IBM bemutatta két különböző kvantumchip, amelyekről úgy gondolja, hogy 2026 végére bemutathatják a „kvantumelőnyt”, vagyis azt, hogy a kvantumszámítógép képes gyorsabban megoldani egy problémát, mint egy klasszikus számítógép. Az új chipek, a Nighthawk és a Loon segíteni fognak ebben azáltal, hogy különböző megközelítéseket alkalmaznak a kvantumszámítógépek qubiteinek összekapcsolására, és kevesebb bonyolultabb számítási lehetőséget biztosítanak.
A két új lapka közül az IBM Quantum Nighthawk az, amelyről a vállalat úgy gondolja, hogy ismételten képes kvantumelőny előállítására. 2025 végére a Nighthawk IBM verziója partnerei rendelkezésére bocsátja a „120 qubit összekapcsolását 218 következő generációs hangolható csatolóval”, négyzetrácsban elhelyezve, hogy csatlakozzanak a szomszédokhoz. Az IBM azt állítja, hogy ez lehetővé teszi a Nighthawk számára, hogy „30 százalékkal bonyolultabb áramköröket hajtson végre”, miközben fenntartja a hibaarányt. Lehetővé teszi a nagyobb igényű számítási problémák kezelését is, „amelyekhez akár 5000 kétkbites kapura van szükség” – mondja a vállalat.
Az IBM Quantum Loon chip. (IBM)
Az IBM Quantum Loon a két chip közül a kísérletibb, amely nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is összeköti a qubiteket a chipen. A New Scientist írja. Bármelyik chip is hasznosabbnak bizonyul, a hozzáadott csatlakozási lehetőségek kevesebb hibát és bonyolultabb számításokat tesznek lehetővé, ami új valós alkalmazásokhoz vezethet a kvantumszámítógépekhez.
Az új chipekkel való párosításhoz az IBM azt állítja, hogy egy új lapkához is hozzájárul közösség által vezetett kvantumelőny-követő által támogatott Algorithmiqa Flatiron Intézet kutatói és BlueQubit. A nyomkövető „három kísérletet támogat a kvantumelőny érdekében a megfigyelhető becslések, a variációs problémák és a hatékony klasszikus ellenőrzés problémái között” – mondja az IBM, és a vállalat felkérte a szélesebb kutatói közösséget, hogy járuljanak hozzá ehhez.
Ahogy a New Scientist megjegyzi, az IBM megközelítése eltér az olyan versenytársaktól, mint a Google, mivel a qubitek kisebb csoportokban történő összekapcsolására összpontosít. A Google bemutatta Fűzfaforgács 2024-ben, mint elméletileg alkalmas kvantumelőny kimutatására. Egy évvel később, 2025-ben a cég bejelentette „Kvantum visszhangok” algoritmus Willow számára, „az első olyan ellenőrizhető kvantumelőny, amely az out-of-order time correlator (OTOC) algoritmust futtatja.”
