Donald Trump amerikai elnök a gázai tűzszünet közvetítésében és az izraeli túszok visszatérésében játszott szerepéért nagy elismerést meglovagolva arra a konfliktusra fordítja figyelmét, amelyről régóta dicsekedett, hogy hivatalba lépésének első napján véget vet: Oroszország háborúja Ukrajnával.
Trump a tervek szerint pénteken a Fehér Házban fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, egy nappal azután, hogy az amerikai elnök megtette, amit tett. „nagy fejlődésnek” nevezik telefonbeszélgetésben orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.
Zelenszkij megpróbál kapcsolatot teremteni Trump közel-keleti sikerei és az európai háború megállításában rejlő lehetőségei között.
„Fontos, hogy ne veszítsük el a béke előmozdításának lendületét” – írta Zelenszkij a héten a közösségi médiában. „Az Egyesült Államok megfelelő lépései hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni háborújának.”
Zelenszkij reményei ellenére, és Trump ragaszkodása ellenére, hogy békét teremthet Oroszország és Ukrajna között, a szakértők szerint ez sokkal nehezebb feladat lesz, mint befejezni az Izrael és a Hamász közötti háborút.
Charles Kupchan, a Council on Foreign Relations vezető munkatársa, egy washingtoni agytröszt szerint a két konfliktus közötti párhuzam távoli.
„Az Izrael-Hamász esetében a háború majdnem véget ért” – mondta Kupchan a CBC Newsnak. „Trumpnak át kellett vinnie a célvonalon, de a csatatéren majdnem elkészült. Oroszország-Ukrajnában egyáltalán nem így van.”
Kupchan szerint egy másik lényeges különbség az, hogy mennyivel nagyobb befolyása van az Egyesült Államoknak Izraelre, mint Oroszországra.
Ukrán katonák viszik Oleh Pivovar katona koporsóját, aki a Donyeck térségében vesztette életét a temetésen csütörtökön az ukrajnai Irpinben. (Julia Demaree Nikhinson/The Associated Press) A szankciók nem biztosítanak tőkeáttételt
„Az Egyesült Államok Izrael fő támogatója, diplomáciai támogatást, gazdasági támogatást, katonai támogatást, technológiai együttműködést biztosít. Az Egyesült Államok és Oroszország között ezek közül egyik sem létezik” – mondta.
A nyugati szankciók sem adtak nagy befolyást, tekintve Oroszország Kínához és Indiához fűződő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait.
„Az az elképzelés, hogy valahogy megfojtjuk az orosz gazdaságot, és ez véget vet a háborúnak, nem hiteles” – mondta Kupchan.
Maria Snegovaya, a Washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető munkatársa szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának megállítása nagyobb kihívást jelent Trump számára, mint a gázai megállapodás közvetítése.
„Nagyon különböző típusú konfliktusokról beszélünk” – mondta Snegovaya.
Vlagyimir Putyin orosz elnök integetett a Russian Energy Week fórumának csütörtöki ülésén Moszkvában. (Alexander Zemlianichenko/The Associated Press/Pool)
„Nem valószínű, hogy képes lesz jelentős áttörést elérni, legalábbis a belátható jövőben, amíg Putyin rendelkezik a (katonai) erőforrásokkal, hacsak Trump nem hajlandó nem csak répát használni, hanem botokat is” – mondta.
Az egyik bot, amellyel Trump Putyin felé int, az a lehetőség, hogy Ukrajnát Tomahawk cirkálórakétákkal láthassa el, amelyek hatótávolsága Oroszország mélyén lévő célpontok eléréséhez szükséges.
Trump elmondta, hogy a rakétákról csütörtökön beszélt Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése során.
„Valójában azt mondtam: „Nem bánná, ha pár ezer Tomahawkot adnék az ellenzéknek?” – mondta Trump újságíróknak a Fehér Házban. – Pontosan így mondtam. Nem tetszett neki az ötlet.
A Tomahawks azok várhatóan kulcsfontosságú lesz Trump pénteki találkozójáról Zelenszkijjal.
Míg az elemzők szerint a rakéták jelentősen megnövelnék Ukrajna Oroszország elleni csapásmérő képességét, sem Kupcsan, sem Sznegovaja nem tekinti a fegyverzetet az ezüstgolyónak, amely a Kreml békemegállapodásra kényszeríti.
NÉZD | Zelenskyy Trumphoz, Carney-hoz beszél:
Miután Oroszország csapást mért Ukrajna infrastruktúrájára, Zelenszkij hívást folytatott Trumppal, Carneyval
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy telefonbeszélgetést folytatott Mark Carney miniszterelnökkel és Donald Trump amerikai elnökkel a védelmi és energiainfrastruktúra ügyében. Az orosz csapások széles körű áramszünethez vezettek Ukrajnában. Médiaazonosító:
Sznegovaja szerint az orosz gazdaságot komolyan alá kell ásni, mielőtt Putyin komolyan gondolná, hogy engedményeket tegyen.
„Oroszország hajlamos abbahagyni a háborúk megvívását… amikor gazdaságilag bajban van, és amikor a háború fenntartásának képessége belső okok miatt egyre problematikusabb” – mondta Sznegovaja, hozzátéve: „Nem hiszem, hogy jelenleg ott tartunk.”
Kupchan szerint az ukrajnai Tomahawk birtoklása megváltoztatná Putyin költség-haszon elemzését a háború meghosszabbításával kapcsolatban, de nem jelentene valódi változást.
„Putyint meg kell győzni arról, hogy nem fog nyerni. Putyinnak meg kell győződnie arról, hogy az idő nem az ő oldalán áll” – mondta Kupchan.
„Sajnos, amit Trump tett, az ellenkező esetet eredményezett” – mondta. „Valamilyen szinten olyan üzenetet küldött Putyinnak, amely arra biztatja a Kreml-et, hogy jöjjön tovább.”
Trump azt mondta, hogy „két héten belül” találkozik Putyinnal Magyarországon, ami nagyjából két hónappal azután fog történni, hogy a pár találkozott a sokat hangoztatott alaszkai összejövetelükön, amely nem tudta közelebb hozni a háború végét.
Annak ellenére, hogy minden bizonyíték arra utal, hogy az Izrael és a Hamász közötti fegyverszünet és a túszok felszabadításának egyezménye nem minta az Ukrajna és Oroszország közötti háború lezárására, Trump még mindig önbizalmat áraszt.
„Ki gondolná, hogy békét teremtettem a Közel-Keleten, és nem tudom (Putyin és Zelenszkij) megállapodni?” – mondta csütörtökön egy rendezvényen az Ovális Irodában. – De azt hiszem, megszerezzük őket.
