Hazel ShearingEducation tudósítója
Getty Images
A kormány tervei szerint új, V-leveleknek nevezett szakmai kurzusokat vezetnek be a 16 évesek számára, hogy egyszerűsítsék a képesítések „zavaros környezetét” Angliában.
A 3. szintű BTecs és más 16 utáni műszaki képesítések helyettesítésére készülnek.
A miniszterek azt is tervezik, hogy egy alternatív képesítés bevezetésével csökkentik a matematikát és az angol érettségit ismétlő tinédzserek számát.
A Sixth Form Colleges Association figyelmeztetett, hogy a V-szintek nem feltétlenül töltik be a BTecs által hagyott űrt.
A miniszterek várhatóan hétfő délután terjesztenek elő javaslatokat a felsőoktatás finanszírozására, beleértve az egyetemi tandíjakat is.
A kormány konzultációt indított V-szintű terveiről, amelyek a 16 utáni oktatási és készségfejlesztési fehér könyv részét képezik.
Utána jönnek Sir Keir Starmer miniszterelnök a szakképzés fontosságát hangsúlyoztacélkitűzés meghirdetése, hogy a fiatalok kétharmada egyetemre járjon vagy műszaki végzettséget tanuljon.
A 17 éves Lola Marshall abban reménykedik, hogy szakmai gyakorlatot végezhet, miután egészségügyi és szociális ellátást szerzett a Leeds City College-ban, és azt mondta, hogy az iskolában nem folyik elég vita a szakmai útvonalakról.
„Mindenki mindig az egyetemről beszélt, és soha senki nem segített eldönteni, hogy egyetemre vagy gyakornoki képzésre vágyom” – mondta.
BBC/ Hope Rhodes
Lola azt mondja, hogy iskolás korában nemigen beszéltek az alternatív szakmai lehetőségekről
Egyelőre nem világos, hogy mikor vezetik be a V-szinteket, hogyan fogják bevezetni őket, és milyen tantárgyak lesznek elérhetők – bár az Oktatási Minisztérium (DfE) a kézműves és design, valamint a médiát, a műsorszórást és a gyártást hozta fel példaként.
A készségekkel foglalkozó miniszter, Jacqui Smith bárónő elmondta, hogy az V-szintek célja a diákok választási lehetőségeinek egyszerűsítése.
„Jelenleg több mint 900 tanfolyam közül választhatnak a fiatalok, és ez zavaró” – mondta.
„A (V-szint) a BTecs-ben és más alternatív képesítésekben jó dolgokra fog építeni – a gyakorlati munkavégzés képességére, azokra a dolgokra való összpontosításra, amelyek foglalkoztatáshoz vezetnek.”
A hallgatók az érettségi után is tanulhatnak A- vagy T-szintet, vagy kezdhetnek tanulószerződéses gyakorlati képzést.
A miniszterek arra számítanak, hogy sokan szeretnék majd keverni az A- és a V-szinteket.
A 2020-ban bevezetett T-levelek már technikai utat kínálnak a hallgatóknak, de a kormány által megbízott felülvizsgálat kezdeti megállapításai szerint nem ez az egyetlen lehetőség, részben a magas felvételi követelményeik miatt.
A hallgatók egy adott foglalkozáshoz igazodó T-szintet tanulnak, míg különböző tantárgyakból három A-szintet tanulhatnak.
Smith bárónő szerint ezért a T-szintek megfelelnek azoknak a diákoknak, akik „valóban tudják, hogy ezt (ők) akarják csinálni”, míg a V-szintek jobbak lennének azoknak, akik kevésbé biztosak benne.
A BTecek leselejtezésére irányuló tervek már néhány éve folyamatban vannak, és a kampányok résztvevői hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a diákoknak legyen alternatívája az A- és T-szinttel szemben.
Bill Watkin, a Sixth Form Colleges Association vezérigazgatója elmondta, hogy a hallgatóknak a következő két évben be kell tudniuk iratkozni a BTecs-re és más kurzusokra.
„Bár a részleteket még meg kell határozni, fennáll annak a veszélye, hogy az új V-szintek közel sem pótolják azt a hiányt, amelyet az alkalmazott általános képesítések megszüntetése hagy maga után” – mondta.
David Hughes, a Főiskolák Szövetségének vezérigazgatója szerint az V-szintek több „világosságot és bizonyosságot” hozhatnak a továbbképzéshez.
„Rengeteg próbálkozást láttunk már a szakmai és műszaki tanulás profiljának emelésére – remélnünk kell, hogy ezúttal nemzetként jól sikerül” – mondta.
Smith bárónő azt is elmondta, hogy egy új képesítést vezetnek be az érettségi ismétlések alternatívájaként, segítve azokat a diákokat, akik „túl gyakran járnak ezen a demoralizáló körforgalomban a vizsgák letétele és megbukása között”.
Angliában azoknak a tanulóknak, akik nem érnek el legalább 4. osztályt érettségi angolból és matematikából, a következő kurzusuk mellett folytatniuk kell a tanulmányaikat, és várhatóan újra kell tanulniuk.
Az ismétlési arány azonban alacsony, és a politika ellentmondásosnak bizonyult.
A kormány szerint az alternatíva felkínálása „lebontja a lehetőségek előtt álló korlátokat”, mivel a fehér munkásosztálybeli tanulóknak kétszer nagyobb valószínűséggel kell újra tanulniuk, mint jobb módú osztálytársaiknak.
A fehér könyv azt is javasolja, hogy a tinédzserek két „út” közül választhatnak – az egyik a tanulásra, a másik a munkára összpontosít –, amelyek meghatározzák, hogy milyen képesítésekre lesz szükségük céljaik eléréséhez.
A minisztereknek terveket kell kidolgozniuk az angliai felsőoktatás finanszírozására is, beleértve az egyetemi tandíjak megállapítását is.
Az egyetemek egyre nagyobb aggodalmukat fejezték ki a finanszírozási nyomás miatt, miután évekig befagyasztották a tandíjakat, és Angliában 10 egyetemből több mint négy pénzügyi deficittel küzd.
Azt mondják, hogy a díjakból származó bevétel nem tudta kiegyenlíteni a növekvő költségeket, és kevesebb külföldi diák – akik magasabb díjakat fizetnek – érkezett a pénzügyi hiány pótlására.
Shearer West professzor, a Leedsi Egyetem kancellárhelyettese üdvözölte, hogy Angliában és Walesben a hazai tandíjak idén 9535 fontra emelkedtek, de reméli, hogy további változás várható.
„Arra kérnek minket, hogy kevesebb pénzből folytassunk több kutatást, és kevesebb erőforrással tanítsunk több diákot” – mondta a BBC-nek.
„Az egyetlen módja annak, hogy egy ilyen helyzetet kezeljünk, az, hogy valóban csökkentjük a költségeinket, ami gyakran azt jelenti, hogy el kell veszítenünk a személyzetet és láthatod, hogy ez történik az egész szektorban.”
Branwen Jeffreys és Hope Rhodes további jelentései
