Paul Seddon politikai riporter
PA Media
A kormány körülbelül hat hónappal azután kezdi meg a tárgyalásokat, hogy a felek megállapodjanak a tárgyalások megkezdéséről, hogy összekapcsolják az Egyesült Királyságot az EU szén-dioxid-kereskedelmi rendszerével.
A Munkáspárt szerint a lépés lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy elkerüljék az EU által jövő évtől bevezetni tervezett, magas kibocsátású termékekre kivetett adót.
A jövő héten kezdődő tárgyalások célja a Brexit után bevezetett élelmiszertermékek határellenőrzésének csökkentéséről szóló megállapodás megkötése is.
Az Egyesült Királyság beleegyezett, hogy a megállapodások részeként „megfelelő” pénzügyi hozzájárulást fizet az EU-nak, ami valószínűleg a tárgyalások kulcsfontosságú pontja lesz.
A tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodás az EU-nagykövetek háromnapos zárt ajtók mögötti brüsszeli találkozóját követően született arról, hogy mekkora összegű fizetést kell követelnie az Egyesült Királyságtól.
A Financial Times arról számolt be, hogy Franciaország követeli az Egyesült Királyságtól, hogy fizessen be az EU regionális fejlesztési bankjába az üzletek megkötésének ára – ez a kérés politikailag nehezen teljesíthetőnek bizonyulhat a Munkáspárt számára.
A brit miniszterek korábban kijelentették, hogy készek kifizetni a megállapodások végrehajtásához szükséges uniós „ügynökségek, rendszerek és adatbázisok” költségeit, ugyanakkor kizárták az uniós költségvetésbe való általános hozzájárulást.
A kormány abban is megállapodott, hogy kész egyesíteni az Egyesült Királyság pénzügyi szabályait az EU szabályaihoz, hogy a megállapodás működjön.
A Munkáspárt az új megállapodásokat az EU-kapcsolatok Brexit utáni „visszaállításának” részeként a gazdasági növekedés fellendítésének eszközeként jelölte meg a kereskedelmi súrlódások enyhítésével.
Az uniós szabályozáshoz való igazodás gondolatát azonban a konzervatívok és a Reform UK is támadták a Brexit elárulásaként.
A pénzügyi hozzájárulások követelése is trükkösnek bizonyulhat az e havi költségvetés hátterében, ahol Rachel Reeves kancellár adóemelést tervez, hogy pótolja a kiadási szabályaival szemben az elmúlt évben felmerült hiányt.
Carbon árképzés
Az EU 2005-ben bevezetett kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) korlátozza az erőművek és az ipari szektorok által évente kibocsátható szén mennyiségét, beleértve a légi közlekedést az EU-n belüli vagy az Egyesült Királyságba és Svájcba irányuló repülésekhez.
A rendszer hatálya alá tartozó vállalatok kibocsátási egységeket vásárolhatnak és kereskedhetnek e felső határ felett.
Az így keletkező árnak arra kell ösztönöznie a cégeket, hogy csökkentsék kibocsátásaikat a zöld technológiába való befektetés révén.
Az Egyesült Királyság a Brexit nyomán kilépett az EU rendszeréből, és felállította saját árazási rendszerét – amely sokkal kisebb, és ahol az árak általában ingadozóbbak voltak.
A kormány szerint az EU sokkal nagyobb programjához való kapcsolódás stabilabb árakat jelenthet a brit cégek számára. Svájcnak 2021 óta van ilyen megállapodása a 27 tagú tömbbel, amelyet évekig tartó tárgyalások után kötöttek meg.
A kapcsolódást az EU által 2026 januárjától bevezetni tervezett, nagy szén-dioxid-kibocsátású termékek – például acél és cement – importjára kivetett új határadó elkerülésének eszközeként is felvetették. Az Egyesült Királyság 2027-ben hasonló, saját adót tervez.
Ez azonban politikai kockázatokat is rejt magában, miközben megtört a politikai konszenzus a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló nettó nulla célok elérésének költségeiről.
Andrew Griffith, a konzervatív árnyéküzlettitkár azt mondta, hogy a „brüsszeli bürokrácia” követése „az utolsó dolog, amire a brit gazdaságnak szüksége van”, hozzátéve, hogy Sir Keir Starmernek „hiányzik a gerince ahhoz, hogy hatékonyan tárgyaljon Nagy-Britanniáról”.
Nick Thomas-Symonds, az EU-kapcsolatokért felelős munkaügyi miniszter ezzel ellentétes érvelést fogalmazott meg, hogy az ügyletek „csökkentenék a bürokráciát” a cégek számára.
A védelmi tárgyalások folytatódnak
Az élelmiszertermékeket és a károsanyag-kibocsátást összekötő megállapodásokról szóló megbeszélések egy közelgő határidő közepette zajlanak le egy külön megállapodás megkötésére, amely lehetővé teszi a brit védelmi vállalatok hozzájárulását az EU védelmi hiteleiből finanszírozott katonai projektekhez.
Az Európai Bizottság a következő években több milliárd font kölcsön kibocsátását tervezi, hogy segítse az uniós országokat közös fegyvervásárlásban.
A brit miniszterek a következő hetekben szeretnének olyan megállapodást kötni, amely lehetővé teszi, hogy brit cégek részt vegyenek az EU-országok első körében, a jelentkezések e hónap végéig esedékesek.
Arról is beszámoltak, hogy az EU több milliárd eurós belépési díjat követel, mielőtt az Egyesült Királyság részt venne.
A két félnek meg kell állapodnia arról is, hogy a brit cégek mekkora mértékben járulhatnak hozzá a projektekhez.
