Ezt a világ legkritikusabb olajfojtópontjának hívják – és Irán tartja az erőt.
A washingtoni iráni sztrájkok attól tartottak, hogy Irán megtorolhat azáltal, hogy bezárja a Hormuz -szorosot, egy Irán és Omán közötti vízi utat, amelyen keresztül az olaj és a gáz kb. 20 % -a világszerte elfogy.
Az olajárak hétfőn zuhantak, miután Irán kezdeti megtorlása nem szerepel a szorosban, ám az elemzők figyelmeztették, hogy a Perzsa -öböl stratégiai tengeri belépésének bezárása megzavarhatja az olaj áramlását, és legalább ideiglenesen elpusztíthatja a globális gazdaságot.
“Rendkívül veszélyes lenne” – mondta Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonsági politikájának fő képviselője hétfőn az újságíróknak.
Ha Teherán úgy dönt, hogy megzavarja vagy bezárja a szorosot, akkor ez “veszélyes lenne” – mondta Burcu Ozcelik, a közel -keleti biztonság vezető kutatója a Londonban, a Royal United Services Institute -ban.
“(Ez) globális gazdasági sokkhullámokat válthat ki, és ellentétes Irán saját érdekeivel” – mondta Ozcelik egy online nyilatkozatban.
ÓRA | Hogyan pusztíthatják el Irán a globális olajgazdaságot:
Hogyan szabadíthatja fel Irán a káoszt a globális olajgazdaságba
Irán felülmúlottnak tűnik, amikor megállítja Izrael légitámadását, de van egy másik arany célpontja a rendelkezésére. A CBC David Common lebontja, hogy a stratégiai vízi utak megszakítását hogyan lehet felhasználni a világ gazdaságának pusztításához az olajáramlás megzavarásával. Hol van a Hormuz -szoros?
A Hormuz -szoros Omán és Irán között fut.
A szoros összeköti a Perzsa -öbölöt az Ománi -öböl és az Arab -tenger. Csak 33 kilométer széles a legszűkebb pontján, de elég mély és elég széles ahhoz, hogy kezelje a világ legnagyobb nyersolaj -tartályhajóit.
A szállítási sáv mindössze három kilométer széles mindkét irányban.
Mennyi olaj halad át a szoroson?
A világ teljes olajfogyasztásának körülbelül egyötöde áthalad a szoroson, az Egyesült Államok Energiainformációs Igazgatósága (KHV) szerint. Az olaj nagy része Ázsiába megy. 2024 -ben Kína, India, Japán és Dél -Korea volt a legfontosabb úticél a nyersolajnak, amely Ázsiába mozogott a szoroson keresztül – jegyzi meg a KHV.
“Nagy mennyiségű olajáramlás a szoroson keresztül, és nagyon kevés alternatív lehetőség létezik az olaj kiszabadítására a szorosból, ha bezáródik” – jegyezte meg a KHV a múlt héten elemzésben.
A szoroson áthaladó olaj Szaúd -Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből, Irakból, Iránból, Kuvaitból és Bahreinből származik, míg a cseppfolyósított földgáz nagyobb készletei Katarból származnak.
A KHV szerint tavaly 20,2 millió hordó nyers, kondenzátum és üzemanyag folyt a szoroson keresztül.
A KHV kijelentette, hogy bár a legtöbb fojtópontot más útvonalak felhasználásával lehet megkerülni, amelyek jelentősen hozzájárulnak a tranzitidőkhöz, néhányuknak, mint például a Hormuz -szorosnak, nincs gyakorlati alternatíva.
“A szoroson áthaladó legtöbb kötetnek nincs alternatív eszköze a régióból való kilépéshez” – írta a KHV.
Mi történhet az olajárakkal?
Ahogy a KHV kifejti, az olaj képtelensége egy fő fojtópont átmenetére, akár ideiglenesen is, “jelentős ellátási késleltetéseket okozhat és növeli a szállítási költségeket, potenciálisan növelve a világ energiaárát”.
Colby Connelly, a Washington DC-ben székhellyel rendelkező, a Közel-Kelet Intézet vezető munkatársa, a piacok a szélén lesznek, amíg Irán hogyan reagálhat.
