Esme Stallard, klíma- és tudományos riporter, a BBC News és
Matt McGrath, a BBC News környezetvédelmi tudósítója
Pablo Porciuncula/AFP
Lula brazil elnök a „szélsőséges erőkre” figyelmeztetett, amikor a világ vezetőihez szólt a globális klímacsúcson
Donald Trump amerikai elnököt bírálták a világ vezetői az éghajlatváltozással kapcsolatos álláspontja miatt, a COP30 globális csúcstalálkozója előtt.
Trump elnököt, aki nem vesz részt a találkozón az amazóniai Belém városában, Kolumbia és Chile vezetői hazugnak nevezték, mert elutasította a klímatudományt.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Sir Keir Starmer elismerte, hogy az éghajlatváltozás politikai támogatottsága csökken. Azt mondta, hogy ez egységkérdés volt nemzetközileg és az Egyesült Királyságban is, de „ma sajnos ez a konszenzus eltűnt”.
A következő két hétben az országok megpróbálnak új megállapodást kötni az éghajlatváltozással kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy több pénzt fordítsanak az erdővédelemre.
A világ legnagyobb nemzeteinek – India, Oroszország, az Egyesült Államok és Kína – számos vezetője hiányzik az idei csúcstalálkozóról.
És bár Trump nem vesz részt ezen a belémi találkozón, az éghajlatváltozással kapcsolatos nézetei minden bizonnyal sok más jelenlévő vezető fejében vannak.
Az Egyesült Államok elnöke szeptemberben az ENSZ-ben tartott beszédében kijelentette, hogy a klímaváltozás „a világ valaha volt legnagyobb csalása”, és cáfolta a megújuló energia felhasználását.
Azt mondta: „Az egész globalista koncepciót, amely arra kéri a sikeres iparosodott nemzeteket, hogy fájdalmat okozzanak maguknak, és radikálisan szétzúzzák egész társadalmukat, teljesen és teljes mértékben el kell utasítani.”
Az amerikai vezető megnevezése nélkül Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök csütörtökön figyelmeztetett „szélsőséges erőkre, amelyek álhíreket gyártanak, és a jövő nemzedékeit a globális felmelegedés által örökre megváltoztatott bolygón való életre ítélik”.
Chile és Kolumbia vezetői tovább mentek, hazugnak nevezték az amerikai elnököt, és arra kértek más országokat, hogy hagyják figyelmen kívül az Egyesült Államok erőfeszítéseit, hogy eltávolodjanak az éghajlati fellépéstől.
Maisa Rojas, Chile környezetvédelmi minisztere a BBC-nek azt mondta: „A tudomány nagyon világos. Nagyon fontos, hogy ne hamisítsuk meg az igazságot.”
De míg a Trump-beverés jól esett a közönségnek, sokkal nehezebb megállapodásra jutni a felmelegedés elleni küzdelem új lépéseiről.
Csak néhány tucat vezető jelent meg itt Belémben, és az országok többsége nem nyújtott be új tervet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, ami a hőmérséklet-emelkedés kiváltó oka.
AFP a Getty Images segítségével
A belémi Outeiro kikötőt a közelmúltban bővítették, hogy a COP30 küldöttei számára „úszó hotelként” működő tengerjáró hajókat fogadjon.
Annak ellenére, hogy Starmer elismerte, hogy a klímamozgalom globális politikai támogatottsága csökken, a jelenlévőknek azt mondta: „Az üzenetem az, hogy az Egyesült Királyság all-in.”
Szerda este azonban a brazil házigazdákat érő csapásként az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy kilép a világ esőerdőit támogató zászlóshajó 125 milliárd dolláros (95 milliárd GBP) alapjából.
Lula elnök abban reménykedett, hogy a Tropical Forests Forever Facility számára 25 milliárd dollár összegyűlhet állami forrásokból – főleg olyan fejlett országokból, mint az Egyesült Királyság –, hogy támogassa a világ esőerdeit, például az Amazonast és a Kongói-medencét védő kormányokat és közösségeket.
Ezeknek az ökoszisztémáknak a védelme kulcsfontosságú az éghajlatváltozás leküzdésében – a világ szárazföldjének mindössze 6%-át fedik le, mégis több milliárd tonna bolygómelegítő gázt tárolnak, és a bolygó fajainak felét is otthont adják.
Az Egyesült Királyság lépése meglepő volt, mivel nagymértékben részt vett az alap kialakításában, és 2021-ben a COP glasgow-i csúcstalálkozójának otthont adva globális kötelezettséget vállalt az országok felé az erdőirtás 2030-ig történő leállítására.
Lord Zach Goldsmith, aki egykori környezetvédelmi miniszterként dolgozott a témán, a BBC miniszterelnök-műsorának elmondta: „Az volt a feltételezés, hogy az Egyesült Királyság vezető résztvevője lesz, és az utolsó pillanatban az Egyesült Királyság távozott. Ez enyhén szólva igazi frusztrációt okozott itt, Brazíliában… a brazil kormány a színfalak mögött dühöng.”
A döntés a walesi herceg álláspontjával is ellentétesnek tűnik. Csütörtökön a vezetőkhöz is szólva kijelentette, hogy az alapot „látnivaló lépés a természet klímastabilitásban betöltött szerepének értékelése felé”, és beválogatta az 1 millió GBP értékű Earthshot-díjra.
„Emelkedjünk fel ehhez a pillanathoz”: Vilmos herceg és Sir Keir Starmer miniszterelnök a COP30 beszédében
Vilmos herceg igyekezett arra ösztönözni a vezetőket, hogy győzzék le nézeteltéréseiket, és cselekedjenek előre.
„Régóta hiszek a sürgető optimizmus erejében: abban a meggyőződésben, hogy még az ijesztő kihívásokkal szemben is megvan bennünk a találékonyság és az elszántság, hogy változást tegyünk, és ezt most megtegyük” – mondta.
És felszólította őket, hogy tegyenek lépéseket gyermekeik és unokáik érdekében.
„Emelkedjünk fel erre a pillanatra azzal a világossággal, amit a történelem megkíván tőlünk. Legyünk mi az a nemzedék, amelyik megfordította a helyzetet – nem a tapsért, hanem a még megszületendők csendes hálájáért” – mondta.
Hétfőtől az országok két hetet fognak az éghajlatváltozással kapcsolatos további lépések megtárgyalására – kulcsfontosságú kérdéseket vet fel arra vonatkozóan, hogy miként lehet előteremteni a korábban az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásai által már érintettek számára felajánlott finanszírozást.
Az elmúlt hetekben pusztító szélsőséges időjárás volt világszerte.
A Melissa hurrikán, amely a múlt héten sújtotta a Karib-tengert, az egyik legerősebb hurrikán, amelyet a szigetországok valaha is átéltek – több mint 75 ember halálát okozta.
Az Imperial College legújabb elemzése szerint az éghajlatváltozás 16%-kal növelte az 5. kategóriájú hurrikánhoz kapcsolódó szélsőséges csapadékmennyiséget.
Reuters
Az Imperial College kutatói úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás megnövelte a Melissa hurrikánhoz kapcsolódó szélsőséges csapadékmennyiséget, amely legalább 30 halálos áldozatot és kiterjedt áradásokat okozott Haitin (a képen)
Ione Wells és Justin Rowlatt további jelentései
