Néhány nappal azután, hogy a Narendra Modi által vezetett központi kormánynak sikerült elfogadnia a WAQF módosítási törvényt a Parlamentben, a Dravida Munnetra Kazhagam (DMK) hétfőn petíciót nyújtott be a Legfelsõbb Bírósághoz, amely a törvényt megtámadja.
A DMK Lok Sabha Whip és a Raja főtitkár -helyettese petíciót nyújtott be a párt nevében a legmagasabb bíróságon. Korábban, április 2 -án, miközben a Lok Sabha -val foglalkozik, szétszórt támadást indított a törvényjavaslat ellen, mivel közvetlen veszélynek nevezte a kisebbségi jogokat és az igazságügyi integritást.
Címében Raja kritizálta Kiren Rijiju szakszervezeti parlamenti miniszter miniszterét a törvényjavaslat védelmét, és azzal vádolta, hogy „kakas-bull történetet” mutatott be a Parlamentnek.
A DMK képviselője azt állította, hogy a módosítás a reform leple alatti tulajdonjogok megváltoztatására tett kísérlet volt, és hozzátette, hogy lebontja a kisebbségi intézmények meglévő jogi védelmét.
Raja nemcsak sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben India világi és alkotmányos értékeit, hanem figyelmeztette őket, hogy a törvényjavaslatnak hosszú távú negatív következményei lehetnek az ország demokratikus keretére.
“Ha meg akarjuk őrizni India demokratikus és világi jellegét, akkor ellen kell állnunk a kormányzás és a vallás közötti vonalak elhomályosítására irányuló kísérletekkel” – tette hozzá Raja.
Droupadi Murmu elnök április 5 -én hozzájárult a 2025 -ös WAQF (módosító) törvényjavaslathoz, amelyet a Parlament fogadott el mindkét ház heves vita után.
AIMPLB MOVES SC:
Nemcsak a DMK, még az All India Muszlim Személyi Jogi Tanács is a Legfelsõbb Bíróságot a 2025 -ös WAQF (módosító) törvény alkotmányos érvényessége ellen mozgatta, a PTI hétfőn jelentette be.
Az All India Muszlim Személyi Jogi Tanács (AIMPLB) április 6 -án nyújtotta be a legfelső bíróságon.
Az SQR Ilyas, az AIMPLB szóvivője egy sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy a petíció határozottan kifogásolta a Parlament által elfogadott módosításokat, hogy “önkényes, megkülönböztető és kizáráson alapulnak”.
Ilyas az AIMPLB jogalapjában hozzátette, hogy a törvény csak az indiai alkotmány 25. és 26. cikkében garantált alapvető jogokat sértette, de egyértelműen feltárta a kormány szándékát, hogy teljes mértékben ellenőrizze a Waqf igazgatása felett.
Az újonnan bevezetett törvény megfosztja a muszlimokat e alapvető jogoktól-tette hozzá.
„A Központi Waqf Tanács és a WAQF testületek tagjainak kiválasztására vonatkozó módosítások ennek a nélkülözésnek a szigorú bizonyítéka. Ezenkívül a waqif (donor) ötéves követelménye, hogy gyakorló muszlim ellentmondásos legyen mind az indiai jogi keret, mind az alkotmány 14. és 25. cikke, valamint az iszlám Shariah alapok”-mondta a nyilatkozat.
