Amikor az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szerdán szankciókat sújtott Oroszország két legnagyobb olajtermelőjére, ez egyértelmű jele volt Washington egyre növekvő frusztrációjának Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, aki nem volt hajlandó beleegyezni a 30 napos tűzszünetbe az Ukrajnával folytatott háborúban, és nem hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni.
Az amerikai pénzügyminisztérium azzal vádolta a Lukoilt és a Rosznyeftyet, hogy segítettek „a Kreml hadigépezetének finanszírozásához”. A szankciók globális növekedést idéztek elő olajárak és felborzolta az idegeket Oroszország vásárlói körében.
Mennyire jelentősek a szankciók?
Az a sajtóközleményaz Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat vetett ki a Lukoil és a Rosneft, valamint több mint 30 leányvállalata ellen.
A két vállalat együtt naponta több mint hárommillió hordót exportál a brit kormány szerint, amely a hónap elején mindkét vállalatot szankcionálta.
A Rosznyefty egy állami ellenőrzés alatt álló vállalat, amelynek élén Putyin régi szövetségese, Igor Szecsin áll. A cég felelős szinte az orosz olajtermelés fele.
A Lukoil egy magántulajdonban lévő vállalat, és tevékenysége a világ olajtermelésének két százalékát teszi ki. 2022 márciusában az igazgatóság tűzszünetre szólított fel Ukrajnában, mondván, hogy „tárgyalásra és diplomáciára” van szükség.
A szankciókkal való fenyegetés azonban messze túlmutat ezen a két cégen. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szerint a pénzintézeteket és másokat, amelyek üzletet kötnek ezekkel a szervezetekkel. Washington november 21-ig ad időt a cégeknek, hogy lezárják a tranzakciókat a két olajtermelővel.
A Rosznyefty orosz zászló alatt közlekedő kőolajszállító tartályhajója, a Vladimir Monomakh 2023. július 6-án áthalad a Boszporuszon Isztambulban. (Joruk Isik/Reuters) Mit jelent ez Oroszország olajértékesítési képességére nézve?
Miután Oroszország 2022-ben megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, és a nyugati országok szankciókat vezettek be az energiaipar ellen, Moszkva energiaexportjának nagyobb részét Kína és India felé fordította.
Mindkét ország, Törökországgal együtt Oroszország legnagyobb olajügyfelei, és mindannyian kedvezményesen vásárolták a kőolajat. E szankciók eredményeként egyes jelentős szereplők a hírek szerint arra készülnek, hogy csökkentsék importjukat, mert attól tartanak, hogy másodlagos szankciókkal kell szembenézniük, és elzárják őket az Egyesült Államok pénzügyi piacaitól.
Az indiai Reliance Industries az ország legnagyobb orosz kőolaj vásárlója, és Reuters beszámol arról, hogy a konglomerátum azt tervezi, hogy csökkenti vagy leállítja orosz olajimportját.
Kínai állami olajtársaságok állítólag szintén felfüggesztette az orosz tengeri olaj beszerzését.
„A másodlagos szankciókkal való fenyegetés eltérő hatással lesz Kínára és Indiára” – mondta Maria Shagina, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezető munkatársa, aki a gazdasági szankciókat kutatja.
„Új-Delhi sokkal érzékenyebb a fenyegetésekre, és várhatóan leállítja a műveleteket. India Reliance (Industries) nagymértékben támaszkodik a Rosneftre, így a finomítóban jelentős fennakadások várhatók.”
A CBC News-nak küldött e-mailben Shagina azt mondta, hogy nehezebb lesz „elriasztani a kínai teáskanna-finomítókat”, mivel ezek kisebb, független szereplők, amelyek kevésbé integrálódnak a globális energiapiacokba.
Kedden, Donald Trump amerikai elnök Narendra Modi indiai miniszterelnök biztosította őt arról, hogy az ország a jövőben nem fog annyi olajat vásárolni Oroszországtól.
India kereskedelmi tárgyalásokba keveredik az Egyesült Államokkal, amely kikényszerítette 50 százalékos tarifák áruin.
Donald Trump amerikai elnök, középen találkozik Narendra Modi indiai miniszterelnökkel február 13-án Washingtonban a Fehér Házban. (Getty Images) Mit mond Oroszország?
Oroszországban dühvel és elutasítóan fogadták a szankciók hírét.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke a Telegramon a közösségi médiában közzétett bejegyzésében kijelentette, hogy szerinte Trump most „határozottan az Oroszország elleni harci úton halad”.
Az ország külügyminisztériuma szerint az intézkedések „kontraproduktívak”, és negatív hatással lesznek a világgazdaságra.
Igor Juskov, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap vezető elemzője azt jósolta, hogy a szankciók hatással lesznek a Roseneft és a Lukoil pénzügyeire, de kételkedett abban, hogy „radikális hatást” gyakorolnának az ország költségvetésére.
Kételkedik abban, hogy az Egyesült Államok hatékonyan nyomást gyakorolna Kínára, és úgy véli, hogy az ellátási láncok végül megtalálják a módját, hogy alkalmazkodjanak a szankciókhoz.
Az elkerülhetetlen átmenet során szerinte csökken az olajkitermelés, és magasabbak lesznek az árak.
„Szóval mi értelme? Ha Trump az, aki ezt szorgalmazza, akkor ő lenne az első, aki megérezné a következményeket” – mondta Juskov a CBC Newsnak adott interjújában.
„A benzin ára emelkedni fog az Egyesült Államokban, és (Trump) elfogadottsága csökkenhet.”
Csütörtökön egy moszkvai Rosneft benzinkút, miután az Egyesült Államok szankciókat jelentett be a Rosznyeftytel és egy másik nagy orosz olajtermelővel, a Lukoillal szemben (AFP/Getty Images)Mi a nemzetközi reakció?
Tariq Al-roumi kuvaiti olajminiszter azt mondta, hogy a szankciók hatására az olajárak emelkedésére számít, de hozzátette, hogy az OPEC, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete kitermelésének növelésével ellensúlyozni tudja a hiányt.
Az Európai Unió illetékesei üdvözölték az Egyesült Államok lépését, mivel a blokk jóváhagyta azt 19. csomag szankciókról. Az intézkedések magukban foglalják az orosz cseppfolyósított földgáz behozatalának tilalmát, valamint a moszkvai árnyékflottához tartozó több mint 100 hajóval szembeni szankciókat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki régóta szorgalmazza az Oroszországgal szembeni szigorúbb szankciókat, azt mondta, hogy az Egyesült Államok lépése „egyértelmű jele annak, hogy a háború elhúzódásának és a terror terjesztésének ára van”.
