Az Institute for Fiscal Studies (IFS) agytröszt szerint a háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük „igazán lehangoló” növekedésével néznek szembe a költségvetést követően.
Az IFS rámutat a kormány adó- és kiadási terveinek a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) elemzésére, amely szerint a rendelkezésre álló átlagos jövedelem évente „csak” 0,5%-kal nő a következő öt évben.
A rendelkezésre álló jövedelem azt méri, hogy az adófizetés után mennyi pénzt kell elköltenie az embereknek.
Helen Miller, az IFS igazgatója szerint a növekedés kiábrándító, „különösen ahhoz a több mint 2%-hoz képest, amelyet az 1980-as évek közepétől a 2000-es évek közepéig minden parlamentben elértünk”.
Azt mondta, ez egy újabb „nagy költségvetés”, „jelentős adó-, kiadás- és hitelemelésekkel”.
Az IFS szerint a jelenlegi inflációs előrejelzések szerint az egy főre jutó átlagos rendelkezésre álló jövedelem a következő négy évben várhatóan közel évi 104 fonttal fog növekedni.
„E költségvetés előtt az Egyesült Királyság gyenge gazdasági növekedéssel, stagnáló életszínvonallal és szédületes fiskális nyomással szembesült” – mondta Miller asszony.
„Ugyanez igaz a költségvetés után is.”
A kormányt azzal vádolják, hogy megszegte választási ígéretét, miszerint nem emel adót a „dolgozó emberekre”.
A Munkáspárt tavalyi kiáltványa ígéretet tett arra, hogy nem emeli „az Országos Biztosítást, a jövedelemadó alap-, magasabb és kiegészítő kulcsát, illetve áfát”.
Költségvetésében azonban Rachel Reeves kancellár úgy döntött, hogy 2028 után további három évvel meghosszabbítja a jövedelemadó-küszöbök befagyasztását. Emellett 2029-től évi 2000 GBP-s felső határt írt elő a nyugdíjak összegére, még mielőtt a nemzeti biztosítási kifizetések esedékessé válnának.
Miller asszony azt mondta: „Ezt a kiáltvány megsértésének nevezném.”
Sir Keir Starmer miniszterelnök azt mondta a BBC-nek, hogy pártja „számos kötelezettséget vállalt a kiáltványunkban, amelyeket betartottunk”, de elfogadta, hogy „mindenki hozzájárulását kéri”, ami szerinte „méltányos és szükséges”.
„Teljesen el akartam viselni és csökkenteni a megélhetési költségeket, mert a legtöbb számára… ez lesz a legfontosabb.”
Reeves azt is tagadta, hogy a költségvetés megszegte a manifesztum ígéreteit, de elismerte, hogy politikái „hatást gyakorolnának a dolgozó emberekre”.
Azt mondta a BBC-nek, hogy ezt a hozzájárulást „minimálisra csökkentették” olyan egyéb változások miatt, mint például az online szerencsejátékok adójának növelése, a 2 millió fontot meghaladó ingatlanok, valamint az osztalékból vagy ingatlan bérbeadásából származó bevétel.
A kancellár más, a megélhetési költségek csökkentését célzó intézkedéseket is kiemelt, ideértve az NHS receptdíjának és a szabályozott vasúti viteldíjak befagyasztását Angliában, valamint az energiaszámlákhoz hozzáadott zöld illetékek eltörlését.
Arra a kérdésre, hogy kérne-e bocsánatot, amiért megszegte ígéretét, miszerint nem emeli a dolgozó emberek adóját, Reeves azt mondta, „méltányos és szükséges döntéseket hozott” az NHS várólistáinak csökkentése, a gyermekek szegénységből való kiemelése és a megélhetési költségek csökkentése érdekében.
A költségvetés előkészítése során sok találgatás zajlott az Egyesült Királyság pénzügyeivel és a gazdaság kilátásaival kapcsolatban, valamint arról, hogy a kancellár hogyan szembesült a nagy hiányosságokkal a hitelfelvételre vonatkozó fiskális szabályainak teljesítése során, ami bizonytalansághoz vezetett a pénzügyi piacokon.
Miller asszony a költségvetésről szóló elemzésében megjegyezte, hogy az OBR „általános előrejelzése minimális volt”, és „nem volt nagy fiskális javítási munka”.
Azt mondta: „A legutóbbi költségvetésnél a kancellár azt mondta: „Minden költségvetés, amit benyújtok, a gazdaság növekedésére irányuló küldetésünkre fog összpontosítani.” Ez tegnap nem volt műsoron.”
Azt mondta, hogy az adók ekkora összegű emelése soha nem lesz „jó a növekedésnek”, és azzal érvelt, hogy az adórendszer reformja jobb lépés lett volna.
