Getty Images
A képviselők figyelmeztettek, hogy a megújuló energiával kapcsolatos munkahelyek nem jönnek létre elég gyorsan ahhoz, hogy megfeleljenek az északi-tengeri olaj- és gázipar hanyatlásának.
A Skót Ügyek Bizottságának jelentése szerint Skócia energiaszektora „kritikus fordulat előtt áll”, és Holyroodban és Westminsterben is több intézkedésre van szükség a közösségek megvédése érdekében a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás hatásaitól.
A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mind az Egyesült Királyság, mind a skót kormánynak jobban fel kellett volna készülnie a Grangemouth-i olajfinomító bezárására, amely az év elején több mint 400 munkahely megszűnésével zárult le.
Az Egyesült Királyság kormánya kijelentette, hogy elkötelezett a „tisztességes és rendezett átmenet” mellett a nettó nullára.
Kate Forbes első miniszter-helyettes elmondta, hogy a skót kormány 120 millió fontot biztosított a nettó nullára való átállás támogatására északkeleten.
Az Egyesült Királyság kormánya rendelkezik ígéretet tett az üvegházhatású gázok csökkentésére nettó nullára csökkenti a kibocsátást 2050-re.
A skót kormánynak Nicola Sturgeon volt első miniszter által kitűzött ambiciózusabb célja, hogy 2045-re elérje ezt a célt.
SNP miniszterei éves és időközi célokat tavaly, miután többször is kihagyták őket.
A Skót Ügyek Bizottsága szerint a fosszilis tüzelőanyagok még évtizedekig az Egyesült Királyság energiamixének részét fogják képezni.
A képviselők arról számoltak be, hogy „nyomós érvek” szólnak amellett, hogy lelassítsák az olaj- és gáztermeléstől való elmozdulást, „hogy a lehető legtöbb hazai energiaigényt kielégítsük”.
A bizottság hozzátette: „Ez azt jelenti, hogy Skócia megtartja a magasan képzett ellátási lánc dolgozóit, ahelyett, hogy elveszne a tengerentúli piacokkal szemben, amelyek létfontosságúak a tiszta energiaágazatok növekedéséhez.”
Váratlan adóreform
A képviselők arra figyelmeztettek, hogy az olaj- és gázszektor jelenlegi adórendszere, amely szerint a nyereség 78%-os adókulccsal jár, „felgyorsítja az északi-tengeri olaj- és gázipar és ellátási láncának hanyatlását”.
A jelentés támogatta az ipar kérését a váratlan adó hogy „minél hamarabb” megreformálják.
És „pragmatikus megközelítésre” szólított fel az Északi-tengeren folyó új olaj- és gázfúrások engedélyezésére vonatkozóan – amit az Egyesült Királyság kormánya betiltott.
A képviselők azt is megállapították, hogy a skót és az Egyesült Királyság kormányának kudarca, hogy hamarabb felkészüljenek a Grangemouth-i finomító bezárására, hozzájárult az „elkerülhető” foglalkoztatási szakadékhoz, és tovább növelte a környező térség „traumáját”.
A skót kormány igen 25 millió fontot vállalt egy „igazságos átmeneti” alapba Grangemouth számára, míg az Egyesült Királyság kormánya 200 millió fontot ígért a területre.
Északi-tengeri olaj- és gáztermelés 1999-ben érte el a csúcsot de azóta drámaian visszaesett, mivel az Egyesült Királyság már több villamos energiát termel megújuló forrásokból, mint fosszilis tüzelőanyagokból.
A tengeri olaj- és gázmezők engedélyezése – akár kutatási, akár kitermelési célból – az Egyesült Királyság kormányának van fenntartva.
A munkaügyi miniszterek kötelezettséget vállaltak az új kutatási engedélyek betiltására, bár ez nem zárja ki a meglévő mezők fejlesztését.
A skót kormány kijelenti, hogy elkötelezett a fosszilis tüzelőanyagokról a zöldebb energiaforrásokra való átállás mellett, bár az első miniszter John Swinney mondta Az északi-tengeri olajra és gázra „egy ideig” lesz szükség.
Getty Images
Patricia Ferguson parlamenti képviselő, a Skót Ügyek Bizottságának elnöke a következőket mondta: „Az Egyesült Királyság kormánya teljesen világosan mondta, hogy az elkövetkező évtizedekben olajra és gázra lesz szükségünk, ezért ezt elfogadva úgy gondoljuk, hogy meg kell mondanunk, mi ez a terv, és el kell mondaniuk, mi a terv a munkavállalók és magának az iparnak az átmenetére vonatkozóan.”
Arra figyelmeztetett, hogy az energetikai munkásokat vonzzák a tengerentúli munkák, és a „létfontosságú készségek” elveszhetnek Skóciából.
„Tehát a kormányoknak – bármi is történt a múltban – most kell cselekedniük annak érdekében, hogy a munkavállalók képesek legyenek átképezni, és el tudjanak helyezkedni az új szektorokban, amelyek most jönnek. És ezt ütemesen kell megtenni” – tette hozzá Ferguson.
Az Egyesült Királyság energiabiztonsági és nettó nulladik osztályának szóvivője kijelentette: „Nem vagyunk hajlandók elfogadni azt a status quót, amelyet örököltünk, az Északi-tenger hanyatló állapotában.
„Ezért tettünk gyors lépéseket annak érdekében, hogy az északi-tengeri munkavállalók számára jó munkahelyek következő generációját biztosítsuk egy tisztességes és rendezett átmenetben, beleértve a legnagyobb beruházást a tengeri szélenergia és a szén-dioxid-leválasztás terén.”
Azt állították, hogy a tervek segítségével 2030-ig több mint 40 000 új munkahely teremthető meg Skóciában.
Louise Gilmour, a GMB Scotland titkára szerint a jelentés „zord olvasmány” volt, mivel sürgette az Egyesült Királyság és a skót kormányt, hogy tegyenek közzé egyértelmű stratégiákat a nettó nullára való átállás kezelésére.
Azt mondta: „A miniszterek többé nem dughatják a fülükbe az ujjaikat, és hangosabban kiabálhatnak a holnap várható nagyszerű dolgokról, miközben figyelmen kívül hagyják a ma katasztrofális munkahelyek elvesztését.”
Kate Forbes kijelentette, hogy osztja a bizottság aggodalmait az energianyereség-adóval kapcsolatban, és felszólította az Egyesült Királyság kormányát, hogy „figyelmesen hallgassa meg” a vállalkozások aggályait.
Hozzátette: „Skócia átállása a nettó nullára óriási lehetőségeket kínál gazdaságunk és energetikai munkaerőnk számára.
„A megújuló energiaforrások már most is több tízezer munkahelyet támogatnak, és a skót kormány egyértelmű, hogy a munkavállalók továbbra is az igazságos átmenet középpontjában maradnak, mivel további előnyöket biztosítunk az elkövetkező években.”
