miniszterelnöke, Doug Ford megújította a „kanadai által készített mindent” vásárlásának felhívását, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra, hogy tárgyaljon egy kereskedelmi megállapodást és felemelje a tarifákat.
A Ford, aki a Kanada legnagyobb tartományát vezeti, és ezen a héten a Premiers találkozóját rendezi, azt mondta, hogy az országnak az Amerika legnagyobb ügyfelének státusába kell támaszkodnia. Mark Carney miniszterelnök kedden a konferencián jelenik meg a tartományi vezetőkkel való összecsapás céljából.
Carney ezen a héten Dominic LeBlanc-t, a kanadai-amerikai kereskedelemért felelős minisztert küldi Washingtonba, hogy tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel, amely 35% -os tarifát fenyegetett néhány kanadai árukra, ha Trump augusztus 1. határideje nem kötődik meg. De az elnök és tisztviselői vegyes jelzéseket küldtek arról, hogy aláírják -e megállapodásokat, vagy egyszerűen csak folytatják -e a kereskedelmi partnerek egyoldalú tarifáit.
“Ösztönözzük az összes tartományt és területet: kezdjünk el kanadai gyártású járművek vásárlását, kezdj el vásárolni a kanadai gyártású mindent-ami egyáltalán többet fog fájni”-mondta a Ford hétfőn az újságíróknak, amikor az Ontario Muskoka régiójának szívében, a Huntsville közelében lévő Deerhurst Resortba érkezett.
A kanadaiak azt mondják, hogy a Bank of Canada, a hétfőn kiadott háztartások negyedéves felmérése szerint felgyorsítják az amerikai utazások és termékek bojkottját a tarifákra reagálva. A válaszadók kb. 55% -a azt mondta, hogy kevesebbet költenek az amerikai úti célokra, és körülbelül 63% -uk azt mondta, hogy visszatérnek az amerikai áruk vásárlására.
“Az első számú ügyfelük vagyunk. Több terméket vásárolunk az Egyesült Államokból, mint Japánból, Kínából, Koreából, az Egyesült Királyságból és Franciaországból. Tehát gazdasági erőmű vagyunk, és nem kell senkinek hátsó helyet foglalnunk” – mondta, és hozzátette, hogy azt akarja, hogy tartománya kezdje el, mint például az építésben használt acélgerendák, valamint a szóda és a sör alumínium kannák.
Trump júniusban 50% -ra 50% -ra emelkedett a külföldi acél- és alumínium behozatalra. A kanadai acélipar már csökkentette a munkahelyeket, és látta, hogy a szállítmányok csökkentettek. Carney kormánya a múlt héten bejelentette a külföldi acél behozatalának megfékezésére irányuló tervet, hogy segítse a hazai termelőket – bár az egyik befolyásos acélvezető azt mondta, hogy ez nem megy elég messze.
A Ford kormánya májusban 1,3 milliárd dollár (950 millió dollárt) ígéretet tett arra, hogy segítse a gyártókat az Ontario által gyártott termékek adójóváírásának elősegítésével. A kormány szerint a tartományban mintegy 830 000 ember dolgozik a gyártásban, ami a munkahelyek körülbelül 10% -át képviseli.
A kanadai miniszterelnökök nagyrészt egységes fronton ütköztek a Trump kereskedelmi háborúja előtt, és a nyári visszavonulásukat a tartományok közötti kereskedelem és a nagyobb infrastrukturális projektek, például a kikötők közötti kereskedelem fokozásáról szóló viták uralják, hogy megerősítsék az ország gazdasági függetlenségét.
Carney és néhány tartományi vezetõ úgy tűnt, hogy legalább bizonyos szintű tarifákról lemondott az Egyesült Államokba történő kanadai szállításra, annak ellenére, hogy a meglévő kereskedelem megegyezik, amelyet Trump az első ciklusában aláírt, amely nagyrészt lehetővé teszi a tarifamentes kereskedelmet az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada között. A miniszterelnök azt mondta, hogy a múlt héten kevés bizonyíték van arra, hogy Trump csökkenti a tarifákat.
Az alberta miniszterelnök, Danielle Smith hétfőn érkezik az üdülőhelyre, azt mondta, hogy reméli, hogy az ágazat-specifikus tarifákat a lehető legnagyobb mértékben minimalizálják, míg Quebec Francois Legault azt mondta, hogy túl hamar azt mondja, hogy elkerülhetetlen-e, hogy egyes tarifák megmaradjanak.
“Látni fogjuk, mit kaphatunk augusztus 1 -jén. Természetesen az ideális helyzet nem lenne tarifák” – mondta Legault az újságíróknak. Bármi legyen is a megállapodás, azt mondta: „Biztosítanunk kell, hogy ezt a megállapodást három, öt évig tartjuk. Olyan gazdasággal kell rendelkeznünk, ahol a vállalatok tudják, mi történik hat hónap alatt és 12 hónap múlva.”
További történetek érhetők el a Bloomberg.com oldalon
