Kevesebb mint egy héttel azután, hogy Donald Trump amerikai elnök váratlanul újabb nagy horderejű csúcstalálkozót jelentett be Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ezúttal Budapesten, a terveket gyorsan félretették.
Ez volt Trump legújabb megingása, aki többször is megváltoztatta álláspontját és szemléletét az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amely 2022 februárjában kezdődött, amikor az országot megszállta Oroszország.
Miután sokan dicsérték, hogy segített a gázai tűzszünet megszilárdításában, Trump valószínűleg kíváncsi volt, vajon a béketeremtő lendület egy része átragadhat-e egy olyan konfliktusban, amelyről korábban megígérte, hogy 24 órán belül véget vet.
De mivel Oroszország nem hajlandó kompromisszumot kötni és feladni egyes ambícióit Ukrajnával kapcsolatban, a beszélgetés ismét arra terelődött, hogy Kijev és szövetségesei hogyan tudják felhívni a nyomást Oroszországra mind a csatatéren, mind azon kívül.
„Úgy gondolom, hogy Trump abban reménykedik, hogy bármilyen eszközzel is az asztalhoz hozza Putyint” – mondta Olekszandr Krajev, a kijevi székhelyű kutatóintézet, az Ukrainian Prism észak-amerikai programjának igazgatója.
„Sajnos az a probléma, hogy az Egyesült Államok meglehetősen következetlen.”
A csúcs a polcra került
Annak ellenére, hogy Moszkva több ukrán földet és meggyengült ukrán hadsereget akar, még mindig igyekszik úgy látszani, mint aki hajlandó részt venni a háború lezárását célzó tárgyalásokon.
Szergej Rjabkov, Oroszország külügyminiszter-helyettese elmondta, hogy a budapesti csúcs előkészületei még folyamatban vannak, és a nyugati médiában keringő pletykáknak nevezett állításokat feddte le.
A diplomáciai ellentmondás ellenére a Washington vezette tárgyalások megtorpantak, még akkor is, ha Oroszország továbbra is halálos támadásokat indít ukrán városok ellen, Kijev pedig támadásokat indít az orosz energiaszektor ellen.
Kijev közölte, hogy egyik napról a másikra eltalálta a nyugat-oroszországi Brjanszkban található vegyi üzemet egy nagy hatótávolságú, brit gyártmányú Storm árnyékrakétával. Órákkal később Oroszország bejelentette, hogy tartalékos katonákat használ az infrastruktúra védelmére az ukrán támadások meredek növekedése miatt.
A támadások, amelyeket állítólag végrehajtottak az amerikai hírszerzés segítségévelgázhiányhoz és az árak emelkedéséhez vezettek számos régióban. Arra kényszerítik Oroszországot, hogy gondolja át a biztonságot távol a frontvonaltól, de még nem elég ahhoz, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.
Trump elképzelése a budapesti csúcstalálkozóról összeomlott jelentések közepette hogy Oroszország ismét visszautasította a tűzszünetre vonatkozó felhívásokat a jelenlegi frontvonal mentén, és azt követelte, hogy vegye át az ukrán Donbász régió teljes ellenőrzését, amely hatalmas szénkészletekkel rendelkező ipari központ.
Az amerikai elnök azt mondta újságíróknak, hogy nem akar találkozót tartani Putyinnal, ha az időpocsékolás lenne.
Órákkal azelőtt Washington kijelentette, hogy a találkozó nem megy előre, 10 európai vezetőKeir Starmer brit miniszterelnökkel együtt levelet írt alá, amelyben felhívta a figyelmet Oroszország „leállási taktikájára”, és felszólított az orosz gazdaságra és védelmi iparra nehezedő nyomás fokozására.
A törekvés több vadászgépre
Szerdán, miután több mint 400 orosz drónt és rakétát lőttek ki Ukrajnára, legalább hét halálos áldozatot követelve és megrongálta az energiainfrastruktúrát, Zelenszkij ismét Skandináviában tartózkodott, és európai kollégáihoz fordult.
