Míg az iparági szereplők rövid távú visszaesésnek tekintik, sokan úgy vélik, hogy a zavar végső soron az új piacok ajtaját nyithatja meg, és újrahasznosíthatja a globális kereskedelem folyamatait.
“India évente 2-2,5 lakh tonna basmati rizst exportál az Egyesült Államokba. A tarifák meredek kirándulása meglepő volt az exportőrök számára”-mondta Satish Goel, az All India Rice Exporterers szövetségének elnöke.
Goel hozzátette, hogy az ilyen exportőrök felvetették a kérdést a Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal, és alternatív célpontokat vizsgálnak, még akkor is, amikor az Egyesült Államok vásárlói szünetet tartanak.
“Időközben a Basmati-exportőrök új piacokat, például Indonéziát fedeznek fel, ahol a nem-basmati rizs expozíciója több”-tette hozzá
Donald Trump amerikai elnök augusztus 1 -jétől bejelentette az indiai árukra vonatkozó 25% -os tarifát, hivatkozva Újdelhi magas kereskedelmi akadályaira, és egy további „büntetést” az ország folytonos olaj- és fegyvereinek Oroszországból történő vásárlásáért. A kiválasztott indiai exportra vonatkozó amerikai kötelesség különösen olyan ágazatokkal rendelkezik, mint a garnélarák, a basmati rizs, a friss gyümölcsök, a zöldségek és a fagyasztott ételek.
Eközben néhány exportőr azt állítja, hogy az amerikai vásárlók már elkezdték halasztani a vásárlásokat a Trump legutóbbi tarifa bejelentése után.
“Az amerikai székhelyű importőrök azt mondták nekünk, hogy állítsuk le a friss csomagolást és a szállítmányokat, kivéve, amelyek már áthaladnak”-mondta a Haryana-i Basmati rizs-exportőr, aki anonimitás mellett beszélt.
“Tájékoztattak minket arról, hogy először meg akarják értékelni a helyzetet, mielőtt bármilyen friss szállítmányt kapnának” – tette hozzá a személy.
Eközben a csapás még szigorúbb a tenger gyümölcsei exportőrök számára, most 35%-os kumulatív vámterheléssel szembesülve, beleértve az ellenszenvezést és a dömpingellenes feladatokat.
Ez hátrányos helyzetbe hozza az indiai exportőröket olyan riválisokhoz képest, mint az Ecuador, amelynek mindössze 19% -os feladata van.
Az biztos, hogy a garnélarák továbbra is India egyik legfontosabb tenger gyümölcsei exportja, az Egyesült Államok a legnagyobb piac.
A FY25 -ben India 6 milliárd dollár értékű tengeri termékeket exportált, a fagyasztott garnélarákkal, amelyek jelentős részvényt jelentenek, a Tengeri Termékek Exportfejlesztési Hatóságának adatai szerint.
A tarifa augusztus 1-jétől a meglévő 10% -ról 25% -ra történő növekedése az 5,77% -os kiegyenlítő kötelezettség és a dömpingellenes feladatok mellett történik, amelyeknek Indiából exportált tenger gyümölcsei exportálódnak az Egyesült Államokban-mondta Kn Raghavan, az indiai tenger gyümölcsei Exportőrök Szövetségének főtitkára.
“Noha a különböző országokban alkalmazott tarifák és eltérő arányok növekedése egyenetlen versenyfeltételeket teremtett az indiai tenger gyümölcsei exportőrök számára, addig a tartós bizonytalanság, mivel a kiegészítő kötelesség kivetése fenyegeti, mivel a büntetés növeli az általuk felmerülő nehézségeket” – tette hozzá.
Raghavan hozzátette, hogy a behozatali vám mértékével kapcsolatos egyértelműség és bizonyosság hiánya olyan környezetet teremt, amely nem segíti elő az országok közötti kereskedelem és kereskedelem zökkenőmentes magatartását.
Eközben a friss gyümölcsök és zöldségek exportőrei szintén merítik az amerikai tarifák hatását.
Ekram Husain, a VAFA Fresh Zöldségek és a Fruits Exportrers Association (Maharashtra) alelnöke elmondta, hogy bár a szezon mangószállítását már elküldték, a gránátalma és más termékek exportja veszélyben lehet.
“Túl korai mondani, de ha az exportőrök nem találják életképességet, akkor új területeket vadászhatnak” – tette hozzá.
A szakértők rámutatnak, hogy India egy maroknyi exportpiactól való függése megújult ellenőrzés alá került a legutóbbi amerikai tarifális Salvo után, kiemelve a piaci diverzifikáció, az értéknövekedés és a kereskedelmi ellenálló képesség sürgős szükségességét.
“Válaszul Indiának diplomáciai tárgyalásokon kell részt vennie az Egyesült Államokkal, új exportpiacokat kell feltárni Ázsiában, Afrikában és Latin -Amerikában, és felgyorsítania kell a szabadkereskedelmi megállapodásokat más nemzetekkel” – mondta Preet Sandhu, az AVPL International alapítója és ügyvezető igazgatója, a Drone Technology és a Precision Mezőgazdasági Technológiai cég.
Hozzátette, hogy a folyamatban lévő kihívások hosszú távon katalizálhatják a versenyképesebb, önbizalmú és globálisan integrált agrár-gazdaság felé történő átalakulást.
MK Dhanuka, a Dhanuka Agritech Ltd, agrokémiai társaság elnöke elmondta, hogy az indiai export 25% -os tarifájának kiszabásáról szóló döntés, az India stratégiai igazításán alapuló egyéb szankciókkal együtt, a bizonytalanság többdimenziós rétegét hozza az indiai mezőgazdasági gazdaság számára.
“Az agri-export bevételeinek a túlzott tarifák miatti esése önmagában gyengítheti a gazdálkodók morálját, növelheti a vásárlási ciklusokat, és visszatarthatja a termelékenységet javító inputokba történő beruházásokat”-mondta.
Hosszabb távon ez elfojthatja az innovációt a mezőgazdaságban, amikor az indiai mezőgazdaságnak legkorábban korszerűsítenie kell, hogy világszerte versenyképes maradjon – tette hozzá.
