A jogalkotók hétfőn a bizalmi szavazásban megbuktatták Franciaország kormányát, amely új válság az európai második legnagyobb gazdaság számára, amely Emmanuel Macron elnököt arra kötelezte, hogy 12 hónapon belül negyedik miniszterelnököt keressen.
François Bayrou miniszterelnököt túlnyomórészt egy 364-194-es szavazás során elbocsátották. Bayrou megfizette az árat azért, ami megdöbbentő politikai téves számításnak tűnt, a szerencsejátékok, amelyeket a törvényhozók támogatnának arról, hogy Franciaországnak az állami kiadásokat kell csökkentenie adósságaira.
Ehelyett megragadták a szavazást, amelyet Bayrou hívott fel a 74 éves centrist ellen, akit Macron tavaly decemberben nevezett ki.
A Bayrou rövid élettartamú kisebbségi kormányának elhunyt-ma alkotmányosan kötelező, hogy alig kilenc hónapos hivatali ideje alatt benyújtja lemondását-megújította a bizonytalanságot és a Franciaország hosszan tartó jogalkotási holtpontjának kockázatát, mivel a sürgető kihívásokkal, ideértve a költségvetési nehézségeket, valamint a nemzetközileg-az ukraini háborúkat és a Gaza-ban zajló rangsorokat.
Itt van, mit kell tudni.
Ki a felelős?
Elnökként Macron továbbra is jelentős hatalommal bír a külpolitika és az európai ügyek felett, és továbbra is a nukleáris fegyveres katonaság főparancsnoka.
De belföldön a 47 éves elnök ambíciói egyre inkább romok.
A legújabb kormányzati összeomlás gyökere az volt Macron lenyűgöző döntése, hogy 2024 júniusában feloszlatja a NemzetgyűléstJogalkotási választás kiváltása, amelyben a francia vezető azt reméli, hogy megerősíti az európai centrista szövetség kezét.
De a szerencsejáték visszatükröződött, és egy hasított jogalkotót hoz létre, akinek nincs domináns politikai blokkja a hatalomban Franciaország Modern Köztársaságban.
Munkahelyes többség nélkül a Macron kisebbségi kormányai azóta válságoktól válsággá váltak, és túlélnek a bal és a szélsőjobboldalon lévő politikai blokkok ellenálló szeszélyén, amelyeknek nincs elég helye, hogy kormányozzanak, de amikor összeállnak, megsemmisíthetik a Macron döntéseit.
ÓRA | Íme, ami a francia kormány legutóbbi összeomlásakor boldog:
Miért összeomlott a francia kormánya | Erről
Franciaország kormánya összeomlott, miután egy bizalmatlan szavazat Michel Barnier miniszterelnököt kényszerítette lemondásra. Andrew Chang lebontja, hogy Emmanuel Macron elnök által elindított események sorozata vezette ezt a politikai és gazdasági szempontból kitűnő pillanatot, és a Uphill Battle Macron most már szembesül, hogy visszatérjen az országnak a pályára.
A Bayroou szintén a Kockahártyát dobta a Bizalomszavazás felhívásával, amely döntés gyorsan visszahúzódott a politikai veteránra, mivel a baloldali jogalkotók megragadták a lehetőséget, hogy elhagyják őt, és megpróbálták növelni a Macronra gyakorolt nyomást.
Az állami pénzügyek javítását célzó éles csökkentésekkel szemben a Bayrou javasolta, hogy 2026 -ban 44 milliárd euró (70 milliárd dollár CDN) kiadásokat hajtsanak végre, miután Franciaország hiánya a GDP 5,8 % -át érte el tavaly, jóval meghaladja a hivatalos EU -célt három százalékot.
A Nemzetgyűlésben beszélt Bayrou drámai képet festett arról, hogy Franciaország külföldi hitelezőknek hívja és függővé váljon az eszközökön túl – olyan problémák, amelyeket figyelmeztette, hogy javító intézkedések nélkül túllépik kormányát.
