Generatív AI nem régóta létezik, de megjelenése óta forradalmasította sok ember internethasználatát. Azonban van egy akadály az útjában, hogy több felhasználó alkalmazza ezt a technológiát. Egyszerűen fogalmazva, a Deloitte szerint nem bízunk az AI-ban vagy a mögötte álló vállalatokban Kapcsolódó fogyasztói felmérés 3500 amerikai fogyasztó.
Míg a megkérdezettek több mint fele (53%) nyilatkozott úgy, hogy kísérletez vagy rendszeresen alkalmaz generatív mesterséges intelligenciát, még többen (69%) azt mondták, hogy aggódnak amiatt, hogy az innováció túl gyorsan megy végbe, és hogy a technológiai vállalatok nem fordítanak kellő figyelmet a kockázatokra.
„A fogyasztók többet használnak mesterséges intelligenciát, többet fizetnek érte, és ennek ellenére egyre jobban aggódnak az MI-vel kapcsolatos lehetséges visszaélések és veszélyek miatt” – mondta Steve Fineberg, a Deloitte alelnöke és az Egyesült Államok technológiai szektorának vezetője a CNET-nek.
A felmérés két látszólag ellentétes tendenciát tár fel a generatív mesterséges intelligencia gyors térnyerésével kapcsolatban. Egyrészt egyre többen használják gyakrabban és innen a generatív AI-t minden nap több módonde egyre többen – még azok is, akik sokat használnak – továbbra is komoly aggodalmaik vannak. A mesterséges intelligencia általánossá válik, megjelenik a telefonjainkban, a mieinkben keresőmotorok és a miénk tévékugyanakkor egyre erősebb.
Másrészt a generatív AI súlyosbítja mentális egészségügyi problémák és függőségekmegsérti a magánéletünket és félreérti a tényeket mindig. A legtöbb esetben tisztában vagyunk ezekkel a problémákkal és veszélyekkel.
Ne hagyja ki elfogulatlan műszaki tartalmainkat és laboratóriumi értékeléseinket sem. Adja hozzá a CNET-t preferált Google-forrásként.
Az emberek fizetnek az AI-ért, és ténylegesen használják az alkalmazásokat
Attól, hogy a mesterséges intelligencia mindenhol megtalálható, nem jelenti azt, hogy mindig ingyenes. Míg a legtöbb mesterséges intelligencia fejlesztő ingyenes verziókat kínál szolgáltatásaihoz, vannak korlátok, beleértve a korlátozott képességeket vagy korlátozásokat arra vonatkozóan, hogy mennyit használhatja őket. A Deloitte által megkérdezett 10-ből körülbelül négy mondta ezt fizetni a generatív AI termékekért. Azok közül, akik nem fizetnek, a fele azt mondta, hogy azért az ingyenes eszközök elég jók.
Aztán ott van a használat kérdése: az emberek 65%-a önálló mobilalkalmazásokon keresztül használja a mesterséges intelligenciát – gondoljunk csak az OpenAI ChatGPT alkalmazására vagy a Google Gemini alkalmazására –, és valamivel kisebb részük (60%) MI-webhelyeken keresztül.
A megkérdezettek kisebb százaléka hivatkozott arra, hogy AI-t használ online szolgáltatásokon, közösségi médián és üzenetküldő alkalmazásokon vagy egyéb szoftvereken belül. Mégis, ezek a kategóriák együttesen a válaszadók 69%-át képviselték, ami azt jelenti, hogy az emberek többsége akkor is találkozik a mesterséges intelligencia problémájával, ha nem is keresi.
Nézze meg ezt: Az OpenAI tanulmánya arról, hogyan használjuk az AI-t, egy potenciális TikTok-eladás, a Spotify végre veszteségmentes hangot biztosít | Tech Today
03:05 Az emberek olyan technológiát akarnak, amelyben megbízhatnak
A generatív AI-eredmények köztudottan pontatlanok lehetnek. A megnövekedett használat ellenére a megkérdezettek több mint fele azt mondta, hogy többnyire vagy mindig ellenőrzi a chatbotoktól kapott információkat a megbízható források vagy a saját tudása alapján.
A legnagyobb gondot az adatvédelem jelenti. Az előző évi felmérés óta a magánélet és a biztonság miatt aggódók aránya 60%-ról 70%-ra nőtt, a válaszadók csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy volt már legalább egy incidense, például feltörés, fiók feltörés vagy ellopott személyazonosságaz elmúlt évben.
Nem csak rosszindulatú kívülállókról van szó. Az emberek attól tartanak, hogy a technológiai cégek nem tartják tiszteletben magánéletüket és biztonságukat. A Deloitte megkérdezte, mennyire hajlandóak a fogyasztók nyolc különböző típusú személyes adatot megosztani a digitális technológiával kapcsolatos jobb tapasztalatokért cserébe. Egyik esetben sem volt több ember „nagyon hajlandó megosztani” az információkat, mint „egyáltalán nem”.
Pontosabban, az emberek többsége egyáltalán nem volt hajlandó megosztani biometrikus, kommunikációs vagy pénzügyi adatokat. Úgy tűnt, hogy a fogyasztók a legszívesebben megosztják a fitneszadatokat, ami az elterjedése miatt logikus fitneszkövető hordható eszközökde már akkor is többen egyáltalán nem voltak hajlandók információt megosztani (30%), mint amennyien nagyon hajlandók voltak (22%).
„Úgy gondolom, hogy nagyon sokat kell még dolgozni ahhoz, hogy a tűt elmozdíthassuk ezen a területen” – mondta Fineberg.
A Deloitte kutatása összhangban van más friss közvélemény-kutatással, például a Pew Research Center által szeptemberben közzétett felméréssel, amely szerint az amerikaiak 61%-a szeretné nagyobb ellenőrzést az AI használata felett életükben, mint a kilépés választása.
Az AI lehetséges ártalmain túl sok felhasználót egyszerűen nem nyűgöznek le a technológia fejlett funkciói. Négyből több mint három azt mondta, hogy a technológiai vállalatok túlságosan a versenytársak legyőzésére koncentrálnak, mint a valódi problémák megoldására, kétharmaduk pedig azt mondta, hogy a legtöbb új funkció nem oldja meg a problémáikat.
A Deloitte úgy találta, hogy a fogyasztók sokkal szívesebben költenek pénzt olyan cégekkel, amelyekben megbíznak. Az emberek innovatív technológiai cégeket és termékeket akarnak, de még jobban meg akarják védeni magánéletüket és biztonságukat.
„Ez egy hosszú távú dolog” – mondta Fineberg. „Évekbe, évekbe és évekbe telik a bizalom kialakítása, de pillanatok alatt elveszítheti a bizalmat is.”
