Az atomfegyverek tesztelése három évtizede nagyrészt alvó tevékenység után hirtelen a vita fő témájává vált. A múlt héten Oroszország egy atommeghajtású rakétát tesztelt, de tényleges bombát nem robbantott fel. Donald Trump elnök ezt válaszolta a héten az USA újrakezdi a nukleáris fegyverek tesztelését.
A 21. században eddig csak Észak-Korea hajtott végre atomfegyver-kísérleteket, és ezek a kísérletek mind a föld alatt történtek. Az Egyesült Államok utoljára 1992-ben tesztelt atombombát. Oroszország utolsó kísérlete 1990-ben volt. Kína 1996-ban leállította.
A leglátványosabb nukleáris kísérletek azok voltak, amelyeket az 1940-es és 1950-es évek végén, a szabadban végeztek, és az atomkorszak legikonikusabb és legborzasztóbb képeit produkálták. A gombafelhő azóta is a veszély szimbóluma.
A tesztek pusztító hatása még mindig érezhető. A Csendes-óceáni Bikini Atollon végzett amerikai tesztek a valaha volt legnagyobbak közé tartoztak. A radioaktív csapadék okozta szennyeződés a mai napig nem biztonságos, hogy ott bárki állandóan éljen.
Egy atombomba-kísérleti robbanás a Bikini Atollnál, Mikronéziában 1946-ban. (Keystone/Getty Images)
A legtöbb légköri teszt 1963-ban ért véget, amikor az Egyesült Államok, a Szovjetunió és mások megállapodtak a részleges kísérleti tilalomról. Nem tartalmazott konkrét módszereket annak ellenőrzésére, hogy valaki megsértette-e, de bebizonyosodott, hogy működik. Az Egyesült Államok és a szovjetek is leállították a gyakorlatot, és nem tértek vissza hozzá. Franciaország azonban 1974-ig, Kína pedig 1980-ig folytatta a föld feletti tesztelést.
Mitől teljesen leállt a tesztelés (majdnem)
Az 1980-as években az összes nagyhatalom folytatta a föld alatti tesztelést, amely korlátozta a radioaktív csapadék terjedését. Egy mozgalom azonban kiépült a gyakorlat teljes leállítására.
1992-ben az Egyesült Államok saját morotóriumot írt elő a tesztelésre. Aztán 1996-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadta az Átfogó Nukleáris Teszttilalmi Szerződést (CTBT). Betiltott minden nukleáris kísérleti robbanást bárhol a légkörben, az óceánban vagy a föld alatt.
A szerződés részeként egy globális megfigyelőrendszert hoztak létre az esetleges nukleáris kísérletek észlelésére. Világszerte több száz helyszín méri a szeizmikus aktivitást, az óceán hanghullámait és a légkör sugárzását. Így egyetlen ország sem tud nukleáris kísérletet végrehajtani. Ez a rendszer észlelte az összes észak-koreai tesztet.
A CTBT azonban csak idáig megy. Kilenc ország megtagadta a ratifikációt, ami azt jelenti, hogy ez nem törvény az ő országukban. Ezek közé tartozik az összes nagy nukleáris hatalom és néhány más: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Izrael, Irán, Egyiptom és Észak-Korea.
NÉZD | Trump újraindítja az atomfegyver-kísérleteket:
Trump atomkísérleteket rendelt el, miután Oroszország nukleáris meghajtású torpedót tesztelt
Donald Trump amerikai elnök 1992 óta először rendelte el az atomfegyver-kísérletek újraindítását. Egy nappal korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország sikeresen tesztelt egy nukleáris meghajtású szupertorpedót.
Bár Oroszország és Kína nem hajtott végre nagyszabású nukleáris robbantást az elmúlt években, az amerikai külügyminisztérium szerint lehetséges, hogy mindkét ország kisebb kísérleteket végzett, amelyek technikailag megsértenék a moratóriumot.
2023-ban Mihail Kovalcsuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója azt mondta, Oroszországnak évente egyszer nukleáris fegyvert kellene tesztelnie, hogy „megijesztse a Nyugatot”. De egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy megtörtént volna.
Tehát a nukleáris kísérletek visszatértek?
Legalábbis részben igen. A múlt heti orosz teszt egy atommeghajtású rakétára irányult, amely nukleáris robbanófejet is hordozhat. Putyin azt állította, hogy gyakorlatilag korlátlan a hatótávolsága, nem lehet nyomon követni, és lehetetlen lenne elfogni. Oroszország gyakorlatokat tartott interkontinentális ballisztikus rakétákkal és cirkálórakétákkal is, amelyek mindegyike képes atombombát szállítani.
Szerdán aztán kiderült, hogy Oroszország egy víz alatti drónt tesztelt, amely erőteljes nukleáris csapást mérhet egy tengerparti városra. A részletek úgy hangzanak, mintha egy akciófilmből származnának. A Poseidon nevű drónt úgy tervezték, hogy felrobbanjon a partvonal közelében, és egy hatalmas radioaktív szökőárt szabadítson fel egy nagy városközpontban. Putyin, aki először 2018-ban jelentette be létezését, ismét azt állította, hogy a drón túl gyors lenne a nyomon követéshez vagy elfogáshoz.
A 2018-ban kiadott animációs videóról készült állókép az orosz Poszeidon nukleáris rendszert mutatja. (Orosz Védelmi Minisztérium/Reuters)
Ami az Egyesült Államokat illeti, ez attól függ, hogy Trump pontosan mit ért a tesztelés folytatásán. Egyelőre nem világos, hogy az Oroszországhoz hasonló rakétakísérletekre, vagy tényleges nukleáris detonációkra gondol.
Tavaly áprilisban az amerikai készletekért felelős Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal azt mondta, hogy kész folytatni a föld alatti tesztelést, ha elrendelik, de úgy látja, hogy erre nincs szükség.
Trump e heti bejelentése is ütközik azzal, amit alig néhány hónappal ezelőtt mondott. Augusztusban azt mondta, hogy tárgyalásokat akar kezdeni Oroszországgal és Kínával a nukleáris fenyegetés csökkentése vagy akár megszüntetése érdekében. „Nem hagyhatjuk, hogy az atomfegyverek elterjedjenek. Meg kell állítanunk az atomfegyvereket. A hatalom túl nagy” – mondta Trump.