Vasárnap a Goldman Sachs elemzői előrejelzése szerint a Brent kőolajárak 110 dollárt érinthetnek egy hordóval, ha a Hormuz -szoros blokkolva van. Más elemzők szerint az árak hordónként 120–130 USD-t is elérhetnek (legalább ideiglenesen).
“Tekintettel a szoros fontosságára a globális olajkereskedelemben, az olajra gyakorolt hatás nagyon hatalmas lenne” – mondta Homayoun Falakshi, a KPLER globális kereskedelmi adatgyártó vállalat vezető olaj -elemzője egy online videó nyilatkozatában. “Bizonyára hármas számjegyeket fogunk látni.”
A szoros bezárása azonban nagyon Irán utolsó lehetősége lenne – tette hozzá Falakshi.
Irán valóban bezárná?
Az iráni parlament vasárnap jóváhagyta a szoros bezárásának intézkedését – jelentette az iráni sajtótvivő, ám minden ilyen lépéshez a Legfelsõbb Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyását igényli.
Irán a múltban azzal fenyegetőzött, hogy bezárja a szorosot, de még soha nem tette meg. Ehhez megszakítaná saját olajkivitelét, és károsítaná a Kínai kereskedelmi partnerrel és az olaj-exportáló arab szomszédokkal fennálló kapcsolatait.
Suzanne Maloney, a Brookings Intézet alelnöke és külpolitikájának igazgatója, az iráni parlamenti vasárnapot “tisztán szimbolikusnak” nevezte.
“Egy ilyen lépés tovább rontja a saját bántalmazott gazdaságát, és veszélyezteti a törékeny, de értékes kapcsolatát Szaúd -Arábiával és a Perzsa -öböl mentén a többi arab állammal” – mondta Maloney a Brookings weboldalán.
Marco Rubio amerikai államtitkár vasárnap felszólította Kínát, hogy ösztönözze Iránt arra, hogy ne állítsa le Hormuz -szorosát, hivatkozva Kína Irán olajra való támaszkodására.
“Ez a gazdasági öngyilkosság számukra, ha megteszik” – mondta Rubio.
A tartályhajókat hétfőn a Hormuz -szoros mentén a Khor Fakkan konténer terminálon látják. (Giuseppe Cacace/AFP/Getty Images) Mit tehetne még Irán?
Irán büszkélkedhet egy gyors támadású hajókkal és több ezer haditengerészeti bányával, valamint rakétákkal, amelyek felhasználhatók a szoros számára, legalább egy ideig átjárhatatlanná teszik, az Associated Press szerint.
Irán fő haditengerészeti bázisa a Bandar Abbas -ban a szoros északi partján található. Tűzheti a rakétákat a hosszú perzsa -öböl partjáról is, ahogyan szövetségesei, a jemeni Houthi lázadók, a Vörös -tengeren tették.
Hétfőn korábban a ShipTracking Data több tartályhajót mutatott el a szorostól, bár a Reuters szerint néhányan ismét visszafordultak.
Connelly, a Közel -Kelet Intézettel, megjegyezte, hogy míg az Egyesült Államok sztrájkja nagyobb volatilitást ad egy olyan helyzethez, amely már fenyegette az olaj- és gázkészleteket, a szoros “csak egy potenciális fojtópontot képvisel a jelentős energiamegszakításhoz”.
“A Hormuz -szoros érthető módon mikroszkóp alatt lesz” – mondta Connelly.
“De az egyre ingatagabb helyzet váratlan zavarokat okozhat a régió kritikus exportinfrastruktúrája körül, függetlenül attól, hogy ezeket szándékosan vagy más módon okozják -e.”
ÓRA | A rendszerváltás nem lehetséges, az elemző szerint:
Az iráni rendszerváltás „nem komoly politikai opció” számunkra: elemző
Richard Haas, az Egyesült Államok Egykori Állami Minisztériumának tisztviselője szerint Donald Trump elnök nem részesült előnyben az Iráni rendszerváltozás iránti elkövetésével. Haas szerint ez nem életképes stratégia, és több megtorlást hívhat fel a Mideast Nation -től.
