Becky Morton, politikai riporter
Nézze meg: Sir Keir Starmer tagadja, hogy a költségvetés előtt „félrevezette volna”.
Sir Keir Starmer tagadta, hogy kancellárja félrevezette volna a közvéleményt az ország pénzügyeivel kapcsolatban a múlt heti költségvetés előtt.
A konzervatívok azzal vádolták Rachel Reevest, hogy túlzottan pesszimista benyomást kelt az adóemelés „füstfakasztójaként”, Kemi Badenoch pedig azt állítja, hogy „hazudott a nyilvánosságnak”.
A miniszterelnök kitartott amellett, hogy „nem volt félrevezető”, rámutatott a gazdasági termelékenységre vonatkozó leminősített előrejelzésekre, ami szerinte azt jelenti, hogy a kormánynak 16 milliárd fonttal kevesebb volt, mint egyébként.
Beszédében Sir Keir kijelentette, hogy „büszke” a költségvetésre, kiemelve a gyermekszegénység és a megélhetési költségek csökkentését célzó intézkedéseket.
A november 26-i költségvetésének előkészítése során Reeves határozottan jelezte, hogy a kormány a jövedelemadó-kulcsok emelését tervezi – ez a lépés megszegte volna a Munkáspárt által a tavalyi általános választási kampány során tett kulcsfontosságú ígéretét.
A kancellár többször is megtagadta ennek kizárását, mivel rámutatott a vártnál gyengébb gazdasági termelékenységre vonatkozó előrejelzésekre.
Egy ritka, november 4-i Downing Street-i sajtóértekezleten arra figyelmeztetett, hogy ennek „az államháztartásra is kihat az adóbevételek csökkenése” – kommentárjában, amelyet széles körben úgy értelmeztek, hogy ez megalapozza az adóemeléseket.
Viszont, pénteken a kormány független kiadásfigyelő szervezete, a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) közölte. a kancellár sajtótájékoztatója előtt azt mondta a kincstárnak, hogy a termelékenység leminősítését a magasabb bérek ellensúlyozzák, ami növeli a kormány adóbevételeit.
Ezt nem hozták nyilvánosságra egészen addig, amíg a Financial Times november 13-án arról számolt be, hogy a jövedelemadó kulcsa mégsem emelkedik a költségvetésben, amikor kormányzati források a vártnál jobb bérekre és adóbevételekre vonatkozó előrejelzésekkel magyarázták a lépést.
A költségvetés végül 26 milliárd fontnyi adóemelést tartalmazott, amelyből 8 milliárd fontot emeltek a jövedelemadó és a nemzeti biztosítási küszöbök befagyasztásának további három évre történő meghosszabbításával, de nem emelték a jövedelemadó mértékét.
A BBC politikai szerkesztője, Chris Mason megkérdezte Sir Keirt az újságíróktól, hogy a költségvetés előtti sajtótájékoztatóján nem volt őszinte azzal kapcsolatban, hogy mit tudott az államháztartásról, vajon Reeves félrevezette-e a közvéleményt.
A kormányfő válaszul azt mondta, hogy a termelékenységre való leminősítés „nehéz kiindulópont”, miközben a kormány az NHS védelme, a hitelfelvételi költségek és a megélhetési költségek csökkentése mellett is elkötelezte magát.
Hozzátette: „Ebben az összefüggésben elkerülhetetlen volt, hogy mindig bevételt kell növelnünk. Tehát nincs félrevezetés.”
Sir Keir először nyilvánosan is megerősítette, hogy volt egy pont, amikor a kormány úgy gondolta, hogy meg kell szegnie az adózásra vonatkozó kiáltványát.
Azt mondta azonban, hogy a költségvetés előtti folyamat során a számok javultak, és „világossá vált számomra és mások számára, hogy a kiáltvány megszegése nélkül is megtehetjük, amit a prioritásainkkal kell tennünk”.
Hozzátette: „Nem akartam megszegni a kiáltványt, és ezért jutottunk azokhoz a döntésekhez, amelyeket megtettünk.”
Badenoch felszólította Reeves-t, hogy mondjon le, mondván, az emberek „valódi döntéseket hoztak, mert a kancellár azt mondta nekik, hogy mindenféle adót emelni fog, csak azért, hogy megtudjuk, ez nem így van”.
A konzervatív párt vezetője a költségvetés előtti lehetséges intézkedések kiszivárogtatását bírálva a BBC-nek azt mondta: „Néhány ember levette a nyugdíját, ami visszafordíthatatlan.
„Vannak, akik azért hagyták el az országot, mert aggódtak a kilépési adó miatt. Mások úgy rögzítették jelzáloghitelüket, ahogyan azt nem tették volna.”
Bár nem szólította fel a miniszterelnököt, Badenoch azt mondta, „ha bármi köze van ezekhez a félrevezető tájékoztatókhoz, kérdéseket kell megválaszolnia”.
Beszédében Sir Keir megvédte a költségvetést, mint ami „szükséges” és „méltányos” döntéseket hoz.
Elismerte, hogy „az adóemelések megnehezítik az emberek életét”, de azzal érvelt, hogy az alternatívák a közszolgáltatások csökkentése, a gyermekszegénység vagy a többlethitel-felvétel figyelmen kívül hagyása.
A miniszterelnök azt mondta, hogy a költségvetés „a személyes büszkeség pillanata volt”, hangsúlyozva, hogyan a kétgyermekes támogatás felső határának eltörléséről szóló döntés több százezer gyereket emelne ki a szegénységből.
Azt is megígérte, hogy előmozdítja a jóléti rendszer reformját, amely szerinte „szegénység csapdájába ejtette az embereket”, és „a fiatalokat túl betegnek minősítette a munkához”.
A nyáron a kormány lemondott a tervezett juttatások csökkentéséről a munkáspárti képviselők nagy lázadásával szemben.
Sir Keir megkérdőjelezte, hogy megszerezheti-e saját képviselői támogatását a rendszer megreformálásához, és azt mondta, hogy ez „erkölcsi küldetés”, és „erős konszenzus” van a fiatalok munkába állásának szükségességéről.
Nem árult el további részleteket a lehetséges reformokról, mondván, hogy két folyamatban lévő felülvizsgálat folyik a „Neets” – 16-24 évesek, akik nem vesznek részt oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben -, egy másik pedig a „tanfolyam befejezéséhez” szükséges egészségügyi és rokkantsági ellátásokról.
A miniszterelnök azt is hangoztatta, hogy a költségvetés fellendíti a gazdasági növekedést, annak ellenére, hogy az OBR arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen intézkedés sem változtatná meg az őrzőkutya következő öt évre vonatkozó növekedési előrejelzését..
Sir Keir azt mondta, hogy „biztos abban, hogy felülmúlhatjuk az előrejelzéseket”. miután az OBR előrejelzése szerint a gazdaság a korábban vártnál lassabban fog növekedni jövő évtől.
Megfogadta, hogy csökkenti a „felesleges bürokráciát” és az országépítéshez szükséges szabályokat.
Közben kijelentette, hogy a Brexit-megállapodás „jelentősen ártott gazdaságunknak”, és megígérte, hogy „továbbra is az EU-val való szorosabb kapcsolat felé halad”.
A Lib Dem vezetője, Sir Ed Davey azonban kijelentette: „Keir Starmer beszéde a növekedés fellendítéséről beszélt, de nem hajlandó megtenni a legnagyobb dolgot ennek elérése érdekében – az EU-val folytatott kereskedelem rendbetételét egy új vámunió révén.”
