Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország megkezdte az Iránnal szembeni ENSZ szankcióinak helyreállításának folyamatát – amelyet egy 2015. évi megállapodás alapján felemeltek -, mivel a feszültségek ismét eszkalálódnak Irán nukleáris programja felett.
A lépés egy úgynevezett Snapback mechanizmust vált ki, amely 30 napon belül szankciók visszatérését eredményezheti.
A három ország, a 2015 -ös ügylet résztvevői, két héttel ezelőtt figyelmeztették, hogy készen állnak erre, hacsak Irán augusztus végére nem fogadta el a „diplomáciai megoldást”.
Az iráni és az Egyesült Államok közötti nukleáris programjáról folytatott tárgyalások június óta nem folytatódtak, amikor az Egyesült Államok iráni nukleáris helyszíneket bombázott, és Irán megtiltotta az UN-támogatású ellenőrök számára, hogy hozzáférjenek a létesítményeihez.
Az éven át tartó bántó gazdasági szankciókat megszüntették az Irán nukleáris programjába, az Irán és az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kína és az EU közötti nem támogatott megállapodás alapján.
Az üzlet azonban kibontakozott, miután Donald Trump kihúzta az Egyesült Államokat, és első ciklusában 2018-ban újra beállította a nukleáris szankciókat. Irán válaszként fokozta nukleáris tevékenységeit, megújult válságot ösztönözve.
A nyugati hatalmak és a globális nukleáris testület A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint nem meggyőződve arról, hogy Irán nukleáris programja pusztán békés célú. Irán határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy ne keressen nukleáris fegyvereket, és hogy nukleáris programja kizárólag polgári.