„A diplomáciáról szóló orosz szavak semmit sem jelentenek mindaddig, amíg az orosz vezetés nem érez kritikus problémákat” – írta Zelenszkij az X közösségimédia-platformon. „Ez csak szankciókkal, nagy hatótávolságú képességekkel és valamennyi partnerünk összehangolt diplomáciájával biztosítható.”
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, jobbra, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös sajtótájékoztatót tart szerdán a svédországi Linköpingben található Saab-gyárban tett látogatásuk után. (Fredrik Sandberg/Reuters)
Svédország és Ukrajna szándéknyilatkozatot írt alá, amely láthatja Kijev legfeljebb 150 Gripen vadászgépet vásárol a svéd Saab AB gyártó.
Pénteken Zelenskyy várhatóan részt vesz a szövetségesek találkozóján, „a hajlandók koalíciójának” nevezték. Londonban.
„Az ukránok fő célja, és remélem, az amerikaiaké is az, hogy Oroszországot gazdasági és katonai képességei küszöbére szorítsák” – mondta Kraiev, az Ukrán Prizma munkatársa. „Ezt az egészet addig a pontig lerombolni, amikor Oroszország már nem tud teljes értékű háborút folytatni.”
Orosz energiaforrások megcélzása
Az elmúlt hónapokban Ukrajna drámaian megerősítette az orosz finomítók és más energiainfrastruktúrák elleni csapásokat, sok esetben ukrán gyártmányú drónokat használva.
által végzett elemzés BBC Verify megállapította, hogy Oroszország 38 fő finomítójából 21-ben csaptak le január óta.
Az Egyesült Királyságbeli non-profit csoport által összeállított adatok szerint Nyílt forráskódú központidén augusztus 2. és október 14. között több mint 90 sztrájkot mértek az orosz energiainfrastruktúrára.
Egy lakóház megsérült egy ukrán dróntámadás következtében július 15-én az oroszországi Voronyezsben. (Reuters)
Szerdán Vlagyimir Ciszljanszkij orosz admirális, a vezérkar fő szervezeti és mozgósítási igazgatóságának helyettes vezetője azt mondta, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú dróncsapásai miatt most fokozott veszély fenyegeti Oroszország kritikus infrastruktúráját és lakóterületeit.
Ennek eredményeként – mondta – tartalékos katonákat fognak használni, hogy segítsenek megvédeni ezeket a létesítményeket Oroszország mélyén.
„Az ukránok áttörnek” – mondta Vlagyimir Milov, száműzetésben élő orosz ellenzéki politikus és energetikai szakértő.
„Ha az ukránok a következő hetekben és hónapokban tovább ütnek, az súlyosbíthatja a már amúgy is súlyos válságot.”
A gáz árának emelkedése
Milov, aki korábban az orosz kormánnyal dolgozott, és 2002-ben rövid ideig energiaminiszter-helyettesként tevékenykedett, a CBC News-nak elmondta, hogy nehéz pontosan felmérni, hogy a sztrájkok milyen hatással voltak Oroszország finomítási kapacitására, mert tavaly óta titkosították az adatokat.
„A mértékre vonatkozó összes műszaki részlet nem ismert. Amit tudunk… az az, hogy a hazai benzinpiacon nagymértékben megnőtt a nyomás” – mondta.
„A benzin nagy- és kiskereskedelmi ára Oroszországban az egekbe szökött az elmúlt hetekben.”
Október 2-án a krími Jevpatorijában, egy benzinkúton a benzinkútnál a táblákon ez állt a súlyosbodó benzinválság közepette (Alexey Pavlishak/Reuters)
Milov szerint a magas árak ugyan hozzájárultak a fogyasztói zúgolódáshoz, de nagyobb problémákhoz – legalábbis egyelőre – nem vezettek.
„A sztrájkok következetessége és terjedelme számít” – mondta. „Amikor nagyszámú finomítót érintenek… Oroszország már nem képes gyorsan megbirkózni vele, gyorsan megjavítani.”
