Home Politika Trump és Musk beavatkozásai hogyan váltanak ki diplomáciai kihívást

Trump és Musk beavatkozásai hogyan váltanak ki diplomáciai kihívást

12
0

Reuters

Donald Trump első ciklusában a kormányok szerte a világon felkészültek reggeli közösségi média posztjaira. Milyen politikát fordítana meg, milyen sértést dobna el? Négy év elteltével a diplomaták ismét idegesek, amikor felkel a nap Amerika keleti partján.

Akkoriban megtanulták Trumpot – ahogy a közmondás tartotta – „komolyan, de nem szó szerint venni”. Számos kampányígéret ellenére nem emelte ki az Egyesült Államokat a NATO-ból, és nem zárta be Hilary Clintont. De vajon a lelkészek másodszorra is maradhatnak ennyire szenderültek?

Trump legutóbbi reggeli szavai bírálták a brit kormány azon döntését, hogy megemelték az Északi-tengeren dolgozó olaj- és gázipari cégek adóját, részben a megújuló energia finanszírozásának elősegítése érdekében.

A Truth Social nevű platformján Trump egy, a régiót elhagyó amerikai olajcégről szóló jelentésre reagálva azt mondta: „Az Egyesült Királyság nagyon nagy hibát követ el. Nyisd meg az Északi-tengert. Szabadulj meg a szélmalmoktól!”

Ez csupán egy amerikai cég ismerős védekezése volt Trump részéről, és a fosszilis tüzelőanyag-párti ösztöneinek megismétlése? Vagy ez a megválasztott elnök nagyobb hajlandóságának bizonyítéka volt, hogy beavatkozzon egy szövetséges saját belpolitikájába?

A fő különbség – négy év elteltével – az, hogy Trump már nincs egyedül a billentyűzeten; egyre befolyásosabb útitársa, Elon Musk még termékenyebb, és saját platformját, az X-et használja, hogy megtámadja a brit kormányt. Bírálta a tavaly nyári zavargások kezelését, a gazdaság működését, most pedig különösen a gyermekbántalmazási botrányokhoz való hozzáállását.

Musk rengeteg tweetet adott ki, amelyek személyesen támadták Sir Keir Starmert, és azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy nem tett eleget a gyermekápoló bandák üldözése érdekében, amíg ő volt a vádemelés igazgatója.

A brit politikusok nem támaszthatják ezeket a posztokat az Atlanti-óceánon túlról. De irányítani tudják a reakcióikat. Trump első mandátuma alatt a kormányok – és a hírszolgálatok – megtanultak megállni, és egy pillanatra meghallgatni, mielőtt válaszolnának – vagy jelentenének – a Fehér Ház legújabb elektronikus üzeneteire.

Eddig a konzervatívok úgy döntöttek, hogy részt vesznek Musk programjában, és azt visszhangozzák. A párt vezetője, Kemi Badenoch azt mondta, hogy „már régen esedékes volt” a szervezett ápolóbandák teljes körű nemzeti vizsgálata.

PA Media

Musk támogatásának adott hangot a bebörtönzött szélsőjobboldali aktivista, Stephen Yaxley-Lennon, más néven Tommy Robinson mellett.

A konzervatívok azonban elutasították Musk nyilvánvaló támogatását a bebörtönzött szélsőjobboldali aktivista, Stephen Yaxley-Lennon, más néven Tommy Robinson mellett.

Musk több bejegyzést is megosztott az X-en, és felszólította Yaxley-Lennon szabadon bocsátását, akit októberben börtönöztek be, miután elismerte, hogy megsértette a bíróságot azzal, hogy megismételte a szíriai menekültekkel szembeni hamis állításokat.

Alicia Kearns, a konzervatív árnyékvédő miniszter kijelentette, hogy „őszintén veszélyes” Musk részéről, hogy „olyan embereket ront, mint Tommy Robinson”.

Ami a Munkáspártot illeti, úgy tűnik, szeretné elkerülni, hogy felvegye a harcot a világ egyik leggazdagabb emberével, aki egy napon finanszírozhatna egy rivális politikai pártot. Nigel Farage Reformpártja azt mondta, hogy Musk „számos milliárdos” közé tartozik, akik pénzt akarnak adományozni kampányaikhoz.

Wes Streeting egészségügyi miniszter szerint Musk gyermekápolási botrányokkal kapcsolatos megjegyzéseit „tévesen ítélték meg, és minden bizonnyal félretájékoztatták”, de arra kérte a milliárdost, hogy működjön együtt a brit kormánnyal az online gyermekbántalmazás elleni küzdelemben.

Musk egyre különcebb beavatkozásainak célpontjai nincsenek egyedül az Egyesült Királyság politikusaival. Olaf Scholz német kancellárt „bolondnak”, az ország államfőjét, Frank-Walter Steinmeier elnököt pedig „antidemokratikus zsarnoknak” minősítette. Justin Trudeau kanadai elnököt is „elviselhetetlen eszköznek” nevezte, aki „nem sokáig lesz hatalmon”.

Szoros megfigyelés

A Nagy-Britanniában és a világban élő politikusok előtt tehát ismét az a kihívás, hogy kiderítsék, hogy a közösségi média kitörései és beavatkozásai közül melyik érdemel választ, ha vannak ilyenek.

Whitehallban némi remény van arra, hogy Lord Mandelson új brit nagykövetként megérkezzen az Atlanti-óceánon átívelő személyes kárhozatra.

Súlyt helyeznek Trumpnak az Egyesült Királyság és a királyi család iránti vonzalmára is; decemberben a Notre Dame megnyitója után jó találkozót folytatott Párizsban a walesi herceggel.

Más tisztviselők még azon töprengenek, hogy Trump és Musk kapcsolata túlságosan éghetőnek bizonyulhat a hivatalban.

A tisztviselők azonban egyelőre szorosan figyelemmel kísérik az ütemtervet. Az amerikai közösségimédia-diplomácia visszatért, és egy része felénk tart.