A Kanadai Királyi Haditengerészet parancsnoka, Angus Topshee admirális megerősítette, hogy előzetes tárgyalásokat folytat a chilei haditengerészettel arról, hogy jövő tavasszal újabb kéthetes antarktiszi expedíció induljon, egy tudományos csapattal egy chilei hajón.
„Nem véglegesítették, de izgatottak vagyunk a kilátás miatt” – mondta Topshee a CBC Newsnak egy év végi interjúban.
„Érdekel bennünket, hogy mi történik mindkét póluson az éghajlatváltozással, annak hatásaival kapcsolatban.”
Topshee tavaly februárban és márciusban kezdeményezte az első teljesen kanadai Antarktiszi expedíciót a HMCS Margaret Brooke-val, amely 15 éghajlatkutatóból álló csoporttal az Antarktiszi körtől délre merészkedett. Egy hónapig dolgoztak a Déli-óceánon, víz-, levegő- és üledékmintákat vettek, feltérképezték az óceán fenekét, valamint hó- és levegőmintákat vettek a szennyeződések keresésére.
„Amikor idén lementem, hogy meglátogassam Margaret Brooke-ot az Antarktiszon, elképesztő volt látni, mennyire izgatottak voltak a lehetőség miatt” – mondta Topshee. „Úgy gondolom, hogy az ilyen kutatások támogatásának képessége nagyon erős.”
NÉZD | A Kanadai Királyi Haditengerészet és a tudósok azt remélik, hogy 2026 elején visszatérnek az Antarktiszra:
A Kanadai Királyi Haditengerészet szeme visszatér az Antarktiszra
Angus Topshee admirális, a Kanadai Királyi Haditengerészet parancsnoka elmondja a CBC Murray Brewsternek, miért vizsgálja meg a haditengerészet egy második antarktiszi küldetést, kevesebb mint egy évvel a HMCS Margaret Brooke teljes kanadai expedíciója után az Antarktisz körön túl. Ha elkészül, a kanadai erők személyzete és kanadai tudósok egy chilei jégtörő fedélzetén vonulnának fel 2026 elején. Antarktiszi küldetést mutattak be az ArcticNet rendezvényen
A sarktudósok üdvözölték egy második, rövidebb chilei küldetés lehetőségét egy nagy konferencián, amelyet a non-profit szervezet, az ArcticNet amely tudósokat és politikai döntéshozókat hozott össze ezen a héten Calgaryban.
David Hik, a Polar Knowledge Canada vezető tudósa a 2025-ös expedíciót „nagyon jelentős eseménynek nevezte Kanada antarktiszi tudományban való részvételének átfogó történetében”, és elmondta, hogy Kanada közel áll a kanadai Antarktisz-kutatás kereteinek formalizálásához, valamint azon dolgozik, hogy szavazati joggal rendelkező taggá váljon az antarktiszi tudományban. Antarktiszi Szerződés.
David Hik, balra, a Polar Knowledge Canada munkatársa február 21-én kezet fog Gino Casassával, a Chilei Antarktiszi Intézet munkatársával. A két ország egyetértési nyilatkozatot írt alá az antarktiszi együttműködésről a chilei Punta Arenasban. (Susan Ormiston/CBC)
A Kanadai Antarktisz Kutatási Expedíció (CARE 2025), amelyet a Natural Resources Canada tudósa, Thomas James vezetett, „szilárd mutatója volt kapacitásunknak, elkötelezettségünknek és jövőbeli lehetőségeinknek” – mondta Hik az ArcticNet éves tudományos találkozóján résztvevőknek.
Jamest felkérték, hogy állítson össze egy másik tudományos csapatot a lehetséges 2026-os Antarktiszra való visszatéréshez.
Az első expedíció részben „tudománydiplomácia” volt – mondta –, hogy azt mondhassa: „Rendben, Kanada itt van az Antarktiszon, mi pedig saját erőnkből jöttünk ide”, erősítve az ország azon törekvését, hogy nagyobb szerepet vállaljon az Antarktiszon.
Thomas James, balra, a CARE 2025 vezető tudósa, és a CBC Susan Ormiston felmérése márciusban az Antarktisz Deception-szigetén, egy aktív vulkán kalderáján. (Natural Resources Canada) A tudósok megosztják a korai megállapításokat
A calgaryi ArcticNet konferencián a CARE 2025 csapata bemutatott néhány előzetes megállapítást az év eleji expedíció során összegyűjtött munka mennyiségéből.
