Home Vállalkozás India a törzsi örökség digitális rögzítésére a társadalmi, gazdasági befogadás előmozdítása érdekében

India a törzsi örökség digitális rögzítésére a társadalmi, gazdasági befogadás előmozdítása érdekében

6
0

A kormány pilótát hajtott végre Jharkhandban, és augusztusban megkezdi a dokumentációt Chhattisgarhban. A projektet az Alkotmány ötödik ütemtervének, például Andhra Pradesh, Gujarat, Himachal Pradesh, Madhya Pradesh, Maharashtra, Odisha, Rajasthan és Telangana – ötödik ütemtervének kibővítésére kiterjesztik.

Az ötlet az, hogy a törzsek segítsék a gazdasági értéket a földrajzi jelzés (GI) címkézés és a hazai és globális piaci kapcsolatok révén – tette hozzá Bharadwaj.

A GI címke jogi biztosítékokat kínál a hamis termékekkel szemben, megvédve az egyes földrajzi helyekhez kapcsolódó termékek egyedi identitását, minőségét és hírnevét.

A projekt rögzíti ökológiai ismereteit, kézművességét, játékait, fesztiváljait, rituáléit, konyháit, italokat, népi történeteiket, motívumokat, mezőgazdasági gyakorlatokat, intézményeket, műemlékeket, műtárgyakat, gyógynövényes gyógyszereket és a hagyományos öltözéket.

A kormány beépítheti ezt a dokumentációt a politikaalkotásba, amely segít a törzseknek a társadalmi és gazdasági felemelkedés elérésében – mondta a projekttel kapcsolatos önkéntes anonimitás feltétele alapján.

„A Panchayats (az ütemezett területek meghosszabbítása), az 1996. évi törvény, más néven PESA, felhatalmazza a törzsi közösségeket kultúrájuk és örökségük megőrzésére. Manapság ez az örökség elveszik a törzsi területeken fújás szélének miatt. Ezért elengedhetetlen a törzsi közösségek dokumentálásához, hogy dokumentálják kultúrájukat és hagyományaikat – mondta Bharadwaj mondta.

Bharadwaj hozzátette, hogy a központi kormányzat már január 26 -i kísérleti projektet folytat – a Hamari Parampara alatt, a Hamari Virasat (a mi hagyományunk, a mi örökségünk) kezdeményezés alatt.

Kulturális megőrzés

A kormány augusztusban megkezdi a dokumentációs erőfeszítéseket Chhattisgarhban – a törzsi közösségek gazdag sokféleségében, akik közül sokan egyedi hagyományokkal, nyelvekkel és életmóddal rendelkeznek.

A 2011. évi népszámlálás szerint az állam teljes népességének kb. Körülbelül 42 elismert ütemezett törzs van az államban, nagyjából nagy törzsekbe és kisebb törzsekbe sorolva. A népszerű törzsek Gond, Baiga, Maria, Halba, Oraon és Munda.

Több mint 5000 Pesa Gram Panchayats mellett Chhattisgarh nagy potenciállal rendelkezik, hogy példaként váljon az indiai gazdag törzsi örökség dokumentálásában és megőrzésében – magyarázta Bharadwaj.

A kormány kidolgozza a legmodernebb központi örökség portált is a törzsi kulturális adatok dokumentációja, archiválása és terjesztése céljából. Ez átfogó adatbázist kínálna a kutatók, a politikai döntéshozók és a nyilvánosság számára.

“A kezdeményezés hosszú utat fog elérni a törzsi közösség kézműveseinek előmozdításában. Jelenleg a Chhattisgarhból származó törzsi közösségek mintegy fél tucat termékét a Tribes India kiskereskedelmi outlet útján forgalmazzuk”-mondta Khadane miniszterelnök, a Chhattisgarh regionális hivatali hivatalának, az indiai LTD regionális igazgatója

“Úgy gondoljuk, hogy a dokumentáció után számos termék, valamint a gyógynövényes gyógyszerek szabadalmaztathatók. A népdalok is szerzői joggal védhetők, hogy segítsék a közösségek gazdasági és kulturális előnyöket” – mondta Vijay Kuzur, a Hamari Parampara, a Hamari Virasat programhoz kapcsolódó társadalmi aktivista, Jharkhandban.

Ezenkívül a dokumentáció segít a terület feltérképezésében, így bármilyen elmozdulás esetén a törzsek jogosultak lennének a megfelelő kompenzációra.

A szakértők szerint az erőfeszítés jelentőséggel bír, mivel India elvesztette, vagy küszöbén áll, hogy sok törzs és törzsi nyelv elvesztése a modernizációhoz.

“Például a Ghotul Practice – egy kulturális akadémia, ahol a törzsi fiatalokat örökségükben, az értékekben, a művészetekben és a kommunális életben képzettek, az idősebbek irányítása alatt – a Jharkhand, a Chhattisgarh és az Andhra Pradesh Gond és a Muria Kommunitiák között már nem léteznek.” – mondta a Delhi Egyetemi professzor, Jitendra Meena, aki a könyves, a könyves, a könyves, a könyves, a könyves, a könyves, a könyves, aki a könyves, a könyves, a könyves, a könyves, aki a könyves, a könyves, a könyves, aki a könyves, a könyves, a könyves, aki a könyves, a könyves. Aadiwasi (törzsek a nemzetépítésben).