A Nemzetgyűlés miniszterelnökének legutóbbi beszédében elismerte, hogy a sorsát a vonalra helyezi. De azt mondta, hogy a francia adósságválság arra kényszerítette őt, hogy jogalkotási támogatást kérjen a jogorvoslatokhoz, azzal a szem előtt tartva, amelyet „csendes, földalatti, láthatatlan és elviselhetetlen vérzésnek” neveztek a túlzott nyilvános hitelfelvételről.
Bayrou azt játszotta, hogy a jogalkotók támogatják álláspontját, miszerint Franciaországnak csökkentenie kell a kiadásokat és ellenőriznie kell adósságát. (Christophe Ena/The Associated Press) Mennyire rossz Franciaország adóssága?
Franciaország a legmagasabb hiányt képviseli a bruttó hazai termék (GDP) százalékában az euróövezetben – az EU egyetlen valutáját használó országok blokkja.
2025 első negyedévének végén a francia államadósság 3,346 trillió euró (kb. 5,4 trillió CDN) volt, vagyis a bruttó hazai termék 114 % -a.
Az adósságszolgálat továbbra is jelentős költségvetési tétel, amely az állami kiadások mintegy hét százalékát teszi ki.
A tüntetők egy zászlót olvasnak, amelyben a „Bye Bayrou” olvasható, amikor Nantesben gyűlnek össze, miután a kisebbségi kormány leesett. (Stephane Mahe/Reuters) Ki helyettesítheti Bayrou -t?
Noha Macronnak két hete volt arra, hogy felkészüljön a kormány összeomlására, miután Bayrou augusztusban bejelentette, hogy bizalmi szavazatot kér a népszerűtlen költségvetési terveiről, nem jelent meg egyértelmű első helyezett utódként.
A francia politikai rendszer keretében a miniszterelnököt az elnök nevezi ki, a Parlamentnek elszámoltatható, és felelős a belpolitikának, nevezetesen a gazdasági intézkedések végrehajtásáért.
Miután Gabriel Attal 2024 szeptemberében indult miniszterelnökként, majd a Brexit volt tárgyalója, Michel Barnier, a Parlament által a decemberi elárasztás követte, és a Bayrou szintén eltűnt, a Macron ismét a Parlament alsó házában való konszenzus kiépítésének helyettesítését vadászik.
A Macron irodája azt mondta, hogy kedden elfogadja a Bayrou kormányának lemondását, és „az elkövetkező napokban” új miniszterelnököt nevez.
A francia szélsőjobboldali, Marine Le Pen azt követeli, hogy Emmanuel Macron elnök feloldja a Parlamentet, és hívjon választásokat. (Christophe Ena/The Associated Press) Hatással lehet -e az ellenzék a választásokra?
A következő kormány legsürgetőbb feladata a költségvetés átadása, ugyanazzal a kihívással, hogy Bayrou szembesült hivatalba. Ugyanilyen nehéz lesz egy nagyon megosztott parlament támogatásának biztosítása.
Az 577 férőhelyes Nemzetgyűlés megszakította a nyári szünetét, hogy összehívja a politikai dráma rendkívüli ülésén. A Macron ellenfelei a válság kiaknázására törekedtek, hogy új jogalkotási választásokat, nyomást gyakoroljanak Macron távozására vagy a következő kormányba betöltött álláshelyekre.
A szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen felszólította a Macron-t, hogy ismét feloldja a Nemzetgyűlést, látszólag magabiztos abban, hogy a Nemzeti Rally Pártja és szövetségesei többséget nyernek egy pillanatnyi jogalkotási választásokon, és azt az új kormány létrehozására helyezik.
„Egy olyan nagy ország, mint Franciaország, nem élhet egy papír kormánynál, különösen egy kínos és veszélyes világban” – mondta.
Macron végül eldöntheti, hogy a válság egyetlen útja egy pillanatnyi választás felhívásában rejlik, ám eddig ellenállt Le Pen hívásainak.
Maga Macron megígérte, hogy hivatalában marad a hivatali idejének 2027 -ig, de a kockázatok béna kacsavá válnak, ha a politikai bénulás folytatódik.