Sandy Steffen, a Canada Environment and Climate Change kutatója szerint egyes mintáik mikroműanyagokra utaló jeleket tártak fel, annak ellenére, hogy az Antarktisz távol van.
A szennyező anyagok szintje összességében alacsony volt, de a vízmintákban talált mikroműanyag rostok szintje valamivel magasabb volt, mint a kanadai sarkvidéki vizekben.
„Nem szabadna ott lenniük, és így bár a szintek meglehetősen alacsonyak, kissé aggasztó, hogy még mindig találjuk őket ebben az érintetlen régióban” – mondta Steffen, hozzátéve, hogy a szálak potenciálisan hosszú utat tettek meg a légkörben az Antarktiszig.
Sandy Steffen, balra, a kanadai Környezet- és Klímaváltozás kutatója interjút készített Ormistonnal, miközben hómintákat gyűjtött az antarktiszi Rothera-öbölben márciusban. (Jill English/CBC)
Steffen kollégája, Liisa Jay, aki a minták elemzését végezte az Ont. állambeli Egbertben található laboratóriumban, azt mondta, hogy az antarktiszi szennyeződések vizsgálata viszonylag új az Északi-sarkvidéken végzett hasonló kutatásokhoz képest.
Az eddigi minták némelyike a kémiai szennyeződéseket sokkal alacsonyabb szinten mutatja, mint az Északi-sarkvidéken, „ezért ez nagyszerű hír az Antarktiszon” – mondta Jay.
A CARE 2025 ritka lehetőség volt a kanadai kutatások számára, és ez volt az első alkalom a kanadai haditengerészettel az Antarktiszon.
Alexandre Normandeau, a Natural Resources Canada kutatója és egy csapata 30 méter hosszú üledékmagot hozott elő az óceán fenekéről, és visszaszállította őket Bedfordba, NS-be, ahol a fele CAT-vizsgálaton esett át.
A kapott képeken a becslések szerint ezer év alatt leülepedett üledékrétegek láthatók, és az elemzés következő fázisában minden réteget datálnak, hogy kronológiát adjanak a gleccserek visszahúzódásáról azokon a területeken, ahol mintát vettek.
„A gleccserek jövőbeli fejlődésének modellezéséhez meg kell értenünk, hogyan viselkedtek a gleccserek a múltban hasonló vagy kevésbé intenzív éghajlatváltozás mellett” – mondta. „Akkor pontosabb modelljeink lehetnek a jövőbeli klímaváltozásról.”
Alexandre Normandeau, a Natural Resources Canada kutatója egy méter hosszú üledékmagot húz ki a Déli-óceán fenekéből az Antarktisz-kutatás során az első, teljes kanadai kutatási expedíció márciusban. (Jill English/CBC) Haditengerészet, a tudósok értéket látnak a folyamatos jelenlétben
Normandeau azt sugallja, hogy Kanada egy „pillanatot” élvez az Antarktisz-kutatásban.
„Határozottan úgy gondolom, hogy igen” – mondta a márciusi expedícióra gondolva. „Most úgy tűnik, hogy a haditengerészet érdeklődik a visszatérés iránt, ezért nagyon reméljük, hogy ez egy Antarktisz-program felépítése Kanadának.”
Angus Topshee admirálist, a Kanadai Királyi Haditengerészet parancsnokát a HMCS Margaret Brooke fedélzetén mutatják be márciusban az Antarktiszon. (Sam Martin/CBC)
A tudósok még az összegyűjtött minták mennyiségének elemzésének kezdeti szakaszában vannak, de azt tervezik, hogy szakértői értékelésű eredményeket publikálnak, kiegészítve ezzel a nemzetközi Antarktisz-kutatási testületet.
Ami a haditengerészetet illeti, Topshee admirális a CBC News-nak elmondta, hogy az Antarktisz geopolitikai szempontból is érdekes – különösen az olyan nemzeti szereplők számára, mint Kína, amelynek több kutatóállomása is van a kontinensen, és egyre bővülő jelenléte az Északi-sarkvidéken.
„Érdekelt bennünket, hogy minden évben lemenjünk és összehasonlítsuk, mit csinálnak az Antarktiszon, hátha ez megvilágítja azt, amit az Északi-sark közelében csinálnak” – mondta Topshee.
„Az éghajlatváltozást nagyon gyorsan látjuk az Északi-sarkon” – mondta. „Minden, amit tehetünk annak érdekében, hogy megértsük és jobban megjósolhassuk, mi fog történni odafent, valóban segíteni fog abban, hogy lehetővé tegyük az átmenetet az északi emberek számára.”
