Mivel Kína bejelentette első konkrét célját, hogy csökkentse a kibocsátást, a világvezetők szerdán az Egyesült Nemzetek Klíma csúcstalálkozóján gyűltek össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a vele járó halálos szélsőséges időjárások elleni küzdelemben.
Egy videokézben Xi Jinping kínai elnök bejelentette, hogy a világ legnagyobb szénszennyeződési országa 2035-re hét-10 % -kal csökkenti a kibocsátást.
Kína a világ szén -dioxid -kibocsátásának több mint 31 % -át termeli, és régóta szárnyalnak.
A részletes célpont, amelyet Kína első alkalommal jelölt meg, hogy csökkenti a kibocsátást, de a csökkentés jóval kevesebb volt, mint a 2035 -ös 30 % -os csökkentés, amelyet egyes tudósok szerint Kína a globálisan elfogadott célhoz igazíthat, hogy a felmelegedést 1,5 C -re korlátozza.
A bejelentés az volt, hogy több mint 100 világvezető gyűlt össze, hogy beszéljen a fokozott sürgősségről és a hőcsapdásgázok megfékezésének erőteljes erőfeszítéseinek szükségességéről.
A magas szintű ENSZ éghajlati csúcstalálkozóján keresztül folytatott videót beszélve Xi Jinping kínai elnök bejelentette országát-a világ legnagyobb szénszennyeződését-arra törekszik, hogy 2035-re hét-10 % -kal csökkentse a kibocsátást. (Reuters)
A Brazíliában a 6,5 hetes távoli nemzetközi éghajlati tárgyalásokkal az ENSZ GUTERRES ENSZ főtitkára a Közgyűlés során egy speciális vezetők csúcstalálkozóját hívta össze, hogy a szén-, olaj- és földgáz -kibocsátás megfékezésére irányuló konkrét tervekre összpontosítson.
Több mint hat órás beszédek, ígéretek és bejelentések után mintegy 100 nemzet-a világ kibocsátásának kb. Kétharmadáért felelős-terveket vagy valamilyen kötelezettségvállalást adott a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának további megfékezésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre-mondta Amina J. Mohammed főtitkár-helyettes.
Xi ígéretet tett arra, hogy Kína a 2020-as szintektől hatszorosával növeli szélét és napenergiáját, a szennyezésmentes járműveket mainstream és „alapvetően létrehozza az éghajlati adaptív társadalmat”.
Európa ezután kevésbé részletes és nem egészen hivatalos új éghajlatváltozási harci tervvel követte. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten elmondta, hogy tagállamai megállapodtak abban, hogy kibocsátási célpontjaik 66 és 72 százalék között mozognak. Az EU hivatalosan benyújtja tervét a novemberi tárgyalások előtt.
Miközben az új ígéretek a helyes irányba haladnak, és erősebb elkötelezettséget mutatnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránt, „ezek a célok nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy biztonságban maradjunk az éghajlati pusztulástól” – mondta Jake Schmidt, a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsának nemzetközi légköri stratégiai igazgatója.
Az ENSZ éghajlati főnöke, Simon Stiell azt mondta, hogy a kínai terv „egyértelmű jele annak, hogy a jövőbeli globális gazdaság tiszta energiát fog irányítani. És hogy minden ország számára az erősebb és gyorsabb éghajlati fellépés több gazdasági növekedést, munkahelyi és biztonságos energiát, tisztább levegőt és jobb egészséget jelent, mindannyiunk számára.”
De mások alulteljesítettek.
„Kína legutóbbi éghajlati célpontja túl félénk, tekintettel az ország tiszta energiájára vonatkozó rendkívüli nyilvántartására” – mondta Juan Manuel Santos, a The Group The Elders volt elnöke. „Kínának tovább és gyorsabban kell mennie.”
Az EU éghajlati biztos, Wopke Hoekstra egy nyilatkozatában kijelentette, hogy a Kína hozzájárulása „jóval elmarad attól, amit úgy gondolunk, hogy elérhető és szükséges is. Ez az ambíció egyértelműen kiábrándító, és tekintettel Kína hatalmas lábnyomának, ez a világ éghajlati céljainak elérése jelentősebb kihívást jelent.”
Trump éghajlati megjegyzései kihívást jelentettek
Xi és Brazília vezetője szerdán délután nyilatkozatokat is tett, amelyek utalhattak Donald Trump amerikai elnökre támad egy nappal korábban a megújuló energiáról és az éghajlatváltozás fogalmáról.
„Miközben néhány ország ellenzi, a nemzetközi közösségnek a helyes irányra kell összpontosítania” – mondta Xi.
ÓRA | Trump tagadja az éghajlatváltozást, ezt „Con Job” -nak nevezi
Trump tagadja az éghajlatváltozást, ezt „Con Job” -nak nevezi
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének címe során elutasította az éghajlatváltozást, mint a „világon valaha elkövetett legnagyobb munka”.
A brazil elnök, Luiz Inacio Lula Da Silva, aki a közelgő éghajlati konferenciát tartja, azt mondta: „Senki sem biztonságban van az éghajlatváltozás hatásától.”
„A határokon falak nem állítják le az aszályokat vagy a viharokat” – mondta Lula. „A természet nem hajlik a bombákra vagy a hadihajókra. Egyik ország sem áll a másik felett.”
Egy sajtótájékoztatón Lula azt mondta, hogy meghívta Trumpot és Xi -t mind a novemberi éghajlati tárgyalásokra, mondván, hogy fontos, hogy a vezetők meghallgatják a tudósokat.
Az ENSZ hónap végéig ígéretet igényel
A 2015. évi Párizsi Klíma Megállapodás szerint 195 nemzetnek állítólag új, szigorúbb ötéves terveket kell benyújtania a szén, olaj és földgázégetésből származó szén-dioxid-kibocsátás megfékezésére.
Az ENSZ tisztviselői szerint az országoknak a hónap végére valóban be kell szerezniük a terveiket, hogy az ENSZ kiszámítsa, hogy a Föld mekkora több melegítője van, ha a nemzetek megteszik azt, amit ígérnek. Joe Biden, az Egyesült Államok volt elnöke tavaly év végén nyújtotta be Amerika tervet, mielőtt elhagyta a hivatalát, de a Trump adminisztráció elhatárolta magát a tervetől.
2015 előtt a világ az ipar előtti idők óta 4 c-es felmelegedés útján volt, de ezt most 2,6 ° C-ra vágta-mondta Guterres.
A Párizsi Megállapodás azonban a 19. század közepe óta 1,5 ° C-ra történő felmelegedés célját határozta meg, és a világ azóta már körülbelül 1,3 ° C-ot melegített.
