A miniszterek szerint a rendõrségnek átláthatóbbnak kell lenniük a vádolt emberek nemzetiségeiről.
Azért jön, hogy két férfi, aki egy 12 éves lány állítólagos nemi erőszakát vádolt Warwickshire-ben vádolták, afgán menedékkérőknek számoltak be.
A rendõrség ezt nem erősítette meg, és az Egyesült Királyság reform vezetője, Nigel Farage úgy döntött, hogy nem adja ki további részleteket “fedezet”.
Ez arra késztette Yvette Cooper otthoni titkárát, hogy azt állítsa, hogy a gyanúsítottak hátterében “átláthatóságnak” kell lennie.
De mi pontosan a szabályok?
Amikor egy angliai és walesi rendõri erõ letartóztat vagy vádol egy gyanúsítottat, és arra gondolnak, hogy információt adnak a médiának, két dolgot szem előtt kell tartaniuk: a bíróság megvetéséről szóló törvényeket, amelyek célja annak biztosítása, hogy a gyanúsítottak tisztességes tárgyalással rendelkezzenek, és a Media Kapcsolatok Egyházi Kollégiumának.
A bírósági törvények megvetése ebben az összefüggésben meglehetősen egyszerű. Senkinek sem szabad nyilvánosságra hoznia olyan információt, amely tisztességtelenvé teheti a jövőbeni tárgyalást, például részleteket adva arról, hogy a rendőrök összegyűjtöttek.
A vádolt személy állampolgárságának a legtöbb esetben nem valószínű, hogy a tárgyalást tisztességtelenvé teszik, tehát a bírósági törvények megvetése gyakran nem alkalmazható.
A Polaring Főiskola bonyolultabb. 2012 előtt a rendõri erõk döntéseket hoztak arról, hogy milyen információkat kell a médiának tisztán esetben adni.
Ezeket a döntéseket gyakran árnyalták, de azon alapultak, hogy az információt mennyinek tartották relevánsnak, és néha egyszerűen függtek az erővel és az egyéni újságíróval való kapcsolatától. De miután Lord Leveson közzétette jelentését a sajtó etikájáról 2012 -ben, a rendõrség sokkal óvatosabbá vált, hogy milyen információkat bocsátottak ki.
Ez a médiakapcsolatokról szóló rendõri útmutatásban szerepelt, amely azt mondja, hogy ha valakit letartóztatnak (de még nem vádoltak), a rendõrségnek csak a gyanúsított nemét és életkorát kell adnia. Az útmutatás ebben a szakaszban nem mond semmit az állampolgárságról vagy a menedékjogról. Miután a gyanúsítottat felszámították, az útmutatás szerint a rendõrség olyan információkat adhat ki, mint a név, a születési idő és a gyanúsított címe.
Ismét az állampolgárság és a menedékjog státusát nem említik, de az útmutatás azt mondja: “A média tisztában van az automatikus jelentési korlátozásokkal, és a felelősségük követni őket. Az ilyen korlátozások alapján megengedett információkat fel kell szabadítani, beleértve a következőket: Név, születési idő, cím, a vád részletei és a bírósági megjelenés dátuma.
“A személy megszabadulása akkor szabadon engedhető, ha ez releváns a bűncselekmény szempontjából – például egy tanár, akit egy tanuló támadásával vádolnak az iskolában, ahol dolgoznak.”
Tehát az útmutatásban nincs semmi, amely megakadályozza, hogy a rendõrség információkat adjon az állampolgárságról, a menedékjogról vagy akár az etnikai hovatartozásról, akit vádoltak. De nincs semmi, ami kifejezetten megemlíti őket.
Amikor a Warwickshire-i rendõrség két férfit vádolt egy 12 éves lány nemi erőszakkal kapcsolatban, az erő nem fogja mondani, hogy a férfiak menedékkérõk voltak-e.
A haderő azt mondta: “Miután valakit bűncselekménnyel vádolnak, a nemzeti útmutatást követjük. Ez az útmutatás nem foglalja magában az etnikai hovatartozás vagy a bevándorlási státus megosztását.”
Noha ez az utolsó mondat igaz, az útmutatás valójában nem tesz javaslatokat az etnikai hovatartozásról és a bevándorlási státusról.
Az Egyesült Királyság vezetője, Nigel Farage, az Egyesült Királyság vezetője vádolta a rendõrséget a fedezetben.
Válaszul, Yvette Cooper otthoni titkár kedden elmondta a BBC Radio 4 Today Programjának: “Gondoljuk, hogy nagyobb átláthatóságnak kell lennie. Úgy gondoljuk, hogy további információkat kell nyújtani, ideértve az állampolgársággal kapcsolatos kérdéseket is, ideértve a menedékjogi kérdéseket is.”
A miniszterelnök hivatalos szóvivője korábban azt mondta: “álláspontunk az, hogy a hatóságoknak, akár a rendõrség, akár a központi kormányzat, a lehető legátláthatóbbnak kell lenniük ezekben a kérdésekben.”
Valójában az, hogy milyen információkat kell közzétenni a média számára, nagyrészt a rendõrség belátása szerint.
Ahogyan a május Liverpoolban zajló események megmutatják, amikor az erők úgy gondolják, hogy a közérdekűek, akkor még a gyanúsított etnikai hovatartozásáról is közzéteszik a vádot. Amikor egy autó tömegbe szánt, amelyben a Liverpool FC megnyerte a Premiership bajnoki címet, a Merseyside -i rendõrség gyorsan azt mondta, hogy a letartóztatott ember fehér és brit volt, hogy megszüntesse a terrorista támadás pletykáit.
A Policing Főiskola elmondta: “A rendõri erõk ügyes és összetett döntéseket hoznak eseti alapon, és az átláthatóság elengedhetetlen a téves információk megelőzéséhez és a nyilvánosság megnyugtatásához.”
Azt állította, hogy az útmutatást “már felülvizsgálták”, és hogy a rendõri erõk fontolóra vették, hogyan lehet egyensúlyba hozni jogi kötelezettségeiket a “rendellenességek megelőzéséért” felelősségükkel.
Az a kérdés, hogy a rendõrség milyen információt szabadíthat fel egy gyanúsítottról, tavaly nyáron hirtelen fókuszba került, amikor Axel Rudakubana -t három fiatal lány, Alice Aguiar, kilenc, hat, hat éves, és Elsie Dot Stancombe, Southport meggyilkolásáért tartóztattak le.
Eleinte Merseyside -i rendõrség nem tett közzé információt róla vagy vallásáról, ami megengedte a hamis információkat, hogy muszlim menedékkérõje volt a terjesztés. Az ilyen dezinformáció legalább részben felelős volt a tavalyi nyári zavargásokért. Abban az időben a Merseyside -i rendõrség kijelentette, hogy a bírósági szabályok megvetése miatt nem ad több információt.
A Jogi Bizottság a bírósági törvények megvetését is megvizsgálta, a jövő hónapban jelentéstételi felülvizsgálatot.
