Hallgassa meg ezt a cikket
Becsült 4 perc
Ennek a cikknek a hangos változatát mesterséges intelligencia-alapú technológia hozta létre. Kiejtési hibák előfordulhatnak. Partnereinkkel együttműködve folyamatosan felülvizsgáljuk és javítjuk az eredményeket.
Dánia és Grönland vezetői hétfőn ragaszkodtak ahhoz, hogy az Egyesült Államok ne vegye át Grönlandot, és területi integritásuk tiszteletben tartását követelték, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy különmegbízottot nevez ki a félautonóm területre.
Trump bejelentése, hogy Jeff Landry louisianai kormányzó lesz a megbízott, újabb feszültségek fellángolását váltotta ki Washingtonnak a NATO-szövetséges Dánia hatalmas területe iránti érdeklődése miatt.
Az új hadihajókról szóló hétfői bejelentésben Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „szüksége van” Grönlandra a nemzetbiztonság érdekében, és Landry részese akar lenni ennek a célnak.
„Meg kell szereznünk, és ő akarta vezetni a vádat” – mondta Trump.
„Grönland a grönlandiaké”
Dánia külügyminisztere azt mondta a dán műsorszolgáltatóknak, hogy válaszul behívja minisztériumába az Egyesült Államok nagykövetét.
„Korábban elmondtuk. Most ismét elmondjuk. A nemzeti határok és az államok szuverenitása a nemzetközi jogban gyökerezik” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök és grönlandi kollégája, Jens-Frederik Nielsen közös nyilatkozatában. „Ezek alapelvek. Nem lehet annektálni egy másik országot. Még a nemzetközi biztonságról szóló érvvel sem.”
„Grönland a grönlandiaké, és az Egyesült Államok nem veheti át Grönlandot” – tették hozzá Frederiksen irodája által e-mailben küldött nyilatkozatban. „Elvárjuk közös területi integritásunk tiszteletben tartását.”
NÉZD | Amerikai szemmel Grönland:
Dánia az Egyesült Államokat vádolja grönlandi titkos műveletekkel
Dánia behívta az országban tartózkodó vezető amerikai diplomatát, hogy tiltakozzon a dán tisztviselők szerint Donald Trump amerikai elnökhöz közel álló személyek példátlan erőfeszítése ellen, hogy titkos befolyási műveleteket hajtsanak végre Grönlandon.
Trump elnöki átmenete során és második ciklusának első hónapjaiban többször is felszólított az Egyesült Államok Grönland feletti joghatóságára, és nem zárta ki, hogy katonai erővel vegye át az irányítást az ásványokban gazdag, stratégiai fekvésű sarkvidéki sziget felett.
Márciusban JD Vance alelnök felkeresett egy távoli grönlandi amerikai katonai támaszpontot, és megvádolta Dániát az ottani alulbefektetésekkel.
A kérdés fokozatosan kikerült a címlapok közül, de augusztusban dán tisztviselők beidézték Koppenhágában a vezető amerikai diplomatát, miután egy jelentés szerint legalább három Trumphoz köthető személy burkolt befolyási műveleteket folytatott Grönlandon.
Vasárnap Trump bejelentette Landry kinevezését, és a közösségi médiában azt mondta, hogy „Jeff megérti, mennyire nélkülözhetetlen Grönland nemzetbiztonságunkhoz, és erősen előmozdítja országunk érdekeit szövetségeseink, sőt a világ biztonsága, biztonsága és túlélése érdekében.”
Landry azt írta a közösségi médiában, hogy „nagy megtiszteltetés, hogy Önt szolgálhatom ebben az önkéntes pozícióban, hogy Grönlandot az Egyesült Államok részévé tegyük”.
A júniusban itt látott Jeff Landry louisianai kormányzót nevezte ki Trump grönlandi különmegbízottnak. (Kathleen Flynn/Reuters)
Egy névtelenül nyilatkozó dán kormánytisztviselő szerint a Trump-adminisztráció a bejelentés előtt semmilyen figyelmeztetést nem adott, hogy megvitassák a belső tanácskozásokat.
„Semmit sem változtat” – mondja Grönland miniszterelnöke
Anna Kelly, a Fehér Ház sajtótitkár-helyettese hétfőn azt mondta, Trump azért döntött a különleges megbízotti szerep létrehozása mellett, mert az adminisztráció szerint Grönland „stratégiailag fontos hely az Északi-sarkvidéken a béke fenntartása érdekében”.
Grönland miniszterelnöke közleményében azt írta, hogy Grönland ismét az amerikai elnök új bejelentésére ébredt, és „jelentősen hangozhat. De ez itthon semmit sem változtat meg nekünk”.
A hónap elején a Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat éves jelentésében kijelentette, hogy az Egyesült Államok gazdasági erejét arra használja fel, hogy „érvényesítse akaratát”, és katonai erővel fenyegetjen barátja és ellensége ellen egyaránt.
Dánia tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak is.
Ursula von der Leyen, az EU Végrehajtó Bizottságának elnöke a közösségi médiában kijelentette, hogy az Északi-sarkvidék biztonsága a blokk „kulcsfontosságú prioritása”, amelyen szövetségesekkel és partnerekkel kíván együttműködni. Azt is mondta, hogy „a területi integritás és szuverenitás a nemzetközi jog alapelvei”.
„Teljes szolidaritást vállalunk Dániával és Grönland népével” – írta.
