Zavar van a Bank of Englanden kívül.
A város dolgozói kihasználják a szokatlanul enyhe időt, hogy kint ebédeljenek, és a bankon belül is megváltozott a hőmérséklet.
Az a döntés, hogy a kamatlábakat 4%-on tartják a legszűkebb árréssel készült, és a kamattábla szerint az infláció elérte a csúcsot.
Andrew Bailey kormányzó azt mondta, hogy szeretné látni, hogy a közelgő fejlemények megerősítik-e ezt a nézetet, mielőtt a kamatokat csökkentenék; a munkaerő-piaci gyengeség is közrejátszhat.
A Bank azt is megállapította, hogy a tavalyi költségvetési intézkedések – például a munkáltatói járulék és a minimálbér emelése – hozzájárultak az elmúlt év árnyomásához.
A jövőbeli döntések kulcsfontosságú tényezője lesz a készülő költségvetés tartalma, amely a számlákra vonatkozó közvetlen intézkedésekkel mérsékelheti az árnyomást, de a pénzt kihúzó adóemeléseket is.
A kancellár szívesen követelt hitelt a kamatcsökkentés feltételeinek megteremtésében a megfelelő környezet biztosításával. A Bank jelentése azonban világossá teszi, hogy a tavalyi költségvetési intézkedések hozzájárultak az árnyomáshoz és a munkaerő-felvételi tétovázáshoz azáltal, hogy növelték a munkáltatói költségeket.
Ironikus módon a munkaerőpiacra gyakorolt hatás hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kamatlábak már most is csökkenteni kívánják a hitelfelvételi költségeket.
Bár maga a Bank nem volt hajlandó spekulálni a költségvetés tartalmával kapcsolatban, olyan jeleket észlelt, amelyek máshol, a fogyasztók és a vállalkozások körében fennálló aggodalmak hátráltathatják a gazdaságot.
A fogyasztási kiadások továbbra is óvatosak, 2026-ban 1,2%-os gazdaságnövekedést vár, ami kevesebb, mint az idénre jósolt 1,5% – amit a Kincstár nem fogad szívesen.
A kamatpanelnek bőven lesz értékelnivalója a költségvetésben – az adóemelések mértéke és formája, az energiaszámlák és esetleg a megélhetési költségek egyéb kihívásainak segítése, valamint a nemzeti létbér emelése.
A Bank kutatása szerint a munkaerőköltségek továbbra is kulcsfontosságú bizonytalanságot jelentenek a munkaadók és a fogyasztói árak szempontjából is.
A kamatmegállapítóknak a következő, december közepén tartandó találkozóig meg kell ítélniük ezen politikák hatását – és a szokásos havi bizonyítékokat az inflációról, a munkahelyekről és egyebekről.
Valójában a leadott szavazat birtokában a kormányzó azon kaphatja magát, hogy azon tanakodik, hogy játssza-e a Mikulást – vagy Scrooge-ot.
Ha nem, akkor a közgazdászok úgy vélik, hogy februárban lesz egy csökkentés.
És mennyit kell még követni?
A Bank szerint a kamatlábak „fokozatos csökkenő pályán” folytatódnak. Egyes tagok továbbra is idegesek az elhúzódó inflációs nyomás miatt.
Kutatásai például azt mutatják, hogy inflációs várakozásainkat a közelmúlt tapasztalatai, és különösen az élelmiszerárak mozgása alakítja.
A közelmúltbeli áremelések hatása még mindig megviselt bennünket, és fennáll annak a veszélye, hogy az emberek és a vállalkozások úgy viselkednek, mintha az infláció magasabb lenne, mint amilyen – a bérkövetelések vagy az áremelések révén.
Eközben lakástulajdonosok százezrei továbbra is emelkedő költségekkel szembesülhetnek jelzáloghiteleik megújítása során, ha a kamatok továbbra is emelkednek.
A hitelfelvevők 2026-ban több ajándékra számíthatnak, de ezek csak fokozatosan érkeznek meg.
