A Pentagon kedden (január 7-én) bejelentette 11 jemeni katona átszállítását a kubai guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpontról Ománba. Ez az átadás része a Biden-kormányzat azon folyamatos erőfeszítéseinek, hogy csökkentsék a guantánamói fogvatartottak számát, különös tekintettel az évtizedek óta vádemelés nélkül fogva tartott személyek szabadon bocsátására.
Egy lépés Guantánamo bezárása felé
A szabadon bocsátás jelentős mérföldkövet jelent a Biden-kormányzat utolsó törekvésében, hogy bezárja a Guantanamo Bay-t, amely 2002-es alapítása óta vitatott fogvatartási hely volt. A jelenlegi szabadulás miatt mindössze 15 fogvatartott maradt a létesítményben, ami a legalacsonyabb szám kezdete óta. Guantánamó csúcspontján közel 800 foglyot tartottak fogva, akik közül sokat tárgyalás nélkül tartottak fogva az Egyesült Államok terrorellenes háborújának következményeiben.
A héten szabadult fogvatartottak több mint 20 évet töltöttek Guantánamóban anélkül, hogy hivatalosan bármilyen bűncselekménnyel vádolták volna őket. Szabadon bocsátásuk összhangban van az Egyesült Államok kormányának azon tágabb céljával, hogy csökkentsék a fogolytábor lakosságát és bezárják azt, különösen azokat, akiket nem állítottak fel közvetlen bűnvádi vádakkal.
Emberi jogi aggályok és a bezárás támogatása
Az átadásra az emberi jogi csoportok és a törvényhozók évekig tartó nyomása után került sor, Guantánamo bezárására vagy legalább olyan foglyok szabadon bocsátására, akiket soha nem vádoltak bűncselekménnyel. Shaqawi al Hajj, az egyik szabadult fogvatartott, éveket töltött azzal, hogy éhségsztrájkokkal tiltakozott határozatlan idejű fogva tartása ellen, és rávilágított arra, hogy az ott bírósági tárgyalás nélkül fogva tartott férfiak fizikai és pszichológiai áldozataival szembesülnek.
Az amerikai székhelyű Alkotmányos Jogok Központja szerint Al Hadzs sok máshoz hasonlóan kemény körülményeknek volt kitéve, beleértve a kínzást a CIA őrizetében. Ezek az esetek nemzetközi kritikát váltottak ki, rávilágítva a határozatlan idejű fogva tartás jogszerűségével és erkölcsiségével kapcsolatos aggályokra.
Geopolitikai és diplomáciai erőfeszítések
A 11 jemeni fogoly szabadon bocsátása szintén diplomáciai tárgyalásokhoz kötődik. A Biden-kormányzat, valamint a korábbi amerikai kormányzatok azon dolgoztak, hogy megfelelő országokat találjanak, amelyek hajlandóak lennének befogadni a fogvatartottakat. Az évek óta tartó konfliktusok által sújtott Jemen a folyamatban lévő háború és az instabilitás miatt nem tekinthető életképes lehetőségnek a hazatelepítésre, így az olyan országok, mint Omán semleges diplomáciai álláspontjával, kritikus partnerekké váltak.
Omán, amely a múltban is szerepet játszott a fogvatartottak átszállításának megkönnyítésében, beleegyezett a férfiak befogadásába. A lépés tükrözi Omán régóta fennálló politikáját, miszerint menedéket kínál a guantánamói fogvatartottaknak, bár esetleges szabadulásuk vagy jövőbeli státuszuk feltételei továbbra is tisztázatlanok.
Bizonytalan jövő néhány fogvatartott számára
Az átszállítás hat fogvatartottot hagy még mindig Guantánamóban, akik ellen soha nem emeltek vádat. Emellett további fogvatartottakat is elítéltek a 2001-es támadásokkal és egyéb terrorcselekményekkel kapcsolatos bűncselekmények miatt, és továbbra is bebörtönzik.
Noha ezeknek a fogvatartottaknak az átszállítása jelentős lépés Guantánamo lakosságának csökkentése felé, továbbra is kérdések maradnak a megmaradt foglyok jövőjét illetően. Sok ilyen személy még mindig jogi bizonytalanságban van, és folyamatban vannak a viták esetleges hazaszállításukról vagy szabadon bocsátásukról.
Miközben a Biden-kormány továbbra is szorgalmazza Guantánamo bezárását, ez a legutóbbi átruházás egy szélesebb körű erőfeszítés része, amely a létesítmény bezárására, az emberi jogi aggályok kezelésére és a határozatlan ideig tárgyalás nélkül fogva tartott személyek számának csökkentésére irányul.
